Hogyan dolgozott Szilágyi Domokos az Öregek könyve című költeményén, amelyről újonnan előkerült irodalmi kordokumentumok mesélnek, milyen jelentős drámákat hagyott az utókorra Méhes György – ennek jártunk utána a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét 3. és 4. napján.

Könnyen összevész bárkivel, gyakran emlegeti magával kapcsolatban a tehetségtelenséget, a színház világában kint is van és bent is, semmiféle esztétikai irányzathoz nem köti magát – mégis az egyik legsikeresebb kortárs írónk. Az „Előhívás estjén” Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Sipos Balázs ezúttal Jámbor Judit Amíg játszol – Beszélgetés Spiró Györggyel című könyvét elemezték a Nyitott Műhelyben.

Hogyan orgonál a Szabók bástyája, miként lehetett a diktatúra idején kijátszani a cenzúrát, versek összjátéka egy válogatáskötetben – a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét második napján Király László legújabb verseskötetével, a Bethlen bástya dallamával és Fekete Vince Vak visszhang című könyvével ismerkedtünk.

Hogyan lett sikerkönyv Péterfy Gergely Kitömött barbár című regényéből, Méhes György és a történetmesélés fontossága, hogy találja meg helyét Dante a slam poetryben – képes beszámolónk a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét első napjáról.

Lázár Ervin olyan bebarangolható világot teremtett, amelybe mindenki bebocsátást nyer. Bár Dömdödöm és a pomogácsok „atyja” nem írta meg a nagy regényt, életműve mégis halhatatlan, ahogy ő maga is. Az író idén lenne 80 éves, emlékét a Petőfi Irodalmi Múzeumban elevenítették fel. – Sárkány Tímea tudósítása.

Vágvölgyi B. András nem szereti a skatulyába zárást, annál inkább az utazást, hosszabb ideig élt ideig Japánban, az Egyesült Államokban, Angliában, Ausztriában, de mindig visszatért Magyarországra, mert szépirodalmi műveiben fontos a beszélt nyelv korfestő szerepe – az Álljunk meg egy szóra-estek legutóbbi rendezvényén jártunk.

Harmadik korszakába lépett a népszerű költészeti tehetséggondozó műhely, a dokk.hu. Az új főszerkesztő részvételével csak úgy repkedtek az ötletek a portál megújításával kapcsolatban, az „email-magánklinikától” a költői sarokszobáig. A pergő felolvasások mellett végül egy eredeti török dal is felcsendült.

Erdélyi betyárok, cigánygettó, bandavezérek és gonosz üldözőik: Románia 1945 és 1989 közötti időszakába kalauzol bennünket Szabó Róbert Csaba új, Alakváltók című regénye, amelyet Budapesten, az Írók Boltjában mutattak be. – Szarka Károly tudósítása.

Végel László legújabb regényét, a Balkáni szépséget cincálta szét az ÉS Kvartett. A kritikai beszélgetéssorozat résztvevői egyébként élvezettel olvasták a könyvet. Legalábbis többnyire. – Szarka Károly tudósítása.

A kortárs román líra és a magyar slam poetry hasonlóságai, gazdag nyelvi eszköztár, tömör, precíz költői képek, hangulatok, áramlások, dallamok, amelyeket a műfordítás nehezen vagy csak részben tud visszaadni – Ştefan Baghiu és Ovio Olaru Bretter Körén jártunk.

Erdélyi szerzők könyvei is helyet kaptak a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, egyebek mellett Bágyoni Szabó István Erdélyi hármasoltár című regénytrilógiáját, illetve Pomogáts Béla Történelmi látleletek című tanulmánykötetét mutatták be.

A 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon több mint 400 program, valamint 200 új kötet, 600 szerző, tudós és művész várta az érdeklődőket a Millenáris parkban, és rekordot döntött a látogatók száma is: több mint 60 ezren voltak kíváncsiak idén a rendezvényre. – Réthy Emese tudósítása.

Jazzmuzsika Kolozsvár belvárosában, zsizsegő, színes tömeg, utcai performanszok, művészet, amely a lakótelepek szürkeségébe is színt lop, virágkiállítás, társasjátákok, pantomimesek, mókás bohóclányok, akik gyerekekkel táncolnak, egzaltált művészek és laza művészetkedvelők, babzsákokon olvasó, ölelkező fiatalok, kutyák gazdijuk ölében – Kolozsvár a Jazz in the Street fesztivál alatt a hétvégén mini-Woodstockká változott.

Tízezrek ünnepelték csütörtökön a London nyugati határában fekvő Windsor utcáin II. Erzsébet királynő 90. születésnapját.

Cudar tél lepte meg nemrég Székelyföldet: először Marosvásárhelyt, majd Székelyudvarhelyt, aztán Sepsiszentgyörgyöt, végül Kézdivásárhelyt borította örök hó és farkasordító hideg – szerencsére csak metaforikus értelemben, Térey János A Legkisebb Jégkorszak című, legújabb verses regénye révén.

Juhász Ferenc-emléknappal ünnepelte a Petőfi Irodalmi Múzeum a magyar költészet napját, József Attila születésnapját, ahol a rendhagyó irodalomóra, a képzőművészeti, irodalmi és zenés programok is helyet kaptak.

Április 13.-án zajlott a 2016-os JAKkendő díjátadó gálája a Trafóban. Fekete I. Alfonz A mosolygó zsonglőr című kézirata nyerte a versenyt, amely Gaborják Ádám JAK-elnök szerint ezúttal is szoros volt, a zsűrinek nem volt könnyű dolga – ezt az is jelzi, hogy a beígérthez képest csak pár hónapos csúszással tudtak eredményt hirdetni.

Szociokulturális versek, klasszikus és avantgárd költemények, merész szókapcsolatok, nihilista líra, negyvenes nők problémái, testpoétika – változatos volt a paletta a magyar költészet napjára szervezett maratoni felolvasóesten Kolozsvárott.

Erdélyi születésű, Magyarországon élő közismert alkotókkal: Bodor Ádámmal, Dragomán Györggyel és Szabó T. Annával találkozhatott a székelyudvarhelyi közönség a G. Caféban. Bár a rangos rendezvényen személyesen nem tudtunk részt venni, Murányi Sándor Olivér, az est házigazdája rögzítette az elhangzottakat, és eljutatta szerkesztőségünknek.

Dolmányos vérdudu, gyökérszájú neonhal, Prométheusz Ipari Szövetkezet, Utca utcai kapitányság, a vágy titokzatos trágya, Független Ajakír Felszabadítási Front – ismerős fogalmak Garaczi László olvasóinak. Az író kolozsvári estjén kiderült: az ilyen humoros kifejezéseket reggel veti papírra, álom és ébrenlét között.