Ami azonban e szövegek minden humorától, tragikumától, groteszk táncától függetlenül rabul ejti az olvasót, az az a mód, ahogy a versek beszélőjének sérülékenysége akarva-akaratlanul felszínre tör.

Politikai nézeteit tekintve Herbert Read önmagát anarchistának vallotta, ám az angol quietista hagyomány – ez a 17. századi keresztény misztikus irányzat a lelki békére, az isteni akaratba való teljes belenyugvásra és az öntevékenység megszüntetésére helyezi a hangsúlyt a tökéletesség elérése érdekében –, különösen Edward Carpenter és William Morris szellemiségét követte.

Sartre, Sziszüphosz mítoszában, a szakadatlanul ismétlődő bukások és újrakezdések történetében ragadja meg az emberi lét egzisztencialista értelmezésének lényegét. Az embert „a lét hiányaként” (une manque d’être) írja le: nem a teljesség és a bőség, hanem a nélkülözés gyermekeként, aki sosem teljesedhet ki, sosem az, ami, hanem folyamatos előre menekülése során a rideg jövő felé hajtja magát.

Nem igaz, hogy első szerelmünket nem feledjük el. Viszont örökre bevésődik emlékezetünkbe az első igazi nő, aki besétál életünkbe, mint vonat az állomásperonra. Aztán nekiindul a mozdony, kábán-lomhán, mintha még nem ismerné az utat. 

A művészi alkotás természetével foglalkozó elméletek jelentős része az esztézist pusztán az ember tevékenységei körének mellékes, kiegészítő elemeként tartja számon, illetve luxuscikként, szórakozással kecsegtető játékként, mely csak a sürgősebb és fontosabb feladatok elvégzése után válik lehetővé és kívánatossá.

(személyes)

Az utópizmus két olyan alapvető összetevővel bír, melyek sajátos karaktert kölcsönöznek neki, és minden más eszmerendszertől élesen megkülönböztetik. Az egyik annak kihangsúlyozása, hogy az emberi létezésnek van egy normális vagy kanonikus formája, létezik egy olyan végleges állapot, melyben az ember teljességgel azonossá válik sorsszerű lényegével; ez az Aranykor vagy egy új Atlantisz képzete.

Ikerszobor nemcsak világirodalmi nagyságoknak dukál, hanem minden olyan jelentős írópárnak – legyenek bármilyen nemzetiségűek –, akiknek szoros eszmei, baráti kapcsolata hozzájárult az irodalom fejlődéséhez. De vajon vannak-e nekünk is kétalakos írószobraink? – Bakó Endre tanulmánya.

A commedia dell’arte nem tűnt el nyomtalanul. Jóllehet, mint rögtönzött színjátéktípus nem hagyományozódott az utókorra, de a „tipi fissik”, vagyis a tipikus karakterek annál inkább hatottak, mind a drámairodalom jelentős alkotóira, mind pedig az európai vásári mutatványosokra. „Sokan közülük bábokkal is játszottak. A kanavászok történeteiben fontos szerep jutott a zanninak (szolga), aki az egész cselszövést bonyolítja.

Elsősorban hétköznapi helyzeteket villantunk fel, amelyek azt mutatják meg, hogy a trianoni döntés, majd a második világháború, az államszocialista éra és annak vége miként hatott az erdélyi művelt nők életére, az anyaországgal való kapcsolataikra.

Ebben a tanulmányban kizárólag Novalis munkásságának filozófiai vonatkozását vizsgáljuk, eltekintve annak irodalmi, politikai, vallási aspektusaitól. Ez persze nem azt jelenti, hogy a szerző gondolkodásának bemutatása során nem kell majd röviden kitérnünk eszméinek vallási, politikai vagy egyéb vetületeire; mindazonáltal elemzésünk kizárólag a német romantika ezen gigászának világképével kíván foglalkozni. 

Bús éjszaka volt, s bús éjszaga volt
A háznak: a hallgatag, ódon
Lépcsők doha terjedt
Tóth Árpád: Bús éjszaka volt… (1914)

A meghatározás buktatói

Legendás epizód volt az is, amikor az író 1929-ben publikálta Az írástudatlanok árulása című cikkét, melyben alaposan nekiment Ady Endrének. A sokak szerint csak pamfletnek minősíthető szöveg megírásához A Toll című lap által meghirdetett ankét adta az apropót, a költő halálát követő tizedik évben. Kosztolányinak ekkor az első dolga az volt, hogy többeknek is felolvassa a később nagy vihart kiváltó sorokat. – Arany Zsuzsa tanulmánya a konferanszié Kosztolányiról.

​​​​​​​„Ha kiemeljük ezeket a minősítéseket a körmondatfolyam maszlagjából, akkor jobban látszik, mennyire sértő ez a gúnyolódás, gyalázkodás. És még inkább, ha a magyart behelyettesítjük valamely más nép nevével.” – Deák-Sárosi László esszéje Krasznahorkai László és Tarr Béla apokaliptikus világszemléletéről.

A kortárs egzisztencializmus terminológiája a halált a határhelyzetek közé sorolja, vagyis az élet kiküszöbölhetetlen meghatározottságai közé, melyek nem haladhatók meg, nem változtathatók át a tevékenység révén, határt képezve szabadságunk számára. – Vicente Ferreira da Silva esszéje Szakács Péter fordításában.

Madách halála után egyértelművé vált, hogy felesége helyzete egyre rosszabbodik. Kezdetben Veres Gyula küldte a félévente esedékes támogatást. Maga Madách bízta meg közeli barátját, hogy halála után gyermekei gyámja és birtokának kezelője legyen.  Majd pedig, ha Aladár – Madách Imre és Fráter Erzsébet fia – nagykorúvá válik, attól kezdve ő intézheti a család ügyeit.

Tudnivaló, hogy a sport, ez a modernitás korától felnőttkorba lépő jelenség, miután szervezettebb versengéssé növekedett, önnön paradoxonjait is kihordta, és fenn is tartja kivédhetetlenül. A sport játék, a homo ludens sajátja, örömforrás, az identitás erősítője, de az önző sikervágy, az ellenszenvek, előítéletek fenntartója is egyben, gyakran szétszálazhatatlanul.