Kollár Árpád Milyen madár című verseskötete tavaly megnyerte az Év Gyerekkönyve díjat, 2016-ban pedig az IBBY (Gyerekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) dicsőséglistájára került, a világ legjobb gyerekkönyvei közé. A költő azonban a szakmai elismeréseknél többre tartja a gyerekolvasók pozitív visszajelzését.

Slam poetry szellemes nyelvjátékkal kombinálva, líra, amely hol szomorújáték, hol bohózat, paródiák mint emlékkönyvirodalom. Gotha Róbert Milán versei olyanok, mint egy szép nő, aki még nem járt kozmetikusnál – hangzott el a legutóbbi Bretter Körön.

Az Erdély nevű tengeren hajóztunk, ahonnan a világ összes sarkáig ellátni, a Nyulak szigetéig, a süllyedő Budapestig és a csillárként függő Pozsonyig, és ahonnan a fenti vizek birodalma is elérhető – Karácsonyi Zsolt verseiben Erdély néha tenger, néha félsziget, amely hasonlít a Krímre, annak függvényeként, hogy épp milyen időtérben utazunk.

Ünnepi felvonulással, koszorúzással, zenés-irodalmi műsorral ünnepelték Kolozsvárott az 1848–1949-es forradalom és szabadságharc kitörését. A Bulgakov Kávézóban Marosán Csabának egyéni előadásával sikerült igazi Pilvax-hangulatot teremtenie, a történelmi eseményeket klasszikus irodalmi művekkel gazdagítva idézte föl, a Tokos zenekar pedig forradalmi dalokat játszott.

Ginsberg, Jim Morrison, személyes misztika, örök érvényű, de giccsbe hajló költészeti témák, intellektuális líra – kortárs fiatal magyar költők voltak a Bretter testvérköre, a Nepotu’ lui Thoreau (Thoreau unokaöccse) román irodalmi kör meghívottai a kolozsvári Insomnia Kávézóban.

Közelképek a XII. Granadai Nemzetközi Költészeti Fesztiválról, Nicaraguából, 2016. február 14-20.

Az Irodalmi Jelen Életszilánkok címmel adta ki a Lezáratlan holokauszt című pályázatára beérkezett írások legjobbjait. A kötetet Hudy Árpád mutatta be a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Bréda Ferencnek gyerekkorában mese helyett mitológiai történeteket olvastak fel, diákként teológiával , skolasztikával, ezotériával és alkímiával foglalkozott. A diktatúra idején az Echinox szerkesztője, a rendszerváltás után pedig a Bretter Kör és a transzközép mozgalom elindítója. Kolozsvár emblematikus figurája hatvan éves, ennek apropóján Boros Lóránd etnológus beszélgetett vele az Almásy Körön.

Maszk mögé bújik-e az író, ha önmagából gyúrja hősét? Lehet-e személyesség nélkül írni? Ki lakik az álnév mögött? Ilyen, és hasonló kérdéseket jártak körül a résztvevők a Szépírók Társasága „Maszk és önéletrajz” című fesztiválján, ahol Bartis Attila, Csuhai István, Forgách András, Ungváry Rudolf beszélgetését, valamint Rakovszky Zsuzsa és Mészáros Sándor eszmecseréjét hallgattuk meg.

A disznó mint a lakoma és a szerelmeskedés metaforája, az európai civilizáció és a migránskérdés, fiktív középkori költő pajzán versei – két nem mindennapi verseskötet erdélyi körútjának kolozsvári állomásán vettünk részt nemrég.

Mennyit dolgoznak egy-egy szövegen, hogyan viszonyulnak a kritikához – Szvoren Edinával, Tótth Benedekkel és Babiczky Tiborral Sepsiszentgyörgyön a Tein Teaházban, Székelyudvarhelyen a G. Caféban találkozhattak az olvasók.

Mahler zenéjéről, a Tisza hangjairól, Dezsőről, a félvér tacskóról, valamint Hamvas Béla hazai és külföldi recepciójáról is szó volt Orcsik Roland kolozsvári irodalmi estjén.

Márton Evelin nem szeret irodalmi szekértáborokhoz tartozni, ódozkodik a kultúrpolitikai csetepatéktól. Az őrület az, ami megmozgatja, regényeinek egyik kulcsmotívuma a hovatartozás, a szerelem lehető legáltalánosabb megnyilvánulási formái – az E-MIL és a Bulgakov Kávézó Álljunk meg egy szóra beszélgető estjén jártunk.

Pár év híján ötven év telt el A svéd Királytól a Versekig, a legelsőtől a legfrissebb kötetig. Mindkettőről esett szó az esten, ahol barátok és kollégák köszöntötték Bereményi Gézát 70. születésnapján. És persze jöttek jobbnál-jobb sztorik, meseszerűek és valóságosak – aki nem hiszi őket, járjon utánuk.

A Nyitott Műhelyben mutatták be Jahoda Sándor és Kókai János köteteit, amelyek mindkét szerző esetében „búcsúszimfóniának” számítanak: Jahoda prózában, Kókai a zene nyelvén kíván ezután megnyilatkozni. De azért, mint az esten is elhangzott, soha ne mondjuk, hogy soha…

A Tejszobor kisregény, bár a fiatal írónak eddig több verse jelent meg, mint prózája, sőt rajzolt is, tehát kísérletező fajta, de most olyan témát talált, ami egyértelműen prózai formát kívánt. Láng Orsolya könyvét az Írók Boltjában mutatták be. – Szarka Károly tudósítása.

Muszka Sándor és az Evilági Együttes Hajnali énekek című zenés irodalmi műsorával erdélyi körútra indult, többek között Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen, Gyulafehérváron, Nagyszebenben léptek föl. A líra és a dal különleges randevúja Kolozsvárott is megvalósult, és megismerhettük a költő új humoreszkhősét, Szilveszter Dánielt, a nehéz anyagi körülmények között tengődő flekkenfalvi költőt.

Zsúfolásig megtelt a Hadik Kávéház Juhász Ferenc emlékestjén, ahol a költő lánya, Juhász Anna egykori barátokat, tisztelőket szólaltatott meg: idézzék fel legkedvesebb emlékeiket a költőfejedelemről.

Hogyan kellett átírni Tamási Áron Ábel a rengetegben című regényének kezdőmondatát, hogy megjelenhessen, milyen szerkesztési elveket követtek, milyen szerepet játszott Domokos Géza – a 45. születésnapját ünneplő Kriterion Könyvkiadó estjén erről is szó esett Kolozsvárott a magyar főkonzulátus nagytermében.

Somogyi Antal – parlamenti képviselő és Kossuth titkára – nem mindennapi történelmi relikviát fedezett fel a XIX. században Bécsben. A Ciceró-kódex ugyanis a magyarság eredettörténetét helyezi új megvilágításba olyan adatokkal, amelyekről középkori krónikásaink hallgatnak. – Mandics György kettős könyvbemutatóján jártunk a kolozsvári Bulgakovban.