-
Acsai Roland
Szabad vagy kötött?
Egy félreértés eloszlatása Pilinszky János költészetét illetően
Beszélgetések alkalmával vagy irodalomtörténeti tanulmányok olvasásakor többször találkoztam azzal a tévedéssel, hogy Pilinszky János a pályája második, hosszabb felétől ‒ tehát a Nagyvárosi ikonok. Összegyűjtött versek, 1959–1970 című kötetétől ‒ szabadverseket írt, kötetlen formában. Nos, ez valójában nincs így. – Acsai Roland tanulmánya.
-
Kurdi Mária
Ár és apály
Edna O’Brien, a kortárs ír próza kiemelkedő egyéniségének irodalmi örökségéről
Idén július 27-én hunyt el Edna O’Brien (1930–2024), a kortárs ír próza kiemelkedő alakja, aki fiatal korától kezdve Londonban élt. Hosszú élete során több mint két tucat kötetet publikált, regényeket, életrajzi műveket, novellákat, esszéket és drámákat, valamint szerkesztett gyűjteményes köteteket, írt forgatókönyveket, és megjelent egy verseskötete is. – Kurdi Mária tanulmánya.
-
E. Bártfai László
Igazi nevek, helyettesítő nevek, névtabu
A rontó szellemek ólálkodása miatt a gyámoltalan újszülöttet fenyegette a legnagyobb veszély. – E Bártfai László tanulmány a névtabuk titokzatos világáról.
-
Laik Eszter
Aki a csendet szóra bírja
Első kötete 2022-ben jelent meg, majd követte egy év múlva a következő, és idén a legfrissebb. De hol volt eddig E. Bártfai László? – kaphatja fel az ember a fejét e három rendkívül izgalmas, tudományos nézőpontját tekintve is páratlanul újszerű tanulmánykötetet olvasva. – Laik Eszter írása a hónap alkotójáról. -
Csibra István
Aki beleszületett az irodalomba
Kenyeres Zoltán 85. születésnapjára jelent meg Írók, költők, fogalmak című, témákban gazdag, nagyszabású kötete, amely válogatott esszéivel, tanulmányaival, fogalommagyarázataival a neves irodalomtörténész és irodalomprofesszor szinte egész életművének keresztmetszetét adja, s akár zárókötetnek is tekinthetnénk, ha nem sietnénk el a dolgot. Mert bizony bármennyire megérdemelt volt is, ma már egyértelműen elsietettnek látszik a szerző 65. születésnapjára megjelentetett Kenyeres Zoltán-emlékkönyv.
-
E. Bártfai László
Hallgatás és fenség
A rettenet minden elképzelhető esetben – hol nyíltabban, hol rejtettebben – vezető elve a fenségesnek. [1]
Edmund Burke
-
Bakó Endre
„Üdv Prosperónak!”
Tóth Árpád barátságai és kapcsolatai versajánlásai tükrében
E dolgozatnak nem lehet feladata, hogy a versajánlások történetét ismertesse, szerepéről irodalomelméleti fejtegetésbe bocsátkozzon, bevezetőül csupán néhány tény említésére szorítkozhat. A versajánlás fogalmát abban az értelemben használjuk, hogy a költő valamely versét egy általa ismert személynek ajánlja, akár személyesen érintett a „címzett” a vers tartalmát illetően, akár nem. A szokás már az ókorban létezett, a középkorban pedig szinte bevett gyakorlat lett, hogy a költő mecénásának ajánlja egy-egy versét, kötetét.
-
Alföldy Jenő
Egy költő-mindenes
Böszörményi Zoltán: Fellázadt szavak. Válogatott versek
A Fellázadt szavak című, bőséges válogatás versei egy szünet nélkül művelődő, gondolkodó és érzékeny ember arcélét rajzolják ki az olvasónak. – Alföldy Jenő kritikája. -
Sántha Attila
A lovas, fekete Petőfi
(akit Lengyel József szőkének és gyalogosnak lát)
A múlt hónapban ugyanitt megjelent tanulmányomban (Kit nézett Heydte a halott Petőfinek?) bizonyítottam, hogy Heydte a tetszhalott Lőrincz Józsefet, Bem hadititkárát vélte a költőnek, és ráadásul nem is az Ispánkútnál, hanem Bún falu előtt látta. Alább azt vizsgálom, hogy kit vett Lengyel József Petőfinek – merthogy ő sem a költőt látta.
-
Hudy Árpád
„A progresszió Isten ostora”
Nicolás Gómez Dávila (Bogotá, 1913. május 18. – Bogotá, 1994. május 17.)
Harminc évvel ezelőtt, egy nappal nyolcvanegyedik születésnapja előtt hunyt el a modernitás legnagyobb és legkönyörtelenebb kritikusa.
-
Géczi János
Alkotó ember, roncsoló természet
Plakátmaradványok Nápolyban
Géczi János esszéjében Nápoly múltjában és jelenében barangol, melyhez a hasított plakátokat, az úgynevezett dekollázsokat választja személyes útikalauzának.
-
Molnár-Bodrogi Enikő
Jósika Miklós, a 230 éves kortárs
Vannak írók, akik többnyire csak olyankor jutnak eszünkbe, amikor évfordulójuk van, olyanok, akik nemcsak a kritikusok érdeklődésének a köréből estek ki, hanem az olvasókéból is. Jósika Miklós, az első élvezhető magyar regények írója, a magyar történelmi regény megteremtője, ezek közé tartozik. -
Sántha Attila
Magyarország magyartalanítása
Osztrák deportálási tervek 1849-ben és 1850-ben: Kamcsatka, Szibéria, Algéria, Brazília, Szudán
Petőfi feltételezett szibériai életszakasza kapcsán szokott előjönni a hadtörténészek részéről az a gondolat, hogy az oroszok nem vittek magukkal magyar hadifoglyokat 1849-ben. Ez így igaz, viszont az osztrák levéltári anyag újabb átnézése azt mutatja, hogy az oroszok nem hadifogoly-státusban ugyan, hanem deportáltként – osztrák kérésre – igenis magukkal hurcolhattak embereket. – Sántha Attila tanulmánya.
-
Laik Eszter
„Nem mese az gyermek”
Nagyvarjasi Szabó István 75 éves
Historia est magistra vitae. Talán mindannyiunknak ez az első „latinélménye” az iskolából, legalábbis az első latin mondás, amelyet megtanulunk, legkésőbb az első történelemórán.
Ha valaki a saját, hús-vér létezésével igazolja ennek a bölcsességnek az érvényességét, az bizonyosan Szabó István – mégpedig a Nagyvarjasról való, megkülönböztetendő ezzel sok más nevezetes Szabó Istvántól.
-
Nagyvarjasi Szabó István
Megszámláltattál… És híjjával találtattál… Darabokra szaggattatol...
Bánffy Miklós – Sopronért
Gróf losonczi Bánffy Miklós már külügyminisztersége előtt is fogalom volt. Eredeti, nagy képzelőerővel megáldott szelleme, sokoldalú műveltsége, fegyelmezett gondolkodása maradandó alkotásokban csúcsosodott ki. – Nagyvarjasi Szabó István tanulmánya. -
Szabó Fanni
Az átbillentő erő
Valóban olyan felkészülni egy tanórára, mint kidolgozni egy haditervet?
Tizenegy éves voltam, rózsaszín pizsamában ültem a tévé előtt. Már elmúlt tíz óra, mindenki aludt, csak én nem. Egy filmet néztem, amilyet azelőtt még sosem láttam. A barna, az arany és a zöld szín kavalkádja, gyönyörű kosztümök, dráma és humor. A 2005-ös Büszkeség és balítélet volt. Hamar rájöttem, hogy könyvadaptáció, sikerült is becserkésznem egy példányt a keresztanyámtól.
-
Pruzsinszky Sándor
A műben rejlő veszély, avagy a cenzúra halhatatlansága
„Az európai kultúra bölcsője, az antik Görögország is cenzúrázta néha az »istenkáromló« és ateista műveket. Így járt Anaxagorasz és Prótagorasz, akiket száműztek, és műveiket elégették az Agorán.” – Pruzsinszky Sándor tanulmánya.
-
Gazda József
Bábel falai mögött
„… mikor kelet felől elindultak vala, Sineár földén egy síkságot találának, és ott letelepedének. És mondának: jertek, építsünk magunknak várost és tornyot, melynek teteje az eget érje…”
(Mózes 1, 11,3)
Fel, fel, fel a magasba! Hogy döngethessük meg az Ég boltozatát!
-
Bene Zoltán
Főváros versus vidék – egy túlhaladott irodalmi polémia
„Nagyon jellemző, hogy vidéki művészről csak akkor vett tudomást a Nyugat, ha művét Pesten mutatták be. Tornyairól, Kosztáról csak pesti kiállításaik kapcsán, Sík Sándor drámáiról csak akkor, ha Pesten volt a bemutatójuk.”[1] – írja Péter László 1972-ben.
-
Németh István Péter
Kormos István verseinek madárkatalógusa
100 éve született Kormos István (1923. október 28. – 1977. október 6.)
„csak a való rajzához kellenek e madarak”
(Kormos István: Egy rákvadászat emlékére)