Ugrás a tartalomra

 

Törökök, bordélyok, Szeged

Gyakran kérdezik pestiek, történik-e olyan irodalmi esemény Szegeden, ami nem lehetne máshol, amiről az ember elhiheti, hogy a Napfény Városának sajátja, úgy, mint a Kárász utca, a Boszorkány-sziget vagy éppen az Anna-kút. Tehát nem máshonnan importált rendezvény, a road show egyik állomása, ahol a helyi erő megpróbálja feltenni azokat a kérdéseket, amelyek a fővárosi kocsmákban még nem hangzottak el. Ilyenkor először a Kultúrcsempész Sínbusz Fesztivál juthat a válaszoló eszébe, amelyet Orcsik Roland és Kollár Árpád évek óta kitartóan szervez, másodjára pedig a sokkal csendesebb, kevesebb pálinkával és zenével zajló Bene Zoli-könyvbemutatók.

Az utóbbi főként annak köszönhető, hogy Bene Zoli Szeged-történeteket ír. Farkascseresznye című, legújabb regényét 2013. október 30-án mutatták be a Millenniumi Kávéházban, ahol Veszelka Attila kérdések helyett inkább saját olvasmányélményével provokálta a termékeny szerzőt, aki minden évben egy-egy új prózakötetet helyez el a helyi kánonban. Mert Bene Zoli mintha elsősorban Szegednek írna, mint ahogy a SzegediLap szerkesztőjeként is a helyi értékekért dolgozik.

 

 

Veszelka Attila és Bene Zoltán (Fotó: Pusztai Virág)

„Kísértetiesen hasonlít a regényed hangulata Hász Róbert A Vénusz vonulása című, legújabb könyvének atmoszférájához” – indította a beszélgetést Veszelka, aki főként a történelmi vonatkozást, a belső utazást és a nyelvezetet találta közös metszéspontnak. A Farkascseresznye ugyanis a 16. századi Szegedre (főként az 1570-es évekbe) vezeti az olvasót, a török berendezkedés utáni időszakba, amikor a város négy része (Alsóváros, Palánk, Középváros és Felsőváros) még nem forrt össze egy településsé. A történetet végigkísérő misztikumot megelőlegezi a cím is, amely valójában a nadragulya egyik népi nevét, a Kárpát-medence egyik legismertebb mérgező növényét rejti.

Az álom és valóság folytonos egymásba játszatására épülő regény meglepő részletességgel mutatja be a 16. századi Szeged mindennapjait, derült ki Veszelka élménybeszámolójából. Megtudhatjuk, hogyan éltek a természetgyógyászat eszközeivel a ferences szerzetesek, akik máig a városban tartózkodnak. Bene Zoltán abba is beavatta a hallgatóságot, hogy szándékában állt felhívni a figyelmet Paracelsus tanaira, amelyről a nyugati orvoslás szinte teljesen megfeledkezett. A 16. századi orvos, csillagjós és filozófus szerint a gyógyítás négy alappillére: az asztrológia, az alkímia (mint az anyag formálásának művészete), az orvos erkölcsi tisztasága és a természetfilozófia ismerete. Ezek rendre visszaköszönnek a könyvben is a természetgyógyászat korabeli módszereinek bemutatásával.

Mielőtt bárki filozofikus vagy történelmi regényként könyvelné el a Farkascseresznyét, érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy Bene Zoltán hasonló alapossággal mutatja be a kor bordélyházait – pikáns szexjelenetekkel. „Itt találhatunk igazán keresetlen szavakkal leírt szerelmi aktust is” – jegyezte meg pironkodva Veszelka. Szintén változatosságot jelent a látomássá váló álmok „regény a regényben” szerkezeti megoldása, valamint az, hogy krimiszerű elemek is találhatók a történetben.

Szegedi olvasó és közönség (Fotó: Pusztai Virág)

„A nyelvezet néha olyan, mintha verset olvasna az ember” – hangsúlyozta Veszelka. Az olvasmányosság és a korfestés együttes célja azonban azt eredményezte, hogy számos olyan kifejezés került a szövegbe, amely a török megszállás időszakát kevésbé ismerőknek gondot okozhat. Ezért a regény végére egy három és fél oldalas szótári rész került. Ebből megtudhatjuk, mi az a cselebi (semmi köze a mai celebhez) vagy éppen az odabasi (semmi csúnyát nem jelent).

A Farkascseresznye több tévhitet is próbál eloszlatni a 16. századi Szeged történelmével kapcsolatban. Az egyik, hogy a városba érkező muszlimok nem törökök, hanem főként délszlávok voltak. Az pedig, hogy a reformáció szinte hatástalan volt a városban és környékén, a ferencesek hittérítő munkájának köszönhető, akik egyébként gyógyfüveikkel hatásosan kezelték a betegeket. „Itt nincs nyugi, itt százötven évig fosztogatnak” – jegyezte meg Bene Zoltán, aki elmondta, hogy a végvári vitézek ugyanúgy végigrabolták a szegedi piacot, mint a törökök.

 

Aki kíváncsi Szeged 16. századi, gyógyfüvekkel, álmokkal, ferencesekkel, törökökkel és bordélyokkal teletűzdelt, regényes történetére, érdemes megvennie a Farkascseresznyét. Ha pedig megvásárolta, bátran mutathatja az őt faggató pestieknek, hogy például ilyen szépirodalmi események történnek vidéken.

 

Boldog Zoltán

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.