Zsidónak lenni szellemiség

December 17-én este hat órakor mutatták be Scheer Róbert új könyvét. Az író Tel-Aviv macskája című regényéről Csepeli György professzor emeritus kérdezte a szerzőt, így beavatva a könyv keletkezésének történetébe, közelebb hozva a szerzőt, aki örökké nyüzsgő, nagyon színes egyéniség.

A bemutatót a Szinyei Merse utcai, kortárs festményekkel teli, otthonos KAS Kiadóban tartották. A közönség végig figyelt, az arcokon érdeklődő mosoly. Kocsis András Sándortól, a KAS Kiadó alapítójától megtudtuk, hogy a szerző Romániában született, tizenkét éves korában családjával Izraelbe költöztek, jelenleg Németországban él. Érdekes életút, Nagykárolytól a Közel-Keleten át Tübingenig, hisz mindhárom egész más világ. Most fekete garbót visel, de egykor hosszú hajú rockzenész volt. Kocsis András Sándor úgy ismerkedett meg vele, hogy épp Thaiföldön aludta az igazak álmát, mikor hajnal negyed háromkor megszólalt a telefonja. Róbert volt az.

Kocsis kiemelte Scheer új kötetének szürreális elemeit, a „Tel-Aviv macskája” szerinte egy érzelmes, néhol meseszerű történet. Izraelt nem a szokásos sztereotípiáknak megfelelően ábrázolja, hanem egy olyan helyként, ahol a nyitottság és sokszínűség természetes. Egy dinamikus, modern építészeti remekeket tartalmazó városról van szó, amelynek partját a tenger mossa. A könyv központjában egy kis könyvesbolt áll, ami zárványként tartalmazza a nagy egész esszenciáját. Ez a Tel-Aviv nyomokban Budapestet is tartalmaz. A magyarországi zsidóság ezen teljesen speciális ága nem száradt el, hanem be van oltva a magyarságba.

Ahogy teltek a percek, inkább érdekelt Scheer Róbert és új könyve, és vártam, hogy felolvasson. Amit meg is tett, hamisítatlan nagykárolyi kiejtéssel.

Álljon itt egy rövid részlet a könyvből: „Az esemény 1975 tavaszán történt, egy hétvégi látogatás során, amikor a Blum család a Szép családnál vendégeskedett. A két család együtt étkezett, beszélgetett, (…) Lea és Boaz ismét együtt voltak a lány szobájában, ahogy már számtalanszor korábban is. Ezúttal azonban a hangulat más volt. A megszokott biztonság helyett csend ereszkedett közéjük.” A többit sejthetjük. Scheer könyvében az emlékeket egy prizmán át láthatjuk, eltávolodva a történelmi és magánéleti eseményektől.

Csepeli György kiemelte a könyv stílusát, amely Bruno Schulz lengyel-zsidó írót-képzőművészt juttatja eszébe és a Chagall-képeket, melyeken a realitás és az irrealitás kéz a kézben jár. Néha nem tudjuk eldönteni, hogy a mindennapi valóságban mi az, ami csak a képzelet műve, mi az, ami az emlékek hozadéka. Szürreális szépségében a remény felé mutat. Benne van az a misztikum, ami Kafkában, amit úgy neveznek, hogy zsidó szellem.

Szóba került Scheer József zsidó identitása. A zsidóságban nem létezik olyan, hogy félzsidó. Ha anyád zsidó zsidó vagy, ha nem, nem. Nos, szerzőnknek édesapja zsidó származású, a Léviták törzséből. Édesanyja erdélyi magyar nemesasszony, ám kettejük közül ő a „zsidósabb”. Mert – ha nem szigorúan vallási értelemben vesszük – zsidónak lenni szellemiség, életérzés, egyfajta gondolkodásmód. Róbert elmondta, hogy mivel a zsidók nem tekintik közülük valónak, a keresztények pedig zsidónak nézik, ezért ő sehova nem tartozik, ahogy ő fogalmaz: „Mindig az vagyok, aki nem vagyok.”

Kiderült, hogy a cím – „Tel-Aviv macskája” - Csepeli Györgynek köszönhető, mert a munkacím bár szép metafizikusan csengett, már többszörösen foglalt volt. De hogy kerül a macska a képbe? Tel-Aviv utcáin hemzsegnek a macskák, magam is találkoztam velük ottani látogatásom során. Mindenféle színű kavalkád nyávog, fúj, dörgölőzik. Kukákon ugrálnak, ételmaradékot keresnek, az emberek etetik őket, mint másutt a galambokat. A macskák a szabad élettől visszanyerik ragadozói ösztöneiket, harcolnak az élelemért és csecsemőhangon sírva üzekednek. A macskák Tel-Aviv utcáinak teljes jogú polgárai és mint tenyésztett állatok részben az ember teremtményei és karikatúrái. Isten saját képére teremtette az embert, az ember pedig a macskát.

A jó hangulatú, humoros és informatív bemutató után a társaság még ott maradt beszélgetni, kezünkben sajtos tallérral és a szép piros borítójú kötettel.