Szó esett a mai diákok megváltozott olvasási szokásairól, illetve e szokás sajnálatos eltűnéséről is. Szabolcsi a kötelező olvasmány fogalma helyett mindig a közös olvasmány kifejezést használta, és soha nem szankcionálta azokat a diákokat, akik nem olvasták el a kötelezőket: mindezt azzal a céllal tette, hogy a gyermekek megszeressék az olvasást.

Szondi e vezetésben Pozsgai Zsolt személyében társat is kapott, aki az ünnepségen a humort és a könnyedséget képviselte. Szondi 1999 óta vezeti a szellemi műhelyt, és a nyomtatott periodika alapításkor megfogadta, hogy amíg az esze bírja, csinálni fogja. Az idők során, 2016-ban áttértek az online formára, mely azóta is számos egyedi rovattal „pörög”.

Érdekes az Egy polgár vallomásainak azon példánya, melyet a szerző édesanyjának ajándékozott, aki spontán széljegyzetekkel látta el, leginkább ilyenekkel: „Szó sem igaz”, „Soha”. Ennyit a fikció és a valóság kérdéséről.

Akik elmentek március 31-én a BAB Galériába, azok igazi húsvéti programot kaphattak könyvbemutatóba csomagolva, méghozzá a legjobb értelemben véve: hiszen Lőrincz P. Gabriella Hetedik nap című verseskötetéről beszélgetve nem a nyuszikról volt szó, hanem a hitről.

Hiánypótló díjat alapított a tegnap.ma irodalmi videóportál két főszerkesztője, Király Farkas és Döme Barbara, amikor úgy gondolták, hogy mivel szépírók számára már elég díj létezik, ők az irodalom szervezőit szeretnék elismerni. A díjat 2026. február 28-án, egy napfényes szombat délután másodszor osztották ki a BAB Galériában.

Lázár Júlia költő-műfordító tett fel izgalmas kérdéseket február 20-án G. István László költőnek a Nyitott Műhelyben a Visszáján végtelen című verseskötete apropóján.

A korábbi évek jeles évfordulóihoz hasonlóan idén sem maradhatott el a megemlékezés, bár most új helyszínen, új szereplőkkel rendezték meg az Ady Endre halálának 107. évfordulójára emlékező estet.
A változásokat nagyrészt váratlan és szomorú kényszerhelyzetek szülték: a rendezvények korábbi előadóművésze, Balázs László Gábor tavaly márciusban elhunyt, így az Ady-kutató szervező-moderátor, Nagy Angéla most új összetételű, más tematikájú emlékezéssel állt a versszerető közönség elé.  

Új kötete jelent meg az 1991-ben elhunyt költőnőnek. „A halottak mostanában sokat és jól írnak” ‒ mondhatnám Márait idézve, és hadd szögezzem le az elején azt is, hogy egy új Nemes Nagy-könyv mindig jelentős esemény.

Két új könyvet mutattak be a havas Budapest szívében található BAB Galériában, egy lírait és egy prózait. Az elsőt, a Két világ közt alszik címűt Viola Szandra jegyzi, a másodikat, a Távolságok címűt pedig Oláh András.

December 17-én este hat órakor mutatták be Scheer Róbert új könyvét. Az író Tel-Aviv macskája című regényéről Csepeli György professzor emeritus kérdezte a szerzőt, így beavatva a könyv keletkezésének történetébe, közelebb hozva a szerzőt, aki örökké nyüzsgő, nagyon színes egyéniség.

A bemutatott könyv a Határtalan édességek címet kapta, és két szerző jegyzi: Vojtek Éva, valamint Bihari Zoltán. Vojtek Éva a bemutató során többször utalt rá, hogy bár ő volt az ötletgazda, a munka oroszlánrészét Bihari Zoltán végezte, aki különböző források segítségével felkutatta, hol és milyen cukrászatok működtek a határainkon túl a második világháború háború előtt.

A Magyar PEN Club hagyományaihoz híven ismét egy karácsonyi felolvasóesttel köszöntötte tagjait és az olvasókat.

Paetzkének nem ez az első saját regénye, és a fordítások segítségével folyamatosan fejlődött az írói nyelve. Azok stílusa is hatott rá, akiket németre átültetett: Mészölyé, Konrádé, Petrié, Szőcs Gézáé és Balla Zsófiáé – Balla Zsófia az esten is jelen volt – és még hosszan sorolhatnánk. – Hans-Henning Paetzke Ábrándok című regényét mutatta be az Írók Boltjában az Irodalmi Jelen Könyvek: a szerzővel Márton László és Laik Eszter beszélgetett. Acsai Roland tudósítása.

A PIM Vörös termében Pécsi Györgyi és Gróh Gáspár irodalomtörténészek új köteteiről beszélgettek a résztvevők, felidézve Illyés Gyula, Gion Nándor és Szőcs Géza életművét.

Rónai Balázs Zoltán Egy középkori polgár című kötetének bemutatóján Luzsicza István kérdezte a költőt a Magyar Napló Könyvesboltban.

​​​​​​​Fennállásának harmincadik évét ünnepelte szeptember 15-én a Parnasszus költészeti folyóirat a Nyitott Műhelyben. A jubileumi lapszám bemutatójához természetesen ünnepi műsor dukált, melynek zenei betétjeit Müller Péter Sziáminak köszönhettük.

Bollobás Enikő Létörömök költészete című, frissen megjelent tanulmánykötete Szőcs Géza költészetével foglalkozik. A PIM dísztermében rendezett könyvbemutató résztvevői maga a szerző, Horváth Kornélia, Böszörményi Zoltán, valamint Mezei Gábor voltak, és a beszélgetést Farkas Wellmann Endre vezette.

Erősen indult az idei irodalmi szezon a szeptember 8-án bemutatott, Reménytövis című, kortárs, keresztény versantológiával, melyet Kisfaludy Zsófia színművésznő gyűjtött egybe és szerkesztett. A Pesti Vigadó, az MMA Székháza nyújtott méltó otthont a bemutató számára. Hadd kezdjem azzal, hogy ennek a nagy jelentőségű kötetnek a megjelenése milyen fontos mind irodalomtörténeti, mind vallási szempontból.

Idén a „Tavasz a Dunán” című kétnapos nemzetközi költészeti fesztivál folytatásaként rendezték meg a „Bábel csendje” elnevezésű eseménysorozatot, amely már ismerős lehet a magyar közönségnek: a közép-európia költők találkozása és kerekasztal-beszélgetése, ahogy az eddigi években, idén is több helyszínen zajlott.