André Ferenc verseit már nem a formával való játék hatja át, gondolat és nyelv együttes hatására törekszik a maga egyéni módján. Hogy az olvasó számára mennyire befogadhatóak ezek az újabb költemények – erre kaptunk választ a legutóbbi Bretteren.

A magyar irodalmi élet színe-java gratulált a 75. születésnapját ünneplő Nyerges Andrásnak, akinek írói és publicisztikai munkáiból „120 év magyar történelme” köszön vissza.

Filmvetítéssel egybekötött, gondolatébresztő beszélgetés folyt az Irodalmi Jelen negyedik, évzáró íróműhelyén, amelynek meghívottja Lakatos Róbert kolozsvári filmrendező volt. Az esten a műhely állandó részvevői mellett közismert irodalmárok, filmesek, képzőművészek is részt vettek.

Közel 100 irodalmi eseményen voltunk jelen 2014-ben. Ezekből választottuk ki azt a 10-et, amely nagy hatással volt ránk. Sorrendünk nem rangsor, csak a tájékozódást segíti. Helyszíneljük újra 2014-et!

Bár az időjárás miatt nem kellett citerázni, a decemberi tavaszban a TAT Galériában rendezett Irodalmi Jelen-karácsonyon citeraszó mellett szólaltak meg a versek. Hegedűs Gyöngyi, Sós Dóra, Varga Melinda költeményei és prózája grafikák és festmények társaságában keltek életre, Szűcs András zenélt hozzájuk.

Második alkalommal rendezte meg az IDEA Könyvtér könyvesbolt és a Sapientia EMTE a Kolozsvári Adventi Könyvvásárt az egyetem új épületének előcsarnokában a hétvégén. A könyves sokadalom irodalmi-kulturális rendezvényein többek között megismerhettük Muszka Sándor új verseskötetét, valamint megismerhettük a tízéves Bookart kiadói alapelveit.

Temesi Ferenc 65. születésnapján mesélt arról, miért nem lett toronyőr vagy jós, Kobzos Kiss Tamás pedig táncházas, beates időkbe repített vissza hangszerével. Az íróval Vasy Géza beszélgetett a Kossuth Klubban.

Nagy Koppány Zsolt kapta idén a Méhes György-nagydíjat, a debütdíjat pedig Dimény H. Árpád, akinek Apatológia című kötete nemrég jelent meg a Sétatér Könyvek gondozásában. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezte ünnepségen László Noémi beszélgetett a két díjazottal a kolozsvári Bulgakov Irodalmi Kávézó emeleti termében.

A kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör legutóbbi ülésén „fölfelé szállt a füst”. Kulcsár Árpád, akinek nem ez az első Brettere, és már több irodalmi folyóiratban publikált, jó úton halad. A versekhez Gergely Borbála írt vitaindítót.

Lászlóffy Csaba Az út, akár egy hosszú mondat című esszékötetének bemutatójára nagyszámú érdeklődő gyűlt össze a kolozsvári Bulgakov Irodalmi Kávézó emeleti termében. A József Attila-díjas író, költő lenyűgözte közönségét, az est után dedikációra várók sora kígyózott asztalánál.

Az Írószövetségben mutatták be Oláh János Belső tükör – Összegyűjtött versek 1958–2014 című kötetét, amely a Széphalom Könyvműhely gondozásában jelent meg.

Szerda este „élesedett” az első, tisztán világlírával foglalkozó magyar online folyóirat, a Versumonline. A FUGÁ-ban a szerkesztők mutatták be a lapot, majd a lírafordítás tanulságos eseteiről beszélgettek.

Kukorelly Endre Mind, átjavított, újabb, régiek című verseskötetéről beszélgetett a költővel Farkas Zsolt. A kötetben még a tizenkilenc éves Kukorellytől is szerepel vers – de arra jöjjön rá az olvasó, hogy melyik.

A változatos színházi előadások mellett délelőtt és kora délután közönségtalálkozók, színházi workshopok, könyvbemutatók, kiállítások gazdagítják az erdélyi Nemzetközi Színházi Fesztivál idei programját.

A Balassi Intézet Márton Áron Kollégiuma látta vendégül Darvasi Lászlót, Murányi Sándor Olivért, Poós Zoltánt és Térey Jánost, akik műveikből olvastak fel a kollégium diákjainak.

Az Irodalmi Jelen folyóiratestjén a Csontreálban jó kis szellemi csontzenét eredményezett Payer Imre és Mányoki Endre vitája; közben megtudhattuk azt is, hogyan működnek a tárgyias Payer-versek, és hol születtek a Vasmágia fémszagú sorai.

Elmúlás, rózsák és időtlen korrupció. Ibsen, Tolnai Ottó és Doors együttes. Szöveg, zene és mozgás. Olasz, német és délvidéki magyar művészek. – Képes tudósítás az erdélyi főváros nagyszabású színházi biennáléjáról.

Géczi János Jeruzsálem-könyve nem hívő ember esszéje: szent pontjai helyett szempontjai vannak a város befogadásához – mondta Radics Viktória az Írók Boltjába n a szerzővel és Uri Asaffal beszélgetve.

Nem árt, ha van az embernek egy kis humorérzéke, és nem sértődik meg, amikor műveit, alkotói attitűdjét, személyiségjegyeit látja karikírozott formában. Az Irodalmi Jelen harmadik íróműhelyének témája éppen ezért a paródia&karikatúra volt.

Hegyi Botos Attila múltat és jelent egybeszövő verses naplóját mutatták be a Várfok Borozóban: az Egy etruszk utas archaikus és modern hangon megszólaltatott, képzeletbeli itáliai utazás.