Ugrás a tartalomra

 

Posztó és pornó

Irodalmi csemegévé érlelte az idő Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona erotikus lektűrjét, amely egy letűnt kor rejtett vágyait hozza a felszínre. Az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában frissen megjelent kötet szerkesztőjével, Arany Zsuzsannával Bollobás Enikő beszélgetett a PIM-ben.

A Mme Chaglon üzletei – Egy divatszalon rejtelmei című kötet jelen kiadásának címlapjára nem véletlenül került zárójelbe Harmos Ilona asszonyneve: megírásakor ugyanis még nem volt Kosztolányi Dezső felesége. Ez a kis irodalmi kuriózum először 1909-ben látott napvilágot, és Harmos Ilona írói pályafutásának nem az első darabja. Hogy most újra megjelenhetett az Irodalmi Jelen Könyvek kiadásában, modernizált helyesírással, megfelelően javított szöveggel, utószóval és tanulmánnyal, Arany Zsuzsanna Kosztolányi-kutató munkájának köszönhető, aki a bemutatón Bollobás Enikő kérésére röviden el is mesélte a kötet történetét.

Bollobás Enikő és a kötet szerkesztője-szöveggondozója, Arany Zsuzsanna

A Mme Chaglon üzletei tulajdonképpen „mellékterméke” a Kosztolányi-életrajzban való elmélyedésének – osztotta meg a kutató, aki évek óta írja a költő életrajzát. (Az Alföld folyóiratban részletekben közölt munka természetesen könyv formában is megjelenik majd.) „Kíváncsi lettem, ki ez a nő, aki ennyi ideig kibírta Kosztolányi mellett”, fogalmazott tréfásan Arany Zsuzsanna, és így kezdett alaposabban utánanézni Harmos Ilona életrajzának. A leendő színésznő polgári családban született – érdekes összevetni korábbi, a polgári életmódra koncentráló életrajzi feljegyzéseit az 1953-ból fennmaradt gépirattal, magyarázta a kutató, amiben a kor követelményének megfelelően feltűnően hangsúlyozza apja favágóként töltött éveit, és hogy a kemény munkára már gyerekként befogták. Harmos Ilona édesanyja tizenegy gyerekkel maradt özvegyen, Ilonka a nyolcadik volt. Az anya dohánytőzsdét üzemeltetett, és mivel igen szegényen éltek, Ilonának egy varrodához kellett elszegődnie, végül egy belvárosi ruhaszalonig sikerült felküzdenie magát. 

Az esten a Kosztolányi-család örököse is jelen volt

„Volt, hogy felmerült bennem: biztosan ő írta ezt a könyvet?” – utalt a szerkesztő mosolyogva Kosztolányinéra, de épp ezek a szövegből is visszaköszönő életrajzi tények győzték meg a költő későbbi feleségének szerzőségéről. A fiatal Harmos-lány mindenáron ki akart törni a kispolgári közegből, hőn vágyott a színésznőség után (életrajzában is hangsúlyozza a korai kapcsolatokat a pályával, például, hogy bemutatták Prielle Kornéliának, vagy hogy sokat szavalt), ezért 1907-ben be is iratkozott a színiakadémiára – tudtuk meg Arany Zsuzsannától. A Magyar Színháznál kezdte művészi pályafutását, tragikaként találta meg a helyét a színpadon. Később kisebb társulatoknál a naturalista színjátszásban próbálta ki magát. Arany Zsuzsanna több mókás momentumot is megosztott a korabeli színházi diskurzusból – Balázs Béla feljegyzéséből tudhatjuk például, hogy a Thália Társaságba miért nem vették fel: „Harmos nagyon be akar kerülni, de elég a nő!” Szintén Balázs Béla „húzta le” alakítását A kékszakállú herceg… Juditjaként. Egyébként kevés korabeli színikritika emeli ki alakításait, jegyezte meg Bollobás Enikő, Kosztolányi is már csak megismerkedésük után említi pozitívan játékát, no és Karinthy szentel neki egy sornyi tirádát. 

Böszörményi Zoltán, a kiadóvezető joggal örül a sikernek 

A Mme Chaglon…-on kívül a Burokban születtem és a Tüzes cipőben című kötetei ismertek, ez utóbbi csak a háború után jelenhetett meg, az előbbi a Nyugatban közölt novelláit, ifjúkori memoárját, írók és írófeleségek portréit tartalmazza. (Ez utóbbi szövegei a legismertebbek, csípős nyelvű karikatúrái okán.) Tudunk ezen kívül számos ezoterikus jellegű feljegyzéséről, horoszkópokról, álomleírásokról – mondta Arany Zsuzsanna. Ez a fajta gondolkodás nem állt tőle távol, portréi közt megírta Hollósi Istvánét és Ferenczi Sándorét is, illetve Kosztolányi Ádám mentális problémáival Freudhoz szerettek volna fordulni – derült ki az érdekes adalék az esten. 1911-ben pedig egy Strindberg- és egy Schnitzler-fordítása is megjelenik – nem kizárt, hogy ezekben hatott rá Kosztolányi érdeklődése. 

A Burokban születtem közelmúltbeli kiadása

A Mme Chaglon üzletei ezzel együtt rácáfol a sztereotípiára, hogy Ilona Kosztolányi mellett vált volna íróvá – emlékeztetett Bollobás Enikő –, éppen ellenkezőleg. Kosztolányi ugyan nem „nyomta el”, de a Görög Ilona művésznevet például ő adta feleségének, ami egy elég jellemző birtokló megnyilvánulás. Hogy Arany Zsuzsanna tudomást szerzett a mű létezéséről, azt Réz Pál egy félmondatának köszönheti – „Ilona írt fiatalon valami pornószerű izét”, ejtette el valamikor a legendás szerkesztő. Így talált rá az eredeti műre, amelyet annak idején egy ponyvasorozatban adtak ki.

A kisregény valóban nem is több egy ponyvánál, a mai olvasónak azonban igazi művelődéstörténeti csemege, hiszen rendkívül izgalmas korrajz abból az időből, amikor a polgári réteg elkezdte „felfedezni”, vagy inkább beismerni a testi vágyak létezését. A mű főhőse, Emma, egy gróffal társulva ruhaszalont nyit, melyet szerelmi légyottok megbeszélésére üzemeltetnek. A legkülönfélébb karakterek fordulnak meg itt, úr keres hölgyet, hölgy keres urat – e sokszínűségből bomlik ki a női szemszögből ábrázolt társadalomkritika. A címszereplő Madame Chaglon a szalon vezetőjeként ténylegesen a posztókkal, szövetekkel foglalkozik, más helyszíneken pedig megejtik a találkákat. 

Arany Zsuzsanna Réz Pál egy megjegyzése nyomán kutatta fel a művet

Bollobás Enikő felhívta a figyelmet több irodalmi asszociációra is, így például a Dorian Gray arcképére, melynek van olyan mondata, ami szinte szó szerint ismétlődik Harmos művében (a férfi kívánalma, hogy egy nőnek legyen múltja – Bollobás fel is olvasta a szellemes sorokat); eszünkbe juthat a kislányokat kedvelő Lewis Carrol, és egy jelenetben erős A csodálatos mandarin-áthallás is a Lengyel Menyhért-műből – emelte ki az irodalomtudós. De még A nap szépe című híres film alapjául szolgáló Joseph Kessel-novella luxusbordélya is felderenghet az olvasónak. Ezek a toposzok, a fülledt atmoszférájú szalonvilág témái akkoriban a levegőben voltak – magyarázta Bollobás. Az emberek elkezdték végre megfogalmazni maguknak vágyaikat, kitalálhatták, mi teszi őket boldoggá. És mint a beszélgetésből kiderült, a kibontakozó „erotikus forradalomból” Kosztolányi és felesége is jócskán kivették a részüket; ennek fontos része volt a „kis-ilonkázás” nevű játékuk, ami amolyan Justine-féle De Sade-os játszadozást jelentett – magyarázta Arany Zsuzsanna. A különféle kalandokért és „eltévelyedett” szórakozásokért sem Desirének, sem Ilonának nem kellett a szomszédba mennie – a könyvbemutatón egy-két meghökkentő aspektusa is feltárult az irodalomtörténet bulvárosabb fejezeteinek. Külön érdekesség, hogy a lányok hányféle státuszban űzték a „szakmát”, vagy hogy milyen egészségügyi felvilágosító könyvek jelentek meg akkoriban a piacon – tette hozzá Arany Zsuzsanna.

A kutatónak egyébként egy regénye is megjelent a Könyvhétre Desiré kalandjai – Nicolas Sztavrogin feljegyzései címmel, aki tehát elmélyedni vágyik a Kosztolányi-témában, na meg a korabeli erotikában, mindkettőt beszerezheti. A Petőfi Irodalmi Múzeumban a beszélgetés után azonnal elfogyott mindkét kötet. 

 Laik Eszter

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.