Karnyújtásnyira van Öntől a dadaizmus. Tehát most szépen felébreszti magában Finnegant, elmegy a könyvesboltba, és megveszi Nagy Zopán ötödik kötetét, amely a hatodik is. Boldogh Dezső nagyon szépen elmagyarázza, hogy mire számíthat.

Az Irodalmi Jelen TOP10-es novemberi ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Varró Zsuzsa Édes Anyanyelvünk-pályadíjas mesekönyve, az Áfonyka az izgalmas kalandok mellett a nyelv és a természet szeretetére tanítja a 8 év feletti gyerekeket. Kadlót Nikolett írt a könyvről.

Danyi Zoltán A dögeltakarító című regénye azt bizonyítja, hogy a délszláv háború sokak számára még mindig nem ért véget. Az ember nem szökhet meg saját emlékei és saját teste elől, és nem érdemes elmenekülnie a könyv burjánzó mondatai elől sem. Pethő Anita írása.

„A férfi és bábja, Vasilache különös, elszakíthatatlan kettősének hétköznapjaival párhuzamosan egy Bruno Matei nevű fiatalember múltja épül fel a szemünk előtt fejezetről-fejezetre, s bár nincs kétségünk, hogy a két keresztnév azonos személyt rejt, a kettősség jelzi a törést: Brunóból valamiképp Barna lett, s e változás nem jószántából történt.” – Laik Eszter írása Lucian Dan Teodorovici A bábmester börtönévei című regényéről.

Érdekes versalbum jelent meg a Vajdaságban, amely többek között foglalkozik a haza, a határ, a vidék, a mélyszegénység és a hit kérdésével is. Lennert Móger Tímea Innensemerre szigetecske című kötete a szómágia mellett fotóival is erős hatást gyakorolhat az olvasóra.

Amikor egy párkapcsolatban egymásnak feszül két akarat, abból ritkán lesz költészet. Áfra János új verseskötetében azonban az összművészeti érzékenységgel párhuzamosan bontakozik ki egy-egy megdöbbentő emlék. A Két akaratról Boldogh Dezső írt.

Első könyve 37 évesen jelent meg, idén pedig a második, amely a férfikor összegezésének lenyomata. Becsy András Camping című kötetét Bene Zoltán mutatja be.

Eddig a magyar történelmi regények egyik vakfoltja volt a 14. század eleji lovagi kultúra és Károly Róbert uralkodása. Bíró Szabolcs Anjouk című sorozatának első része pótolja ezt a hiányt, és néhány gyengesége ellenére szórakoztatva tanít. Tóth Mihály írása.

Az Irodalmi Jelen TOP10-es októberi ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Szabó T. Anna gyerekverseket tartalmazó könyve a népdaloktól kölcsönzi a ritmust, saját korától pedig a témát. Bárdos József mutatja be a kiadványt.

Toroczkay András a labirintusból haza című verseskötete jól körülhatárolható életszakaszok köré szerveződik, ezek történetmozaikjai formálódnak lírává. Kirilla Teréz írása.

Aki szeretne útikalauzt a „történelem utáni” generáció lírájához, annak érdemes beszereznie a Líra 2.0: Közelítések a kortárs magyar költészethez című kötetet. Lapis József megpróbálta összegyűjteni a legfontosabb tendenciákat, de írásához nem árt egy irodalomelméleti gyorstalpaló. Benedek Leila kritikáját olvashatják.

Megjelent a „legalanyibb közösségi költő”, Birtalan Ferenc gyűjteményes kötete. A 70 vers ellenfényben személyes hangú korkép, amelynek lírai énje gyakran fanyar humorral szól az olvasóhoz a kánon pereméről. Boldogh Dezső írása.

Gerőcs Péter legújabb regénye, a Győztesek köztársasága egy emberkísérletről szól. A titokzatos ügy tanúinak vallomásaiból megismerünk egy tehetséges, de végtelenül narcisztikus fiatalembert, aki értelmiségi mintaállamot próbál létrehozni – Szarka Károly kritikája.

Az Irodalmi Jelen TOP10-es szeptemberi ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Erdő szélén lakó, tolószékes kislány, koldus, hajléktalan, az idegen nyelvet nem értő bevándorló – csak néhány szereplő Papp-Zakor Ilka Angyalvacsora című, JAKkendő-díjas kötetéből. A felnőtteknek szóló, olykor horrorisztikus mesékről Pethő Anita írt.

A korábban két novelláskötettel jelentkező Potozky László első regénye egy kelet-közép-európai egyetemista vallomása. Kocsmázás, házibuli, verekedés, fosztogatás, féltékenység, önkínzás – többek között ezekkel a címszavakkal jellemezhető az Éles, amelyről Szarka Károly írását olvashatják.

Plakátok hirdették kötetét a metróaluljáróban, amelynek borítóján egy pisztoly látható. Verseiben annyi a természettudomány, mint egy reálgimnázium laborgyakorlatán. Dékány Dávid inkább vagány próbál lenni a Darwin Motelben, pedig az érzékenység jobban áll neki.

Szinte minden kritikus politikai vízióként olvassa Houellebecq legújabb művét, a Behódolást. A regényben viszont ugyanilyen erős a vallásos szál, hiszen a főhős végül ateistából hívő ember lesz. Kirilla Teréz írása.