-
Rajcsányi Gellért
Elsüllyedt Európánk kései krónikása – Cs. Szabó László elbeszélései
Róma, régi napsütötte szeptember, a városjárásban megfáradva üldögélünk egy öreg templom udvarán szerelmemmel, gyermekeim leendő édesanyjával. Velem szemben a Tempietto, Bramante kicsiny, műremek kápolnája, az érett reneszánsz egyik legtökéletesebb alkotása. A templomban esküvő: díszbe öltözött, hangosan csevegő olasz famiglia sereglik az udvaron, zajlik az örök római élet az ódon falak között. Megkerülöm a Tempiettót: a násznépből egy fiatal anya szoptatja gyermekét a tövében. Körbenézek: mintha egy Fellini-filmbe kerültem volna. Vagy egy Cs.
-
Németh István Péter
Levelek a Weöres- és a Hamvas-sétány kettős fasorából
Hamvas Béla nevével Weöres Sándor kétkötetes Egybegyűjtött írások című könyvében találkoztam először. 1976-ban az Új Írás (11. számának) hasábjain leltem az első írásra Hamvas Bélától. A Jóisten uzsonnáját, az eperről. Ugyanúgy számban maradt a miniesszé szavainak az íze, mint a gyermekkori eperé, szamócáé. Az epret a mai napig tejföllel s kevéske kristálycukorral eszem. Olvasom, Dragomán György is!
-
Podhorányi Zsolt
A romlás múzsái
Művészet és sorstragédia a pilisi Beleznay-kastélyban
„Minden az enyészetbe rohan”
-
Bakonyi István
Gáspár Ferenc írói indulása: A strucc vére
Gáspár Ferenc a kilencvenes években kezdte el kalandregény-sorozatát, amelyben magyar történelmi témákat dolgozott fel. Ezek között elsőként 2001-ben jelent meg A strucc vére (Coldwell Kiadó). Kezemben a 2007-es negyedik kiadást forgatom. Önmagában is szép, hogy egy kortárs regény ennyi kiadást megért!
-
Boldogh Dezső
Múltba kódolt kriptográfiák
Vesztergom Andrea költészetéről
Boldogh Dezső írása a hónap alkotója, Vesztergom Andrea költészetéről. -
Praznovszky Mihály
A fiatal Mikszáth titkai
A pályakezdő Mikszáth életének első évei tele vannak rejtélyekkel. Néha már-már úgy érzi az ember, szándékosan csinálta. Egy időben elterjedt, hogy nem is Szklabonyán született, hanem Pelsőcön, ahová szülei éppen látogatóba mentek. Ráadásul ezt a téves adatot a könyvében 1911-ben közreadó Gyöngyösy László még azt is tudni véli, hogy e születés 1849. január 16-án történt. (Még szerencse, hogy a nagykürtösi matrikulában ott a pontos bejegyzés.
-
Némethi Lajos
Árnyak és halál – a halál árnyékában
Fecske Csabáról és Árnyűző élet című kötetéről
Némethi Lajos tanulmánya Fecske Csaba költészetébe vezeti be az olvasót. -
Szepes Erika
Aki legyőzi ijesztő démonát, az időt
Fecske Csaba Árnyűző élet című kötetéről
Mindnyájan az időben élünk, csak nem mindig tudatosítjuk magunkban. Akkor riadunk rá, ha felfüggeszti szakadatlan folyását, és szorítása érhet fájdalmasan vagy gyönyörtelien – ezek a pillanatok mindenképpen kiemelkednek az idő megszakítatlan áradásából.
-
Suhai Pál
„Bábeli adományok”
Levelek Falusi Mártonnak
Suhai Pál levélesszéi Falusi Mártonnak.
-
Fecske Csaba
Vassolás – a költő, aki a nyelvben találta magát
Szubjektív megjegyzések Vass Tibor munkásságáról
2021-ben harminc éve volt, hogy megalakult az ÚB, vagyis az Új Bekezdés Művészeti Egyesület. Alapítója és működtetője az akkor 23 éves Vass Tibor. Emlékezetem szerint a következő évben találkoztam vele először Miskolcon, a Korvin Ottó (később Corvin) utcai buszmegállóban, a Napjaink (később Holnap) szerkesztőségéből jövet, vagy éppen oda menet. Minden helyi szerző, költő- és íróféleségek útja oda vezetett, vagy onnét volt kiakolbólítva.
-
Gazda József
Kor és művészet
1.
Mi is a művészet, mi annak célja, értelme? Amiért a teremtés képessé tett bennünket a lélek húrjainak a megpengetésére egyik oldalt, és e húrok hangjainak a befogadására a másikon.
Szépségteremtés?
Oldás és kötés? A világ dolgainak a megmutatása, utánzása vagy újrateremtése?
A harc, a küzdelem, az igen vagy nem kimondásának a lehetősége? -
Magyar Miklós
„Nincs jobb, mint a párisi csőr”
A középkori Párizs François Villon életében és költészetében
Nem véletlenül ismerjük François Villont Párizs költőjeként: a bohém, nyughatatlan költő gyűlölte a vidéki életet, ami számára leginkább a menekülés, a megaláztatás és a szenvedés emlékeit hordozta. Magyar Miklós esszéje. -
Zsédely-Szabó Tímea
A megszólítás alapos minimálja
„Szilágyi-Nagy Ildikó Éjszakai megszólítás című, legújabb novelláskötete a kortárs magyar irodalmi minimalizmus legkellemesebb meglepetése.” – Zsédely-Szabó Tímea tanulmánya -
Sántha Attila
Fehérlófia, az Isten lova
– iniciatikus utazás a világmindenség születéséhez, átírva arra, amit jelent –
„Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is túl volt, eiszen már a csillagokban, vagy még azon is túl, volt egy ló, a mü ősapánk anyja.” – Sántha Attila tanulmánya a Fehérlófia meséről.
-
Balázs Géza
Erósz nyelve nyomában
A szerelmi-szexuális élet nyilvánossága a történelem során hol szabad, hol tiltott, hol félszabad volt – utóbbi esetekben ún. reliktumokban (zárványokban) jelent meg. Jellemző irodalmi és folklórműfajok a „boccacciók”, erotikus mesék, történetek, a dramatikus népszokásokban a fallikus tréfák. – Balázs Géza tanulmánya.
-
Baranyi Ferenc
Gúzsba kötve, tojásokon
„Ha – Kosztolányi szerint – verset fordítani annyi, mint gúzsba kötve táncolni, akkor verset zenére fordítani nem kevesebb, mint a táncot szintúgy gúzsba kötve, de tojásokon járni el.” – Baranyi Ferenc esszéje.
-
Gerevich József
Hatások és ellenhatások a művészetben II.
A művészet napos oldala
Gerevich József esszéjében a művészet gyógyító hatására elemez példákat írók, költők, festők, muzsikusok, filmrendezők életéből.
-
Nagy J. Endre
Szépség és/vagy igazság III.
„Az Egyház… nem vetett gátat a magas és szent erotika áradatának, mely az egész liturgikus költészetet is, de kivált a szerzetesklastromok hóraénekeit elborította. Mennél mélyebb lett a lelki élet, mennél jobban hatotta át a kereszténység lelki és aszketikus éve a test vad ösztöneit...” – Nagy J. Endre esszéjének harmadik része.
-
Nagy J. Endre
Szépség és/vagy igazság? II.
„A metafizikai igazságokra ugyanis az a jellemző, hogy nem tűrnek maguk mellett más igazságokat, ami a krisztusi igazsággal is előfordult a történelem folyamán, amikor is dogmává vált vagy eltorzították, a személyiség szabadságának korlátozására használták.” – Nagy J. Endre esszésorozatának második része.