Szilágyi Istvánt 75 éves születésnapja alkalmából köszöntötte a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Írószövetség és a Digitális Irodalmi Akadémia. Az elhangzó jókívánságok után Márkus Béla és Fekete Vince beszélgetett az íróval.

Egy szénégető legkisebb fia a híres mátrai zsivány kódexének útmutatásával nekivág Európának, és kikapós menyecskékkel végigduhajkodik három országot. Ennél azonban összetettebb, mélyebb és szórakoztatóbb Halász Margit új regénye, a Vidróczki-kódex. Betyáros beszélgetés zajlott róla az Írók Boltjában.

A Magyar Írószövetség székházának udvarán irodalmi és művészeti szervezetek helyezték el koszorúikat az 1956-os forradalom hőseinek és áldozatainak emlékét őrző márványtábla előtt. A koszorúzás után került sor az Arany János Alapítvány díjának átadására.

A Kolozsvári Állami Magyar Színház Költői estek című sorozatának legutóbbi vendégével, Vörös Istvánnal többek között a versolvasásról, a cseh humorról és az irodalom mágikus erejéről beszélgetett Karácsonyi Zsolt.

A pannonhalmi iskolai éveken túl még valami közös azokban a mai és öregdiákokban, akik a közelmúltban gyűltek össze a győri Zichy-palotában: mindegyikük a Műhely folyóirat szerzője. A felolvasásokkal összekötött beszélgetésen többek között a „pannonhalmi nimbuszt” is próbálták megfejteni.

Három magyar író – Böszörményi Zoltán, dr. Csisztay Gizella és Mandics György – nagy érdeklődéssel kísért szerzői körúton öregbítette literatúránk hírnevét Lengyelországban. Túl az irodalmon: az ilyen találkozások révén új tartalmakkal telítődik a „lengyel–magyar két jó barát” régi rigmusa.

Szegeden 2013. október 17-én a Cuba Cafféban Keresztesi József szerkesztő, kritikus, irodalomtörténész avatta be a jelenlévőket a Rubin- és a Benda-titokba, valamint abba, miként vívhat ki magának tekintélyt egy ítész.

Az idén 10. születésnapját ünneplő Trialógusok rendezvénysorozat első őszi vendége Szilágyi Zsófia volt a Veszprémi Egyetemen. Az est házigazdái, Ladányi István és Bozsik Péter Móricz Zsigmondról, tanításról és irodalomról faggatták a sorozatot elindító irodalmárt.

A Nemzeti Kulturális Alap maradandó élményt nyújtó műsorral ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját a Művészetek Palotájában. Balog Zoltán elküldött beszédében Mátyás király udvarát hozta példának, L. Simon László Klebelsberg és Hóman kultúrpolitikai műveit idézte.

Sziránó címmel jelenik meg Nyerges Gábor Ádám első prózakötete, amelynek bemutatkozó estjét a Roham Bárban tartották. A szerző és az őt kérdező Darvasi Ferenc alaposan átbeszélték, hogy a könyv énregény, iskolaregény vagy nemzedékregény-e.

Zongorán elheverő, ülő, álló babák is részt vettek Czapáry Veronika „Babák hangjai” című estjén, ahol nem csak Karafiáth Orsolya kérdezgette az írónőt új regényéről, de Bodrogi Éva énekhangján is megszólaltak a mű soraira komponált dalok.

A ’radikalizmus’ és a ’jóság’ ritkán szerepel egy mondatban, Parti Nagy Lajos születésnapján azonban remekül megfértek egymás mellett az egyik köszöntőben. A Petőfi Irodalmi Múzeumban barátok, pályatársak ünnepelték a Kossuth-díjas írót.

Bár a Vénusz Nap előtti átvonulása legutóbb 2012 júniusára esett, Hász Róbert Vénusz vonulása című regénye épp egy évvel később, az idei Könyvhétre jelent meg. A kötetről az Írók Boltjában beszélgetett a szerzővel Fehér Charlotte.

Székely Csaba, a Korunk Akadémia legutóbbi vendége elengedhetetlennek tartja drámáiban a humor jelenlétét, szerinte ugyanis ezzel lehet a mai nézőt, olvasót megfogni. Bányavidék című trilógiájáról, az erdélyi színházi világról, zenészmúltjáról, az ír mítoszok és saját írásainak kapcsolatáról Balázs Imre József, a Korunk szerkesztője kérdezte.

Néhány napja az Apokrif folyóirat házavatóján mutatták be Evellei Kata első, Álombunker című verseskötetét, melyet Tóth Kinga szintén debütáló könyve, a Zsúr bemutatója követett. A helyszín a budapesti Roham Bár volt, ahol a kiadó, a Prae.hu képviseletében Balogh Endre és Pál Dániel Levente beszélgetett a szerzőkkel.

A Könyvtári Napok rendezvénysorozata keretében Kovács András Ferencet hívta meg a Szabó Ervin Könyvtárba Kemény András, akinek a szalonjában ismét közel kerülhettünk vendége személyiségéhez. KAF esetében ráadásul egy, az ő bőrébe bújt másik költőéhez is.

„Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben. Aki kérdez: Czigány György. Aki válaszol...” – negyvenkét éven át kezdődött így a Kossuth Rádió legendás műsora. A közelmúltban a műsorvezető nosztalgiázni hívta a győri Múzeumházban összegyűlt közönséget, és a vetélkedő előtt izgalmas történetek kerültek elő többek között Pilinszky Jánosról, Weöres Sándorról, vagy Kodály Zoltánról.

A Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében a nemzeti könyvtárban leereszkedhettünk a raktárak titkos mélyére, ahová csak a beosztott munkatársak léphetnek be, majd az égbe emelkedtünk a lifttel, ahonnan Budapest legcsodásabb panorámájában gyönyörködhet a kiváltságos látogató.

Szegeden Pál Sándor Attila Pontozó című kötetét mutatták be tánccal és érdekes kulisszatitkokkal. Riportunkat olvashatják. A mellékletben Garamvölgyi Luca fotóit tekinthetik meg.

A Hegyvidéki Galéria csoportos kiállításának címe: Határ-esetek. A tudományban a határterületek és a határesetek a legizgalmasabbak, összetett és átfogó tudás kell, hogy értelmezni lehessen a jelenségeket a senki földjén. A kiválás is határ-eset. 13 (Utolsó vacsorára való utalás lenne?) művész alkotásait veszem szemügyre. Az alkotók közös vonása, hogy egyaránt MAMŰ-tagok. A MAMŰ mozaikszó, Marosvásárhelyi Műhely, ill. a MA születő MŰvek rövidítése. Kölcsönzött név, mivel 1978-1984 között Marosvásárhelyen működött hasonló elnevezésű művészeti társaság.