Irodalmi Jelen

    Budapesten született zsidó polgári családban. Édesapja Leimdörfer Jenő (más forrás szerint Leimdörfer Joachim (Chájim)) vegyész, édesanyja Biringer Erzsébet Katalin volt.1928-ban érettségizett a fasori Evangélikus Főgimnáziumban, ezután a bécsi (1928–30), a berlini (1930–31), a párizsi (1932) és a grazi (1932–33) egyetemen tanult. 1933–34-ben katonai szolgálatot teljesített zászlósi rendfokozatban, amelytől később megfosztották. 1937-ben jelentette meg a Villon-átköltéseket, mely jó időre meghatározta pályáját.

    1938-ban elhagyta Magyarországot. Erre többek között az kényszerítette, hogy úgy érezte, hazájának az a legrosszabb, ha a háborút a hitleri Németország nyeri meg, így a németek oldalán semmiképp sem akart volna harcolni. Párizsig menekült, itt találkozott többek között Arthur Koestlerrel és az emigráns magyar művészek közösségével. Később a német megszállás miatt innen is távozni kényszerült. Havas Endrével és Lorsy Ernővel együtt Franciaország német megszállása után Marokkóba menekült, majd áthajózott az Amerikai Egyesült Államokba, ahol a Szabad Magyar Mozgalom titkáraként és lapszerkesztőjeként tevékenykedett. Ezután három évig, 1942 és 1945 között az amerikai hadseregben szolgált, káplárként szerelt le. Eközben húgát, aki itthon maradt, a nyilasok meggyilkolták.

    1946-ban tért haza, a Népszavánál helyezkedett el. 1947-ben megjelent az Őszi harmat után című verseskötete, illetve a Villon balladák már a 14. kiadásnál tartottak. A rasszizmust megvetette, az ő vezetésével döntötték le 1947. április 26-áról 27-ére virradó éjjel Prohászka Ottokár Károlyi-kertbéli szobrát. A kommunista hatalom mégis kezdettől fogva ellenségesen viszonyult hozzá, további művei nem jelenhettek meg. 1949-ben (több más forrás szerint azonban nem 1949-ben, hanem 1950 közepén) hamis vádak alapján letartóztatták, s Gábori Györggyel és Egri Györggyel Kistarcsára internálták, majd a recski kényszermunkatáborba zárták. Az ÁVH börtöneiben, illetve a táborokban írt versei 1983-ban Münchenben jelenhettek meg először Börtönversek 1950–1953 címmel.

  • Varga Melinda, Ilyés Krisztinka

    A költészet mindig csontig hatol, az álom pedig a legközelibb társa

    Minden egy őszi verssel kezdődött, amelyet ötödikes korában írt. A gimnázium első évében a Halálnapló című prózaciklusával az Irodalmi Jelenben debütált, és több mint húszezer olvasóval hosszú ideig a rovat legolvasottabb tartalma az övé volt, azóta lapunk állandó szerzője és számos más rangos folyóirat is rendszeresen közli írásait. 2021 decemberében Papírcsillag címmel jelent az első kötete, amelyet Hargita Megye Tanácsa-emlékéremmel tüntettek ki – Ilyés Krisztinkát kérdeztük, aki a mentorprogramunk idején Veress Gerzson költészetével és alkotói életútjával foglalkozik.
  • „Ne nyugtalankodj, lábujjhegyen jár a fény”

    20 éves az Irodalmi Jelen

    Szeretettel várunk minden kedves szerzőt és olvasót az Irodalmi Jelen 20. születésnapi gálaműsorára a Petőfi Irodalmi Múzeumba szeptember 21-én este fél 7-re! A pódiumműsor után állófogadásra kerül sor. 

  • Irodalmi Jelen

    „Örökmécs-gyertyalángok”

    Az 1956-os forradalom és szabadságharc tragikus eseményeire Faludy György, Szőcs Géza, Zsille Gábor, Kovács István és Somlyó György írásaival emlékezünk.

  • Faludy György
    Varga Melinda

    Duna–Tisza vagyok két tárt karommal

    Faludy György versei

    Az Irodalmi Jelen összeállítása Faludy György, a lap örökös munkatársának születésnapján.

  • Boldog Zoltán

    A nemötvenhatos ötvenhatos

    „Lénárd Ödön volt az utolsó egyházi foglya a kommunista diktatúrának, akit összesen háromszor ítéltek el koncepciós perben.” – Boldog Zoltán tárcája

  • Irodalmi Jelen

    R-ősz – „Obszcén Ocsmányságok Tára” – Corpus, Flamma, Morbus animi

    A síma fejű kígyó, aki megkísértette Évát a Paradicsom kertjében, valószínűleg ugyancsak kalbász alakú jelenség volt. Nincs nő, ki ellent tud állni ennek a kígyónak, legyen hurka, kalbász avagy szafaládé formája. (Faludy György: Pantagrüel)

  • Irodalmi Jelen

    Európa, Európa – Kirakós játék felnőtteknek és felnövő gyerekeknek

    Európát játszottam. Kusza játék.
    Északot, Délt, keletet, nyugatot.
    Egyik félt. Másik röhögött. És
    simogatott. És rúgott. Ugatott.
    (Szilágyi Domokos)

  • (Gyarmati Fanni – Forrás: http://kotvefuzve.postr.hu)
    Szőcs Géza

    Szőcs Géza: Színes menük, temetések – azaz naplórészlet, 2014. február vége, március eleje

    Gyarmati Fanni. Egy Radnótiról írott példázatom miatt megkedvelt, Kiss Ferenccel üzent, kérte, hogy keressem meg, azt követően gyakran jártam nála, s beleegyezését bírtam, hogy egy napon átinvitáljam a szomszédból látogatóba Faludy Györgyöt. Akármilyen valószínűtlen, de soha nem találkoztak. Faludy sokáig nem tartotta jelentős költőnek Radnótit. Csak miután eljutottak hozzá utolsó éveinek remekművei, ismerte fel, hogy ki volt ez a kortársa.

  • Irodalmi Jelen

    Szőcs Géza: Ahol Faludy György szülőháza állott

    Mint tudjuk, a 20. század Budapesten kezdődött, legalábbis a század tudásra és szabadságra szomjazó énje, amelynek Faludy is egyik heroldja volt.

  • Marai Sandor
    Szőcs Géza

    Szőcs Géza: Látogatásom Márai Sándornál

    Márai, mint aki kártyalapokat számol le az asztalra, úgy vette sorra a színes fotókat negyven-ötven éve nem látott szülőházáról és szomszédságáról. Arcizma sem mozdult. Egyáltalán, teljesen olyan volt, mint a Húsvét-szigeti kőszobrok, amelyeket Aku-aku néven ismerünk.

  • Irodalmi Jelen

    „Panaszom van a szegedi diákokra” – Blénesi Éva Faludy-monográfiájának bemutatója

    Az Olvass, bolyongj, szeress – A humanista Faludy önteremtése és világteremtése című monográfiája bemutatóján a PIM-ben Fried István professzor és Böszörményi Zoltán író, főszerkesztő személyes emlékeiket is felelevenítették a költőről.

  • Irodalmi Jelen

    Böszörményi Zoltán: LÁTOMÁS – Faludy György századik születésnapjára

     
     
     
    Ki szeretetet csak szavakkal mímel,
    kínok közt térdel – mondod – nem szabad,
    csend gyíkja elébe hiába szalad.

  • Gömöri György

    Gömöri György: A pesszimista Faludyról

    Igaz, ezen a heveny pesszimizmuson valamit enyhített a személyes hazatérés öröme, s az az érzés, hogy az ország végül “hűséges fiává” fogadta, és megbecsülte a kétszeres emigráns  Faludy Györgyöt. Akinek sok híve van Magyarországon csakúgy, mint Nyugaton, s akinek a temetésén (magam is ott voltam a Kerepesiben) több vallás lelkésze búcsúztatta a szinte matuzsálemi kort megélt költőt. – Gömöri György tárcája

  • Irodalmi Jelen

    Óda a magyar nyelvhez – Faludy György verse

    Szeptember 1-jén tíz éve annak, hogy Faludy György – örökös munkatársunk – elhunyt. Egyik legszebb versével rá emlékezünk.

  • Irodalmi Jelen

    „Az irodalom az a fölösleges játék, amelynek határozottan értelme van” – Kortárs irodalom Faludyval

    • Mi köze van Faludynak egy kis székely helységhez?
    •„90 éves volt, és jó magyar emberhez illően borozott”
    •„Vigyázzatok erre a kicsi világotokra, mert csak ennyi maradt Magyarországból”
    •Azt szeretik, ha saját szemükkel láthatják az alkotó embert
    •Jól érezte magát az erdélyiek között
    • Faludy György nem halt meg, és az irodalom szeretete sincs kiveszőben
    – Varga Melinda beszámolója a gyergyóalfalvi Faludy-fesztiválról

  • Faludy György
    Szőcs Géza

    Szőcs Géza: Egy cionistáról, aki majdnem székely lett

    ​​​​​​​Faludy György hovatartozásának kérdése még a költő halála után is megosztja a kedélyeket. De talán rosszul mondom: nem is a kedélyeket, hanem a nemzetet – a kérdés csak az, megosztásnak nevezhető-e az, ha egymillióból két embernek a többiekétől meredeken eltérő, sőt konfrontatívan szemben álló véleménye van valamiről. A nemzetet csak az osztja meg, ha számottevő hányada tér le a közös értékrend által meghatározott úthálózatról. Néhány hálátlan utód véleménye még nem megosztás, csak pőre hülyeség.

  • Onagy Zoltán

    Kalandor, világvándor, polihisztor, recski fogoly

    Az emberek meghülyültek. Sem az életet, sem a halált nem képesek ép ésszel kezelni. Mindebből két tétel megfellebbezhetetlen: Faludy György 1910. szeptember 22-én született, Budapesten. És hogy a Krisztus utáni 2006. évben, 96 évesen szeptember 1-én hunyt el. Hosszú élet, teljes élet, keveseknek jut hasonló.

  • Irodalmi Jelen
    Onagy Zoltán

    Megjegyzések Onagy fejtegetéseihez – Gömöri György tárcája

    Avagy: miért nem olvassák M.-on a nyugati magyar írókat?
    A biblia szerint a „jóra való restség” – bűn. Szerintem „az olvasásra való restség” is az, vagy az kellene, hogy legyen. Ez akkor jutott eszembe, amikor nemrégiben elolvastam Onagy Zoltán egyik cikkét az Irodalmi Jelen Bőség zavara c. rovatában.