„Jákob orrát már messziről megcsapta a bor illata. Kifinomult szaglása volt, mint a legtöbb állatnak és azoknak az embernek, akik sokat tartózkodnak a szabadban.”

„Söténd egy képzeletbeli település valahol a köztes-európai, közelebbről a magyar vidéken. Egy nagyfalu-kisváros, amely sötét mind fizikai, mind metafizikai értelemben. Miközben az utcáit rója délben, az embernek az a benyomása támadhat, még a nap se süt le rája. Ez persze nem igaz, mégis befészkelheti magát az érzés bárkibe, aki odalátogat. Söténd egy fekete lyuk.

Nagyvarjasi Szabó István (1949. március 7., Nagyvarjas, Arad megye) iskoláit szülőfalujában, majd a szomszédos Tornyán végezte, középiskolába Pécskán járt, majd a Babeș–Bolyai Tudományegyetem filozófia szakán végzett.

Ebben az esszégyűjteményben huszadik és huszonegyedik századi magyar költőkről és műveikről kialakult gondolataimat szeretném a versolvasókkal megosztani.

Húsz évvel ezelőtt, még német földön ismertem meg Nicolás Gómez Dávilát. Höchenschwandon, a varázslatos Fekete-erdő délnyugati csücskében, a svájci határtól egy ugrásra fekvő üdülőfaluban, pár napra rá, hogy Münchenből családommal együtt odaköltöztem 2006 kemény telén.

A felszín alatti egzisztenciális kérdések a mennyiségi szempontok mellett is nagyregénnyé avathatják a szöveget, amelyben az egzisztencia nemcsak filozófiai értelemben, hanem a mindennapiság szintjén is megjelenik.

Vélemények a kötetről

​​​​​​​Bollobás Enikő kötete Szőcs Géza költészetének bemutatására vállalkozik, a szerző tervei szerint a teljes életművet áttekintő sorozat első darabjaként.

Megjelent Magyar Miklós Impresszionizmus – Posztimpresszionizmus című kötete. A nagy sikerű Művészek és remekművek után, amely a képzőművészet kimeríthetetlen kincsestárából válogatva vesz szemügyre halhatatlan alkotásokat, a szerző figyelme most az impresszionista alkotók és műveik felé fordul a páratlanul izgalmas fejezetek során.

Ragozinka – legenda és valóság címmel megjelent Utry Attila 15. kötete. A kisregény többek között az évezredek óta aktuális kérdésekre, háború vagy béke alternatívákra keresi választ: hogyan lehet elkerülni a második emberiségnek a Végítélet óráját? A borítón Uriel arkangyal (aki annakidején Noét is értesítette az első emberiség apokalipsziséről, az özönvízről) az Édenkert kapujában jelzi majd az őrangyaloknak, a második emberiségnek is a Sátán közeledtét.

Könyvheti ajánlónk 4. részében Fellinger Károly Forrásláp című verseskötetéből kínálunk ízelítőt.

Könyvheti válogatásunk 3. részében Kégl Ildikó Az Úr kertje kihűlt című verseskötetét ajánljuk az olvasó figyelmébe.

A gyűjteményes kötet Szent-Györgyi Albert C-vitaminjától Pavlics Ferenc holdjáró autójáig 50 zseniális találmányt és felfedezést mutat be. Az egész világon ismerik a gyógyítás, a repülés, a csillagászat, a közlekedés és az energiafelhasználás területén született magyar újításokat. Persze nem minden úgy történt, ahogy eddig gondoltuk; ámulva olvassuk a felfedezések néhol krimibe illően izgalmas, de mindig szigorú tényeken alapuló történetét.

Sohár Pál (Székesfehérvár, 1936) 1956-ban, kamaszként menekült el a kommunista rezsim elől, és az Egyesült Államokban telepedett le. Itt szerzett filozófiai diplomát és vegyész végzettséget, amely kenyérkereső szakmája lett.
Az irodalom iránti szenvedélye még Magyarországon kezdődött, ám műfordítással már választott új hazájában kezdett el foglalkozni; sokszor éjjelente, munka mellett ültette át angolra a kortárs magyar költők műveit.

Új, kétnyelvű verseskötete jelent meg Varga Melinda József Attila-díjas, Térey János-ösztöndíjas költőnek, az Irodalmi Jelen szerkesztőjének és az Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatójának.  
A Hullócsillagoknak buknak alá a tóba – aus meinem schoß / entfaltet sich dein duft című kötet Varga Melinda erotikus lírájának legszebb darabjait adja közre, a verseket Hans-Henning Paetzke ültette át német nyelvre, a kötethez Böszörményi Zoltán írt utószót.  

Vörös István ajánlója

Vass Tibor: Mondanom sem kell: húsz év Berekfürdő című kötetéhez

Adományra hökken, aki költészetet vár Halmosi Sándor legújabb kötetétől. Mert igaz ugyan, hogy a Tantra és hőszivattyú verseket bocsát elénk, ám e poétikai kultúrának legalább annyi köze van a bölcselethez és a misztikához, mint az irodalomhoz.

Részlet a beszélgetőkönyvből