Ki nem szeretett gyermekkorában régi fiókokban, dobozokban, elsárgult fényképek, képeslapok, levelek, préselt virágok, törött porcelánfigurák, olcsó, tarkabarka bizsuk rejtekhelyein kutakodni? Sal Endre szintén élvezettel kotorászott egykor nagymamája titkos fiókjaiban, ám felnőttkorában is megmaradt a múlt tárgyai iránti szenvedélye. Sportújságíróként munkája lett a hobbija, gyűjteni kezdte a régi újságok példányait.

A Szivárvány Birkenau felett jól átgondoltan, alapos kutatómunkát követően közelít a roma holokauszt témájához. Ennek ellenére azonban számos olyan prózapoétikai megoldást tartalmaz, amelyek miatt a szöveg több helyen közhelyessé vagy sematikussá válik. Pedig kellő potenciált rejtett magában ennek a fontos diskurzusnak a gazdagítására, melyek többnyire kihasználatlanok maradtak.

Főfai Rita kritikája Váradi József új kötetéről hamarosan olvasható lesz oldalunkon, de addig is videós villámkritikánkkal szeretnénk Olvasóinknak szórakoztató, élvezetes és változatos tartalmat kínálni és kedvet csinálni a könyv beszerzéséhez.

Márkus András Paraszttartók kézikönyve című első regénye nemrég a Libri Kiadó gondozásában jelent meg. A nem mindennapi regényt csak erős idegzetű olvasóinknak ajánljuk.

„A férfi és bábja, Vasilache különös, elszakíthatatlan kettősének hétköznapjaival párhuzamosan egy Bruno Matei nevű fiatalember múltja épül fel a szemünk előtt fejezetről-fejezetre, s bár nincs kétségünk, hogy a két keresztnév azonos személyt rejt, a kettősség jelzi a törést: Brunóból valamiképp Barna lett, s e változás nem jószántából történt.” – Laik Eszter írása Lucian Dan Teodorovici A bábmester börtönévei című regényéről.

Plakátok hirdették kötetét a metróaluljáróban, amelynek borítóján egy pisztoly látható. Verseiben annyi a természettudomány, mint egy reálgimnázium laborgyakorlatán. Dékány Dávid inkább vagány próbál lenni a Darwin Motelben, pedig az érzékenység jobban áll neki.

„A novellák valahol félúton helyezkednek el Kafka és Örkény, a rémületes kiszolgáltatottság és a feje tetejére állított világ komikuma között.” – Laik Eszter írása Forgách András Valami fiatal szélhámos című kötetéről.

„Ha valaki azt kérdezi tőlem, hogy mi az a szívlekvár, akkor rendre azt válaszolom, egy recept az életre, helyesebben a lehetséges élésre, és egy étel, ami roppant vonzó és finom, csak éppen az elfogyasztása jár beláthatatlan következményekkel.” – Kőrösi Zoltánnal legújabb regénye kapcsán a mese erejéről, túlélésről, a patetizmus tévútjairól és fociról beszélgettünk.

Kukorelly Endre Mind, átjavított, újabb, régiek című verseskötetéről beszélgetett a költővel Farkas Zsolt. A kötetben még a tizenkilenc éves Kukorellytől is szerepel vers – de arra jöjjön rá az olvasó, hogy melyik.

Még nem jártunk hentesüzletben irodalmi délutánon, Kőrösi Zoltán Szívlekvár című kötetének bemutatója tehát kihagyhatatlan volt. A beszélgetés előtt és után kóstoltunk mustáros kolbászt és vettünk egy kis dagadót is, az író pedig egyszer s mindenkorra tisztázta: sosem volt hentes.

Budapestre látogatott Michael Kumpfmüller német író, aki Kafka utolsó, rejtélyes szerelmét feldolgozó regényében átrajzolta az íróról őrzött „depressziós” képünket. A Goethe Intézetben Forgách András beszélgetett a vendéggel.

Lovasi András 400 oldalban mesél életéről, a Kispál és a Borz történetéről, olvasmányélményeiről, és lerántja a leplet egy-egy dal születéséről is. A könyv őszinte, tanulságos és meglepő. Egyik fontos üzenete az lehet, hogy a valódi sikerért meg kell dolgozni.

A verses regény feltámasztása után Térey János új műfajjal jelentkezett: verses novellákban írta meg Budapest rejtett történeteit. Városi bolyongásaiban nem a turistalátványosságok mentén, hanem emberi sorsok útvesztőiben kalauzol.

Szívesen focizott volna a Parlamentben, de az a korszak lezárult – Kukorelly Endre Országházi divatok című, új kötetének sajtóbemutatóján Veiszer Alindának beszélt kétéves képviselősége tapasztalatairól, kudarcairól és nyereségeiről.

Térey János Moll című legújabb kötetéből olvasott fel néhány verset kameránk előtt.

Sopotnik Zoltán Saját perzsa című, prózai betétekkel megszakított verseskötete egy életrajzi kirakós játék családtagokkal, szellemekkel és szocreál hétköznapokkal.

Az Irodalmi Jelen TOP10-es könyvheti ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Jászberényi Sándor költő és újságíró az egyiptomi forradalom haditudósítójává vált. Élményeit a Budapest-Kairó – Egy haditudósító naplója című naplóregényében olvashatjuk.

Barna Dávid, az Egy magyar regény című prózakötet rejtélyes szerzője válaszolt kérdéseinkre.

A kortárs magyar prózapoétika paródiája? Az irodalmároknak dobott gumicsont? Irodalomtörténeti lektűr? Egyáltalán ki az a Barna Dávid?