Életének egyik legfontosabb eseménye volt, amikor az Országos Idegennyelvű Könyvtár az év olvasójának választotta. Saját bevallása szerint nem gondolta volna, hogy van ennél feljebb. Kiderült, hogy van. Zelei Dávid kapta idén a Bodor Béla-díjat.

Mára kissé elfeledett költő századik születésnapjára emlékeztek – némileg megkésve – a Petőfi Irodalmi Múzeumban: Kónya Lajos az irodalom mellett a képzőművészet és a népzene jeles művelője is volt.

Az ókori szövegek kiváló ismerője, abszolút hallással bíró zenész, a krakkói irodalmi kabaré fellépője, a Szolidaritás mozgalom vezéralakja volt, és nem utolsó sorban zseniális orvos – Andrzej Szczeklik könyvét mutatták be a Lengyel Intézet és az Európa Kiadó közös estjén.

Nyugatra kell-e vetnie szemeit a magyar költőnek, vagy befelé figyelni? Több költészetet importálnak-e a nagy nemzetek, mint a kicsik? Mi jött a világlíra-fordítások aranykora után? – Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetett a Nyitott Műhelyben Krusovszky Dénes, Marno János és Nemes Z. Márió.

Laik Eszter írásaiban a szépirodalmi novella és az aktualitásra építő szöveg egyensúlyát találjuk. Az Irodalmi Jelen könyvek sorozatában megjelent kötetéről a szerzővel Böszörményi Zoltán író, főszerkesztő és Mányoki Endre beszélgetett az Írók Boltjában. Csanda Mária tudósítása a kultúra.hu-n.

Sokszor jártunk már Mandics György bemutatóin, ahol izgalmas tudományos nyomozásairól számolt be a régi magyar rováskódexek feltárása kapcsán, de most „élőben” is láthattuk példáit, hogyan kell megfejteni a rejtjeleket.

Jane Austenból legalább kettő van: az egyik a népszerű, fiatal lányok lelkivilágát jól ismerő, érzékeny írónő, a másik inkább a szakmabeliek körében ismert, aki maró szarkazmussal, metsző gúnnyal ír kora társadalmáról – a kolozsvári Koffer könyves kávéházban az utóbbit ismerhettük meg közelebbről.

Zsille Gábor a Kelemen Kör estjén többek között arról mesélt, hogy ideiglenes krakkói lakását maga a (későbbi) római pápa szentelte fel. A költő-műfordítót Payer Imre kérdezgette.

A székelyudvarhelyi G. Caféban Muszka Sándor mindkét arcát megmutatta a közönségnek: a nevető és a síró bohócét is. A kacagtató, vaskos székely humor mellett a közélet égető problémái is szóba kerültek a Murányi Sándor Olivér vezette beszélgetésen.

Magány, szeretetéhség, kirekesztettség, az odafigyelés hiánya – mindannyiunk számára ismerős, korántsem kellemes lelkiállapotokról, érzésekről versel Cseh Katalin Napraforgók a kertben című kötetében, amelyet nemrég a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban ismerhettek meg az olvasók.

A Galéria IX-ben január 30-ától Herbert Aniko művei láthatók, melyeket Szabó Imola Julianna Varratok címmel megjelent prózaversei ihlettek. A „Szándékos vakság – szerelem” című tárlatot a költő nyitotta meg, Szombathy Bálint verseket olvasott, a ritmust a Váczy Eszter kvartett adta.

Az Aspektus-estek keretében az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dr. Eliezer Rabinovich tartott előadást A magyar elit és a zsidóság 1939–1945 címmel, melynek középpontjában Horthy Miklós történelmi szerepének tisztázása állt.

Karafiáth Orsolya nemrég nekivágott egy útitárssal a föld legriasztóbb országának, amely maga az abszurditás. Ablaktalan házak, megszervezett művidámság, nyolc óra munkára fogott festőművészek – ízelítő a költőnő Gödör Klubban rendezett észak-koreai élménybeszámolójából.

A Magyar Kultúra Napja alkalmából bábelőadással egybekötött könyvbemutatón vehettek részt a Budapesti Bábszínházban a sajtó képviselői. Szálinger Balázs gondolta újra bábdarabként egyik legismertebb, ősi népmesénket, a Fehérlófiát.

A 125 éve született Reményik Sándorra emlékeztek a magyar kultúra napján a PéterPál Kiadó estjén, ahol a költőről készült legújabb fotóalbum képeiből válogattak az alkotók, miközben bemutatták életútját.

Simon Márton sajnálja, hogy nem lehet japán, a Bëlgára együtt ropja jobbos és balos, Fabricius Gábor pedig megírja a hiányzó regényt a kortárs irodalomból. – A Hadik Irodalmi Szalonon jártunk a Magyar Kultúra Napján.

Lehóczky Ágnes két nyelven író magyar költő, Angliában egyetemi tanár, disszertációját Nemes Nagy Ágnesből írta. A nevén őrzi az ékezetet, de ahogy gondolkodni, írni is hol angolul, hol magyarul szokott. Frissen megjelent verseskötete bemutatóján jártunk.

Legnagyobb költőjük, Mihai Eminescu születésnapján, január 15-én ünneplik a románok a Nemzeti Kultúra Napját. Nemcsak hazájukban, hanem szerte a világon, így a budapesti Román Kulturális Intézetben is megemlékeztek a százhatvanöt esztendeje született költőfejedelemről. Az Izsó utcai impozáns Malonyai-villában rendezett idei ünnepség ugyanakkor a százötven évvel ezelőtt Pesten megjelent Familia című folyóiratot és alapítóját, Iosif Vulcant is méltatta.

Hiánypótló kötetet mutattak be nemrég a kolozsvári Jókai utcában, az Erdélyi Múzeum Egyesület székhelyén. Kazinczy Ferenc élete végéig dolgozott az Erdélyi leveleken, amely az életmű más fontos darabjaival, a Fogságom naplójával vagy a Pályám emlékezetével is párbeszédet folytat. Nagy nyelvújítónk meghatározó élményként emlékszik vissza az Erdélyben eltöltött néhány hétre.

Sikeres volt-e a Ceauşescu-rezsim a térség vezető ipari országaként? Lehetséges-e a rendszert belülről támadó Király Károlyt méltóképp rehabilitálni? Ki a felelős ezer ember haláláért már a diktátor menekülése után? – A romániai forradalom 25. évfordulóján a Hitel vitáján felparázslott a múlt.