Muszka Sándor

    Muszka Sándor (Kézdivásárhely, 1980. március 2. –) költő, író.

    Középiskolai tanulmányait a Kézdivásárhelyi Nagy Mózes elméleti líceumban végezte, és itt is érettségizett 1998-ban. 2006-ban diplomázott a Kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem szociológia−antropológia szakán. 2002 és 2003 között a Kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör alelnöki tisztségét töltötte be, ugyanezen időszakban az Echinox magyar oldalainak társszerkesztője. 2005 óta a Kolozsvári Literátor Klub vezetőségi tagja. Jelenleg az erdélyi Előretolt Helyőrség kulturális-irodalmi mellékélet szerkesztője.

    Verseit és humoreszkjeit anyaországi és erdélyi rangos folyóiratok közlik.

              Kötetei

    • Ennyi ha történt (versek). Erdélyi Híradó – Előretolt Helyőrség, Kolozsvár, 2005
    • Mi nem lóg ha áll (próza & vers). Erdélyi Híradó – Előretolt Helyőrség, Kolozsvár, 2007
    • Múzsák trágyás szekérrel (versek). Erdélyi Híradó – Előretolt Helyőrség, Kolozsvár, 2010
    • Sanyi bá (székely egypercesek). 1. kiadás: Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 2012; 2. kiadás: Ulpius-ház, Budapest, 2013
    • Az Iszkiri a guruzsmás berbécs elől c. székely irodalmi antológia társszerzője, György Attilával, Fekete Vincével, Orbán János Dénessel és Sántha Attilával együtt (Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 2010)
    • Magányos nőknek, bukott fiúknak (versek). Orpheusz Kiadó, Budapest, 2014
    • A lusta dög (próza) Irodalmi jelen könyvek 2017
    • Szégyen. Versek; Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft., Bp., 2018

    Díjak

     

     

  • Muszka Sándor, Csornyij Dávid

    Székely humoreszk Szilveszterre

    Novellák a kameránál rovatunk vendége Muszka Sándor volt, aki garántáltan humor csal az év utolsó napján olvasóink arcára.
  • Muszka Sándor

    Fényhozó

    A fekete folyó mentén a hegynek. Beljebb és beljebb a sűrű sötétbe. A füstüveg égre szegezett nap alá.
  • Ferencz-Nagy Zoltán: Valami a semmi és a minden között
    Ferencz-Nagy Zoltán

    Valami a semmi és a minden között

    A semmi és a minden távlatában nehéz identitásunkat mederben tartani: meddig tartok mint ember, s hol kezdődik a fa? Kinyilatkoztathatom-e a nem emberinek a fájdalmát? Nyújtózkodhatok-e az ég felé? A 2018-as Szégyenhez képest Muszka Sándor legutóbbi kötete, az Idegen állat az emberként létezést nem az elkerülhetetlen halál felől fosztja meg kitüntetettségétől, hanem a semmi és a minden tágasságában. A két véglet dialektikájában egyik fél sem kerekedik felül. Muszka „a semmi ellen a mindent” (Séta) hívja, ugyanakkor a minden kellemetlen szegletén elborzadva azt kérdezi, hogy: „Ugye ez itt még nem az a genny, a kín, / ugye ez itt már a semmi”. Talán ennek az oszcillációnak a végigkövetésével oldható fel legkönnyebben a versek tömörségéből adódó meg-megbicsaklás és a kötet hangulaton túli értéke.

  • Sanyi ökológiai lábnyomot hagy

    Az Irodalmi Jelen díjkiosztó gálája (II. rész) – Humoreszkek

    Én magácskát okos és alapos embernek ismertem. Ezt a témát már réges-régen lezárták a délibábosan kikapart barguzini zsidó női csontvázzal. Ne terjesszen téveszméket, ez méltatlan magácskához. Inkább olvassa el Illyés Petőfijét. És fogadja el az MTA értékelését. Mi történne a világgal, ha  mindent újra és újra elővennénk? Mikor lenne időnk előre menni? Mit gondol, mindenki azt kutat, amit akar? Hát nem: tanulja meg egyszer végre, a jó todós az, aki azt kutat, amit szabad! Az ember szabad, tehát azt tesz, amit szabad!

  • Találkozás a halhatatlansággal

    Az Irodalmi Jelen díjkiosztó gálája (I. rész) – Versműsor

    Hát méges van Isten, nyugtázta a pap,
    s úgy tűnt az őszi melegben,
    Pókahalma régi helyén
    az ősi nyíres fái is látszottak.

  • Érzelmes lírai költemények, humoreszkek és operett

    Megtartotta díjátadó gáláját az Irodalmi Jelen

    Az elmúlt év kimagasló alkotóinak adományoz díjat minden évben az Irodalmi Jelen. A díjátadóval egybekötött irodalmi estet idén szeptember 15-én délután tartották Aradon, a Jelen Házban.

  • Muszka Sándor

    Pokrócosok

    Há mi van az emberekkel, kérdem, ejszen mindenki Jehova lett.
    Lett a nyavaját, aszongya Emre. Ezek a mai fiatalok úgy el vannak fajozva, hogy csak mán otthon isznak pokróccal a fejikbe, hogy senki ne lássa.

  • Muszka Sándor

    Senki nem ismeri a napot, az órát

    Egy madártoll lángol a zörgő avarban, sötét nehéz füst, kúszik a dombokon.
  • Irodalmi Jelen
    Csornyij Dávid

    Székely irodalmi humorest

    Fergeteges székely irodalmi humorestre került sor Aradon!
  • Ünnepe az irodalomnak, a tehetségeknek – székely humorral fűszerezve

    Október 4-én, kedden délután az Aradi Magyar Napok keretében, az aradi Jelen Ház nagytermében került sor az Irodalmi Jelen gálaünnepségére, melyen átadták az előző évre, 2021-re szóló – 2002 óta évente rendszeresesen kiosztott – díjakat. Jámbor Gyula tudósítása.

  • Muszka Sándor

    Most a legsűrűbb, sötétebb az éjjel

    Mint akit álmában holtak ölelnek, felkel a nap és nem leli helyét. Magában járja az erdőt s az árnyak,  nyelvén kiáltoz.
  • Kovács Újszászy Péter

    Beúsznak a fényre

    Akár növényekről akár állatokról legyen szó, el kell ismernünk, nélkülük szegényebbek lennénk. Vannak dolgok, amelyekre élőlénytársaink segítségével tisztábban ráláthatunk. Őket figyelve érthetjük meg igazán, hiába várjuk, hogy elüljön a vihar. Jobb, ha ehelyett inkább megtanulunk az esőben táncolni, és a pocsolyákat kerülgetve vagy éppen azokban csobbanva gyönyörködni mindabban, amiből életre hívhatjuk a boldogságot. Nehéz egy állatot figyelmen kívül hagyni, és nem is érdemes. Az idők kezdete óta megihletik a művészeket, legyen szó festészetről, szobrászatról, zenéről vagy éppen irodalomról. Lukianosz szamarától kezdve, Albrecht Dürer rinocéroszán át, Camille Saint-Saën Állatok farsangjáig számtalan élőlénytársunk tette maradandóvá az emberek alkotómunkáját. Értekezésemben – a teljesség igénye nélkül – három kortárs erdélyi költő: Sánta Miriám, Muszka Sándor és Balázs Imre József verseiben vizsgálom az állatreprezentációkat.
  • Rakovszky Zsuzsa, Muszka Sándor, Szőcs Petra, Drávucz Zsolt, Kántás Balázs

    Kívül az időn

    Részletek az Irodalmi Jelen 20. születésnapi antológiájából
    Úgy élhetsz mindig, ahogy kívántad. Szorítsd hát arcod a fekete földhöz. Sebezhetetlen, akár az árnyak, kívül az időn.
  • Muszka Sándor

    Roham

    Elérem a napot, a holdat elérem,  – madarak halak árnya volt társam, –  elvisz magával, belélegzi arcomat a köd.
  • Művészeti kitüntetések március 15-e alkalmából

    Mások mellett az Irodalmi Jelen munkatársát, Varga Melinda költőt is József Attila-díjasok között köszönthetjük az idei március 15-i kitüntetések alkalmából.
  • Muszka Sándor

    Semmi ellen a mindent

    Ez már a hegy, az elvetélt álmok,
    a tóban fürdőző lányok, a hold.

  • Kis Petronella

    Intimitáshiány

    Muszka alakjai identitásuktól megfosztott, arc és név nélküli, vegetáló lények. Verseinek nyers őszintesége letaglózó erejű, nemcsak magányba taszított szubjektumai szenvedik el a veszteségeket, hanem időnként az olvasó is kap egy kecses, de határozott tőrszúrást a bordái közé.

  • Weiss Raoul

    Szerelmünk alatt van egy másik program

    Kortárs magyar lírai mustra Weiss Raoul műfordításában

    Heverni szerettem s nézni az eget
    S míg szemem előtt felhők
    S rajokban legyek
    Mézes csókjával altatott el a dél

  • A székely horizont szélesítése

    Bármilyen műfajban alkot, úgy tűnik, Muszka Sándor mindig nagy fába vágja a fejszéjét. Az irodalomkedvelők többsége Sanyi bá című humoros prózakötetére figyeltek fel, ám azóta két új, „komoly” hangvételű verseskötete is napvilágot látott. Tavaly megjelent Szégyen című könyvének bemutatóján jártunk Székelyudvarhelyen.