Ugrás a tartalomra

Lőwy Dániel: Adalékok Rotschild Rózsika Hamupipőke-történetéhez

A XIX/XX. századforduló gyorsan polgárosodó Nagyváradjának jellegzetes alakja volt a nemességgel kitüntetett Wertheimstein Alfréd, az osztrák hadsereg elit dragonyosezredének tisztje. Magyarország területén ő volt az első zsidó főszolgabíró. Nagy Endre jellemzésével „öles ember, mindig nedves sasorral, monoklira termett szemöldökcsonttal, széles vállal, keskeny csípővel”1. Hitéhez büszkén ragaszkodó zsidó létére ő volt a Bihar megyei lótenyésztő egylet elnöke, és egyben a lóvizsgáztató bizottság elnöke is. „Lótudományban ő volt a tanfelügyelő” – állapította meg Nagy Endre. Hat lánya közül a szép Rózsika a Monarchia legjobb teniszjátékosai közt szerepelt. Igazi Hamupipőke-történetbe illően, a londoni Rothschild ház feje beleszeretett, és leutazott érte Nagyváradra, hogy megkérje a kezét, majd feleségül vette.2

Ady Endre, aki Nagyváradon töltött évei után akkor már a Budapesti Napló munkatársa volt, egy héttel az esküvő előtt aggodalmát fejezte ki a leendő Rotschildné sorsáért: „Rózsika nem vitt vagyont a házasságba: sőt még a családi rang varázslatát se vihette, ami előtt titokban mégiscsak hasra vágódik ma még Európában egy Rothschild is. Ellenben Rózsika barbárnak nézett idegenként került egy sokak által irigyelt házasságpozícióba. Ha tud sírni, ha még olyan boldog is, sok sírnivalója lesz még”3. A pompás esküvőt Bécsben tartották 1907. február 6-án. Részt vettek Európa dúsgazdag Rothschildjai, de jelen voltak kommunista merénylők is, akik a zsinagógát szándékoztak felrobbantani; a rendőrség azonban közbelépett, és elejét vette e korai terrorista akció véghezvitelének.
Nagyvárad szépe, a hírneves bankárcsaládba beházasodott Wertheimstein Rózsika alakja mindmáig foglalkoztatja az emberek képzeletét. Legutóbb Sárközi Mátyás írt róla, és felfedte a látszólag rendhagyó házasság mozgatórugóit.
Az ifjú Charles Rothschild korának egyik leggazdagabb embere volt, és eltervezte, hogy Európa egyik régi zsidó nemes családjából fog nősülni. Wertheimsteinék messzemenően megfeleltek ezen elvárásnak, minthogy – Sárközi adatai szerint – a Hönig és a Popper családok után 1797-ben harmadiknak kaptak osztrák nemességet, anélkül, hogy keresztény vallásra tértek volna át. Ezzel szemben a Rothschildok csupán 1818-ban léptek a nemesi famíliák sorába. Másfelől, éppen több Wertheimstein lány is éppen eladósorban volt. Rózsika öt testvére közül azonban egyikük nem vehette fel vele a versenyt. Charles Rothschild választottja ugyanis gyönyörű volt, sötétbarna szemének szegélye bíbor színben izzott, és – amikor átszellemült – valósággal szikrát vetett. Több nyelvet beszélt, és igen olvasott volt; magyar, német és angol napilapokat járatott, de gyakran tájékozódott francia folyóiratokból is.  Kiemelkedő politikai ismeretei voltak, és emellett bajnoki szinten teniszezett.4
Kettőjük megismerkedésének történetéhez legendák fűződnek. Feltételezik, hogy Charles, a megszállott természetbúvár, lepkegyűjtő körúton járt a Kárpátokban, és ott találkozott a szintén természetszerető Rózsikával. (Bizonyos adatok szerint egy karlsbadi teniszpályán ismerkedtek meg.) A frigy rendhagyó mivoltát tetézi, hogy Rózsika akkor már a harmincnyolcadik évében járt (így a XX. század eleji közfelfogás szerint aligha tekintették eladó sorban levőnek), Charles viszont hét évvel volt fiatalabb nála.5 Negyedik gyermekének születésekor Rózsika negyvenhárom éves volt; a kislány a Kathleen Annie Pannonica nevet kapta.
Ady Endre aggálya megalapozatlannak bizonyult, mivel Rothschild Rózsika „kényelmes otthont teremtett magának a londoni palotában épp úgy, mint vidéken, a Tring-i kastélyban. [...] Rózsika példás rendben vezette a kastély háztartását, óramű pontossággal követelte meg a személyzettől a feladatok elvégzését. Szigorúan nevelte három leányát és a fiát.”6 A pár az estéit együtt töltötte; vacsorameghívásnak tett eleget vagy hangversenyre ment, de a legszívesebben odahaza foglalatoskodtak, hiszen Charles előszeretettel rendezgette a lepkegyűjteményét. Negyvenhat éves korában agyhártyagyulladást kapott és elhunyt.
A Rotschieldnévé lett és Nagyváradon jelképpé magasztosodott Wertheimstein Rózsika feltételezett tragikus sorsát Benamy Sándor eképpen mondja el: „Akadtak érthetetlen dolgok. A „Holnaposok” egyik támogatója, „lovag” Wertheimstein Henrik cséfai főszolgabíró a nehéz napokban épp itt tartózkodó húgát, Rózsikát férje, egy londoni Rothschild lord sem tudta kimenteni a deportálásból. Megvesztegethetetlenek voltak a gettózók? Nem hinném. A nagy bankárcsalád talán csak elkésett. Angliában bizonyára nem gondolták, hogy a XX. században ily szörnyű emberirtás lehetséges.”8
Ez azonban legenda, ami abból nőtt ki, hogy Rózsika a hatéves elsőszülött kislányával, Miriam Louisaval éppen Nagyváradra látogatott, amikor kitört az első világháború. Ezért hanyatt-homlok visszatértek Angliába. Charles Rothschild hitvese, Rózsika hetvenéves korában, 1940. június 30-án hunyt el, és Londonban temették el.9 A kérdés nyitját, úgy tűnik, Benamy Sándor felesége, Ábel Olga adja meg (érdekes, hogy a házastársak nem egyeztették az adataikat). Egy újságírónő magánjegyzetei c. emlékiratában Ábel Olga azt írja, hogy „még a londoni Rotschild család sem tudta megmenteni a Bihar megyei Cséhtelken lakó sógornőjüket, Wertheimstein Arankát.”10
Így minden bizonnyal Wertheimstein Rózsika lánytestvéreinek egyikét, Arankát téveszthették össze a Rotschild családba beházasodott Rózsikával.11

1 Nagy Endre A peceparti Páris 1900-ban. Újraközli: Sas Péter Jelek és csodák. Ady Endre és Erdély. (Budapest: Noran-Kiadó, 2008.) 363-367. old.
2 Nagy Endre Egy város regénye (Budapest: Magvető, 1978.) 123–125. old.
3 Ady Endre Rózsika és Gladys. Lásd: Budapesti Napló 1908. január 30. Ady párhuzamot von a Charles Rotschild által Nagyváradról Londonba röpített Wertheimstein Rózsika és az amerikai Gladys Vanderbilt között, akit gr. Széchenyi László vett el New Yorkban, 1908. január 27-én.
4 Rozsika Edle von Wertheimstein. Lásd:  Wikipédia (angol nyelvű kiadás).
5 Uo.
6 Sárközi Mátyás Ki volt Wertheimstein Rózsika? Lásd: Irodalmi Jelen [Arad], 2008. július 16.
7 Rozsika Edle von Wertheimstein. Lásd:  Wikipédia (angol nyelvű kiadás).
8 Benamy Sándor VII. Izétől Szent József Attiláig: szellemi hadállás a Continental-Szálló 424-es szobájában, 1934-1944: emlékirat és korrajz. (Budapest: Epocha Kiadó, 1980.) 144. old. Nehezen érthető, miért tette Benamy idézőjelbe Wertheimstein Alfréd lovagként való megjelölését, hiszen valóban nemes volt. Másfelől, A Holnap antológia második kötetének kiadási költségeihez egy másik családtag, Wertheimstein Viktor járult hozzá, aki Emőd Tamás jellemzése szerint a „gótikus ősi lovagstíl”-hez igazodott.
9 Sárközi, Uo.
10 Ábel Olga Egy újságírónő magánjegyzetei. (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1986.) 207. old.
11 Érdekes lenne felkutatni, mi lett a sorsa Rózsika további öt testvérének?

A fotó forrása: Jewish Women's Archive


Kapcsolódó: Szőcs Géza: Egy cionistáról, aki majdnem székely lett

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.