Ugrás a tartalomra

Bródy Sándor

Sokkal többet olvastam Bródyról, mint Bródytól. A szakértők kivételével mindannyian így lehetünk ezzel. Tudok ezt-azt róla. Hogy pl. Egerben születik hogy gyerek még mikor apja tönkremegy és meghal, hogy az öreg elsősorban Úr, a Kaszinó tagja, és csak azután kereskedő, nem mellesleg hódító férfi.
Az apai örökség számottevő mégis: pengőszázezrek helyett fizimiskáját és természetét örökli. Meg a focicsapatnyi testvérhadat, + tartalékok (13 testvér).
Bródy élete azzal, hogy Pestre költöznek, megváltozik. „Kimondhatatlan bátorság fogta el olykor a lelkemet, úr, ismert, irigyelt, gazdag, híres úr akarok lenni e rám se hederítő tömegben... akarok, akarom, s az leszek!"
A színészettel próbálkozik. Gyulán újságíró, itt jelenik meg az első kötete, a Nyomor. Ezután újra Pest, állás Magyar Hírlapnál. Három évre elakad Erdélyben egy színésznőnél, akinek fiút csinál (Hunyady Sándort), közben itthon gyerekek, asszony. Miután a színésznő meghal (a Hunyady-tabló szerint Hunyady Margit, Hunyady Sándor édesanyja még bőven él, amikor Bródy Pestre hozza), kézen fogja a fiúcskát, hazaviszi, bejelenti a többi gyereknek (az asszonynak), ez a fiú a testvéretek, szeressétek (kíváncsi volnék, egy mai asszony, pl. az enyém, mit szólna hasonló bejelentéshez a megváltozott világban).

A három kolozsvári év után visszatér a Magyar Hírlaphoz, nyomja a prózát, a publicisztikát, a színikritikát.
Bródy nagy játékos, nő, kártya, lóverseny. Szeretői elsősorban színésznők, elfelejtett költőnők (az elfeledett költőnők Bródy révén kívántak nem elfeledett költőnők lenni), polgárasszonyok, cselédek, hercegnék és hercegnők. Írói, színikritikusi, szerkesztői vonzereje mellett a kor legkáprázatosabb és legdivatosabb bikái közé tartozik, mondják a korabeli nők. Ők mindig jobban tudják.
1904 őszén anyagi és szerelmi összeomlást követően öngyilkos, de túléli.
Tudom, hogy a századfordulón, a legnagyobb hatású író Bródy Sándor. Publicisztikája Adyt, regényírása Móriczot, Krúdyt, színművei Molnár Ferencet, Szomory Dezsőt okítják a szakmára. Tehát forradalmi, rendszereket megújító figura. Az utána következő nemzedék legkülönbféle hangvétele, hangütése közvetlenül vagy közvetve Bródy Sándorra vezethető vissza, írja az irodalomtörténet. Manapság úgy hangzik: a teljes Nyugat-garnitúra Bródy köpenyéből bújik elő. Érdekes. Ráadásul ismerem a noran kiadta Krúdy-Bródy kötetet, tudom, hogy Földes Anna írt egy Bródy Sándort (Így élt XY sorozat). Ismerem, olvastam, de alig emlékszem valamire Laczkó András könyvére az Arcok és vallomások sorozatból, és felmerül, ugyan mire valók ezek a memoárok. Nem tudni. Az ember, aki régen rongálja a szemét mindenféle magyar és nem magyar, kortárs és a kortársat megelőző irodalommal, elég sokat tud, ha megerőlteti magát.
Csak azt nem, ha szinte minden leírt mondat irodalmi előzménye Bródy, akkor miért nem olvasunk Bródyt. Az átlagember miért csak annyit tud róla, hogy Bródy Sándor utca öt, hét. Ez az igazi horror.

 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.