Zongorán elheverő, ülő, álló babák is részt vettek Czapáry Veronika „Babák hangjai” című estjén, ahol nem csak Karafiáth Orsolya kérdezgette az írónőt új regényéről, de Bodrogi Éva énekhangján is megszólaltak a mű soraira komponált dalok.

A ’radikalizmus’ és a ’jóság’ ritkán szerepel egy mondatban, Parti Nagy Lajos születésnapján azonban remekül megfértek egymás mellett az egyik köszöntőben. A Petőfi Irodalmi Múzeumban barátok, pályatársak ünnepelték a Kossuth-díjas írót.

Bár a Vénusz Nap előtti átvonulása legutóbb 2012 júniusára esett, Hász Róbert Vénusz vonulása című regénye épp egy évvel később, az idei Könyvhétre jelent meg. A kötetről az Írók Boltjában beszélgetett a szerzővel Fehér Charlotte.

Székely Csaba, a Korunk Akadémia legutóbbi vendége elengedhetetlennek tartja drámáiban a humor jelenlétét, szerinte ugyanis ezzel lehet a mai nézőt, olvasót megfogni. Bányavidék című trilógiájáról, az erdélyi színházi világról, zenészmúltjáról, az ír mítoszok és saját írásainak kapcsolatáról Balázs Imre József, a Korunk szerkesztője kérdezte.

Néhány napja az Apokrif folyóirat házavatóján mutatták be Evellei Kata első, Álombunker című verseskötetét, melyet Tóth Kinga szintén debütáló könyve, a Zsúr bemutatója követett. A helyszín a budapesti Roham Bár volt, ahol a kiadó, a Prae.hu képviseletében Balogh Endre és Pál Dániel Levente beszélgetett a szerzőkkel.

A Könyvtári Napok rendezvénysorozata keretében Kovács András Ferencet hívta meg a Szabó Ervin Könyvtárba Kemény András, akinek a szalonjában ismét közel kerülhettünk vendége személyiségéhez. KAF esetében ráadásul egy, az ő bőrébe bújt másik költőéhez is.

„Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben. Aki kérdez: Czigány György. Aki válaszol...” – negyvenkét éven át kezdődött így a Kossuth Rádió legendás műsora. A közelmúltban a műsorvezető nosztalgiázni hívta a győri Múzeumházban összegyűlt közönséget, és a vetélkedő előtt izgalmas történetek kerültek elő többek között Pilinszky Jánosról, Weöres Sándorról, vagy Kodály Zoltánról.

A Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében a nemzeti könyvtárban leereszkedhettünk a raktárak titkos mélyére, ahová csak a beosztott munkatársak léphetnek be, majd az égbe emelkedtünk a lifttel, ahonnan Budapest legcsodásabb panorámájában gyönyörködhet a kiváltságos látogató.

Szegeden Pál Sándor Attila Pontozó című kötetét mutatták be tánccal és érdekes kulisszatitkokkal. Riportunkat olvashatják. A mellékletben Garamvölgyi Luca fotóit tekinthetik meg.

A Hegyvidéki Galéria csoportos kiállításának címe: Határ-esetek. A tudományban a határterületek és a határesetek a legizgalmasabbak, összetett és átfogó tudás kell, hogy értelmezni lehessen a jelenségeket a senki földjén. A kiválás is határ-eset. 13 (Utolsó vacsorára való utalás lenne?) művész alkotásait veszem szemügyre. Az alkotók közös vonása, hogy egyaránt MAMŰ-tagok. A MAMŰ mozaikszó, Marosvásárhelyi Műhely, ill. a MA születő MŰvek rövidítése. Kölcsönzött név, mivel 1978-1984 között Marosvásárhelyen működött hasonló elnevezésű művészeti társaság.

Összművészeti fesztiválra indulok, nézőként vennék részt a programokon, aztán az Andrássy úton egy polgárháború forgatagában fegyvert adnak a kezembe, egy lipótvárosi bérleményben borral kínálnak és identitásról beszélgetnek velem, majd a Batthyány tér fölé emelkedünk, ahol kikérik a véleményemet várostervezési kérdésekben. Mi is a Placcc Fesztivál? – Szarka Károly élménybeszámolója képekkel.

Kerékgyártó István dolgozott már filozófusként, közgazdászként, üzletemberként, ORTT-elnökként – jóideje azonban íróként ismerik, különösen a Rükverc sikerei óta. Legutóbb az U10 klubban a budai hegyvidék íróit vendégül látó sorozatnak volt a vendége.

Alexander Nawrocki személyében nemcsak Böszörményi Zoltán lengyel fordítóját, de a magyar irodalom és kultúra lelkes, értő művelőjét ismerhettük meg, és nem utolsó sorban egy szellemes, fanyar humorú költőt és történetmesélőt.

Az olvasók megszokhatták, hogy az online folyóiratok „nonstop” üzemelnek: nincs lapzárta és új lapszám, a frissülés folyamatos. A Szerkesztőségek Éjszakáján a szerkesztők is éjjel-nappali üzemmódra váltottak: kora délutántól késő éjszakáig szórakoztatták progrmjaikkal olvasóik – és magukat is. Képriport a helyszínről.

A Magyar Írószövetség székházában mutatták be Vasy Géza Bajza utca című kötetét. Címe és borítója is sokat elárul tartalmáról, hiszen azt a három évet mutatja be, míg szerzője az Írószövetség elnöke volt.

A veszprémi Pannon Egyetemen szeptember 19-e és 21-e között megrendezett Ötödik Regénykollokvium témája egy különös műfaj, a travesztia volt.

A 1943-as Szárszói Találkozó emlékére rendezett konferencia nyitónapján Szentmártoni János és Fazekas Dániel vidékfejlesztési miniszter avattak emléktáblát a Magyar Írószövetség székházának falán, a zárónapon pedig a Parlamentben emlékeztek a 70 évvel ezelőtti eseményre.

Sokszor érezzük úgy, hogy a kortárs írók maguknak és egymásnak írnak, vagy legalábbis egy nagyon szűk körnek. Hasonló tünet, hogy az egyes művészei ágak képviselői sem nagyon tudnak egymásról, a költők a zenészekről, a színészek a festőkről. Ezért is hasznos minden kezdeményezés, amely közelebb hozza egymáshoz a különböző alkotókat. A Vers/kép/ző című tárlat ilyen.

A Tat Galéria üdítően világos terében, hatalmas falfestmények között nyitotta meg lapszámbemutatóinak új szezonját az Irodalmi Jelen.

A magyar dráma napjának előestéjén benézhettünk a Radnóti Színház kulisszái mögé, és ízelítőt kaphattunk az új éved bemutatóiból. A repertoárban lesz zenés irodalom, Alföldi-rendezés, Mohácsi-, Ibsen- és Schnitzler darab is.