Weöres Sándor munkásságáról írt tanulmánykötetet Harmath Artemisz Szüntelen jóvátétel címmel. A könyvről Dr. Szirák Péter beszélgetett a szerzővel az Írók boltjában.

Megrendítő a költőóriások nemzedékének utolsó képviselőjét személyesen látni, hallani. Mintha Radnóti, Nagy László, Weöres Sándor vagy Pilinszky elevenedne meg szemünk előtt. Juhász Ferenc nyolcvanötödik születésnapját ünnepelte, s ami még nagyszerűbb: mind a mai napig alkot! Tudósítás Hegedűs János fotóival.

Első ízben rendezték meg országszerte az Olvasás Éjszakáját, amelyen a könyvesboltok izgalmas programokkal csábították be az olvasókat. Miközben Budapesten többek között Karafiáth Orsolyával, drMáriással, Csányi Vilmossal töltekezhettek az éjszakai felfrissülésre vágyók, a Libri Könyvpalotában a könyv „éjszakájáról” folytattak éles vitát kiadók, terjesztők és könyvtárosok.

Wiktor Woroszylski lengyel újságíró és költő számára 1956-os magyarországi tartózkodása igazi fordulópont volt. Magyar nyelven először olvasható önálló kötetét – amelyet az Irodalmi Jelen adott ki, Gömöri György és Kerényi Grácia fordításában – a Lengyel Intézetben mutatták be.

A Magyar PEN Club estjén Konrád György többek között első külföldi megjelenéséről, a történelem drámai fordulatairól és pszichológusi múltja groteszk pillanatairól mesélt. Az íróval Márton László, Hans-Henning Paetzke és Szőcs Géza beszélgetett az általuk választott és felolvasott szövegrészletek alapján.

Szijj Ferencet új oldaláról, a vizuális művészetek alkotójaként ismerhették meg olvasói az Írók Boltjában, a „szanatóriumi” együttlét alkalmával.

A 16. „Önök kerték” Spanyolnátha Kertfesztiválon a lap főszerkesztője, Vass Tibor és családja látta vendégül a költőket, írókat, képzőművészeket Hernádkakon. Beszámoló és képgaléria az eseményről.

Papp Anikó Míra illusztrátor munkáiból nyílt kiállítás a Lítea Könyvesboltban a Magyar Nyelv és Könyv Ünnepe hétvégéjének előestéjén. A rendezvény középpontjában idén a gyermekirodalom áll majd, melynek apropóját a Weöres-centenárium is adta.

A 41. Tokaji Írótábor Eltiltva és elfelejtve címmel tárgyalta tovább a már tavaly elkezdett témát, ezúttal a magyar irodalmi élet 1965 és 1990 közötti eseményeit. A háromnapos rendezvény plenáris és munkacsoport-ülésekre, valamint felolvasóestekre tagolódott, emellett színházi est, borkóstoló és az írótábori díjak átadásával összekötött fogadás színesítették a programokat.

László végül megnyugtatta az érdeklődőket: nem marad el a tábor, csupán későbbi időpontra, várhatóan szeptember közepére halasztják. Persze az már kétséges, hogy a meghívott előadók és alkotók el tudnak-e jönni, és hogy a rendezvény egyenértékű lesz-e az eredetileg elképzelttel.

Az augusztus 19–25. között megrendezett 4. Kolozsvári Magyar Napok irodalmi programjainak zöme a Bulgakov teraszán zajlott, részben az irodalmi kávézó, részben pedig az Erdélyi Magyar Írók Ligájának szervezésében.

A Kolozsvári Magyar Napok hétvégi irodalmi rendezvényeire meglepően sokan voltak kíváncsiak. A Bulgakov terasza zsúfolásig megtelt Szilágyi István szerzői estjén, de Sántha Attila új kötete, Bréda Ferenc könyvbemutatója és a panegirikusz-péntek is szépszámú közönséget vonzott.

Kassa Márai Sándor nevét hívja elő bennünk, s azzal, hogy elnyerte az Európa Kulturális Fővárosa címet, az íróhoz kötődő helyszínek is kiemelt figyelmet kaptak. Csanda Mária Kassán az író nyomába eredve készített képes élménybeszámolót.

A József Attila Kör táborában készült, folyamatosan frissülő fotógalériánkat tekinthetik meg.

A hatvanéves Szőcs Gézát köszöntötték barátai és költőtársai a negyedik Kolozsvári Magyar Napokon, a Bulgakov Kávézóban szervezett irodalmi esten, ahol a születésnapjára megjelent Album Amicorum című kötetet és legutóbbi, Carbonaro álnéven írt könyvét mutatták be.

A Kolozsvári Magyar Napok negyedik kiadása az eddigi évekhez hasonlóan színes programmal várta az irodalom kedvelőit is. Kedden a Bulgakov Irodalmi Kávézóban mutatták be Böszörményi Zoltán Katedrális az örök télnek című, a Kalligram Kiadónál megjelent verseskötetét, amelyet Bréda Ferenc író, költő, esztéta méltatott.

„Mi a nemzet célja? Az Isten által a magyarok számára kiválasztott nyelvet továbbvinni az emberiség határán túl, azt gyarapítani mindannyiunk örömére és Isten dicsőségére.” – Kányádi Sándor Székelyudvarhelyen találkozott barátaival, tisztelőivel.

Ellátogattunk a Városkommunikáció blog meghirdette I. Várospiknikre, ahol megtudtuk, mi az urban poetry, és megismertük a főváros néhány megkapóan sokoldalú lakóját.

Lekoppintható versek, 3D nyomtatóval megjelenített, kitapogatható sorok, térbe kivetülő Weöres-galaxis és versfújás: a Petőfi Irodalmi Múzeum Weöres-kiállítása olyan látványosság, amely kilépett a hagyományosan tisztelettudó-didaktikus tárlatvilágból, és szó szerint a kezünkbe adja a költészetet.

Rendhagyóan szórakoztatóra sikeredett Pál Dániel Levente szerzői estje és beszélgetése Czapáry Veronikával a Godot Irodalmi Estek sorozatban. „Hát lehet engem moderálni?” – hangzott el a költői kérdés a szerző szájából a műsor csúcspontján, és az est végére elég egyértelmű lett a válasz.