Elbúcsúztak Kányádi Sándortól barátai, tisztelői, költőtársai és költőtanítványai a Petőfi Irodalmi Múzeum estjén, ahol suhogó lombok alatt, lassacskán enyhülő hőségben hallgathattuk az ismerős-kedves sorokat.

„Látni kell, hogy Murányi nem vándorol, mint Ábel, hanem egy posztmodern ingázásban él, mindkét helyen, a városban és az erdőn, pestiek és erdélyi falusiak között is megtalálva kényelmét és kényelmetlenségét, hogy vágyjon oda, és elmenni akarjon onnan.” Murányi Sándor Olivér Medvenézőjét Rónai-Balázs Zoltán olvasta és elemzi.

Murányi Sándor Olivér nemcsak időszámítás szerint, hanem az egyre gyorsabb ütemben változó korszak kihívásait érteni próbálva egy Tamási Áron utáni periódus elbeszélője. – Fried István ajánlóját olvashatják Murányi Sándor Olivér: MEDVENÉZŐ című kötetéhez, valamint egy elbeszélést a kötetből.

Bodor Ádám székelyudvarhelyi estjén egészen a perui úszó nádszigetekig kalandozott a beszélgetés, és az író azt is elárulta, hogy a többnyire unalmas interjúkérdések helyett mit szeretne egyszer istenigazából hallani.

Rendhagyó irodalomórán jártunk Pécelen, amelynek vendége Fried István, Markó Béla és Simon Márton költő voltak, a házigazda pedig Murányi Sándor Olivér. A patinás helyszínen kiderült, hogyan kapcsolódik a 19. századi irodalom a kortárs lírikusokhoz, és kit olvasnak szívesen matek órán a pad alatt a diákok.

Varga Melinda prózaverses beszámolója Kollár Árpád, Kovács András Ferenc és Markó Béla székelyudvarhelyi irodalmi estjéről.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Andrássy úti fiókjában családias hangulatban került sor Bodor Ádám és Halász Margit beszélgetésére, amelyben a „csobogó patak és pásztorlánykák”-mentes Erdély-képek mellett az író fontosabb műveiről és alkotói módszeréről is szó esett.

A novella és a regény műfaji sajátosságai, tér és idő szerepe a prózában, szakralitás és blaszfémia a népi vallásosságban – Milbacher Róbert író és Szegő János szerkesztő a székelyudvarhelyi G. Caféban beszélgetett a Szűz Mária jegyese című Margó-díjas kötetről.

Nyáry Krisztián Így szerettek ők, Igazi hősök – 33 magyar, valamint a Merész magyarok – 30 emberi történet című kötetei a Facebook közösségi oldalon szűkebb baráti kör szórakoztatására írt bejegyzésekből nőtték ki magukat sikerkönyvvé. A szerző Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen járt, ahol a siker nyitjáról, a szépirodalmi könyvkiadás jövőjéről, Esterházy Péterről és az irodalomoktatás rákfenéiről is mesélt.

Hogyan lesz az állatgondozóból költő, a költőnőből regényíró, mi lakik egy indián alteregó mögött, négy különböző alkotói világot miként ihlet meg a természetközeliség – az Új Forrás erdélyi tematikus lapszámbemutatóján jártunk.

Medveles és irodalom kapcsolata, hogyan számolja föl az önzést és a hiúságot a vadon, Szicília egy magyar költőnő szemével – az Új Forrás folyóirat lapszámbemutatóján „jártunk”, amelynek vendégei Murányi Sándor Olivér és Ughy Szabina voltak.

Cudar tél lepte meg nemrég Székelyföldet: először Marosvásárhelyt, majd Székelyudvarhelyt, aztán Sepsiszentgyörgyöt, végül Kézdivásárhelyt borította örök hó és farkasordító hideg – szerencsére csak metaforikus értelemben, Térey János A Legkisebb Jégkorszak című, legújabb verses regénye révén.

Sírja előtt egyetlen nappá válik több mint nyolcszáz év. Csak állok és nézek. Mellettem egy szerzetes zsolozsmázik. Szeméről ítélve távol-keleti lehet. A kegyhely a minoritáké. Az obszervánsokkal és kapucinusokkal szemben övék a történelmi elsőbbség. Ők adták Páduai Szent Antalt, Szent Bonaventúrát és Szent Maximilián Kolbét, aki önként vállalta egy rabtársa helyett a halált Auschwitzban.

Kerékgyártó István íróval Mészáros Sándor beszélgetett a székelyudvarhelyi G. Caféban. A filozófia, a jog, az üzlet és a politika világát megjárt szerzőnek felszabadító érzés, hogy kiírhatta magából mindazt, aminek tanúja s bizonyos fokig részese volt.

Egy hónapja mutatta be a Katona József Színház Goethe Faustját Márton László új fordításában. Az íróval Fried István, Murányi Sándor Olivér és Noszlopi Botond beszélgetett a hatalmas munka tanulságairól.

A Herder-díjas Fried István professzor beszélgetett Kovács András Ferenc Kossuth-díjas költővel szombat este Székelyudvarhelyen, a G. Caféban. A nem mindennapi irodalmi találkozót Murányi Sándor Olivér szervezte.

A székelyudvarhelyi G. Caféban Muszka Sándor mindkét arcát megmutatta a közönségnek: a nevető és a síró bohócét is. A kacagtató, vaskos székely humor mellett a közélet égető problémái is szóba kerültek a Murányi Sándor Olivér vezette beszélgetésen.

Az Irodalmi Jelen az adventi időszak jótékonysági akciói közepette két kérdéssel fordult írókhoz, költőkhöz: „Tettek-e már jót önnel ismeretlenül?” és „Mi volt élete legfontosabb ajándéka, amit kapott vagy adott?” A válaszok közül elsőként Murányi Sándor Olivérét, Száraz Miklós Györgyét és Vörös Istvánét közöljük.

A Balassi Intézet Márton Áron Kollégiuma látta vendégül Darvasi Lászlót, Murányi Sándor Olivért, Poós Zoltánt és Térey Jánost, akik műveikből olvastak fel a kollégium diákjainak.