A Németh-drámák ’komolyak’ – tragikusak, fenségesek, emelkedett gondolatokat járnak körül, korunk uralkodó látás- és beszédmódja az irónia, minden közbeszéd és közszereplés iróniával van átitatva (és röhögéssel körülvéve), és talán csak a szentmisék maradtak mentesek az iróniától. De azért azt gondolom, Németh több darabját is lehetne játszani kor-szerű dramaturgiával, rengeteg élő gondolat van bennük – kétségtelen, erőteljes, teremtő színházi rendező kellene hozzá.

A Nemzetközi Könyvfesztiválon árulták a Csillagszálló című irodalmi lapot, amely egyszerre szolgál irodalmi és szociális célokat. Például visszavezetni a hajléktalanokat a munkába, de 2011-ben ki lettek tiltva az aluljárókból.
 

Kell-e Shakespeare és Dante műveit újrafordítani? Elavult-e Arany vagy Babits? Fontos-e a az írói halhatatlanság? Javult-e a melegek megítélése Magyarországon? – beszélgetés a  költővel, aki professzor és műfordító is.
+ Elmondja verseit Nádasdy Ádám

A versek válogatásának módjáról, zene és költészet kapcsolatáról kérdeztük a Shakespeare-szonetteket megzenésítő W. H. együttes vezetőjét a költészet napja és az április 10-én Művészetek Palotájában esedékes koncertjük kapcsán. Márkos Albert erdélyi gyökereiről és kulisszatitkokról is beszélt.

A világhírű nyelvész professzorral és feleségével hazalátogatásuk idején beszélgettünk költészetről, a nyelvbe rejtett zenéről, az idiómák titkáról, reinkarnációról, és nem utolsósorban a közelmúltben átvett Kossuth-díjról.

A kolozsvári születésű filmrendezőt pályája indulásáról, nemzetközileg is nagy sikert hozó, Bahrtalo című alkotásáról, a régióhoz kötődő munkáiról kérdeztük, és arról, milyen anyagi feltételek kellenek egy produkció megvalósításához.
 
 

Mann Lajos sokoldalú költő-író-műfordító, aki szinte kedvtelésből ültetett át magyarra sok ezernyi sort angol és német szövegekből: köztük tréfás gyermekmondókákat, veretes nyelvezetükben is üdén humoros, 16. századi vásári komédiákat, vagy épp egy 19. századi Faust-drámát. A kifogyhatatlan munkakedvű alkotóval 80. születésnapja alkalmából beszélgettünk.

A szegedi Grand Café Mozi és Kávézó programszervezőjével beszélgettünk a fővárosi és a vidéki művészmozik helyzetéről, a működés feltételeiről, a technikai visszalépésekről, a reneszánszukat élő filmklubokról és Európa legnagyobb celluloidtekercs-megsemmisítőjéről: Magyarországról.

A fiatal íróval, publicistával, a Székelyföld folyóirat szerkesztőjével beszélgettünk az alanyi prózáról, nőkről, férfiakról, macskákról, az újságírás fontosságáról, valamint arról, miért érzi magát etruszk fejedelemnek és bolyongó Szindbádnak, mit jelent neki a nemrégen megkapott állami kitüntetés.

Újra együtt… M. Kovács Lenke és meghívottai címmel mutatott be nemrég operettgálát a Kolozsvári Magyar Opera. A művésznő 1973-ben lett a társulat tagja, szinte minden szubrettszerepben láthatta-hallhatta őt a közönség. Visszavonulása után 15 évvel lépett most újra színpadra. Pályája fontosabb állomásairól, az ünnepi produkcióhoz kapcsolódó gondolatairól kérdeztük.

A Korunk főszerkesztőjét kérdeztük a József Attila-díj apropóján az egymást keresztező szerepekről, az eseményként és nehéztüzérségként elképzelt kulturális folyóiratról, valamint költészetről, kritikaírásról, tanításról. 

A gábor-cigány kultúrától a jövő számítógépéig, a boszorkányoktól a Drakula-kultuszig, a sör kultúrtörténetétől a pszichiátriai betegségek behatárolásáig több izgalmas témát vetett föl az Almásy László Kultúrtörténeti Kör, amely csaknem egy éve működik a kolozsvári Spritz Caféban. Alapítója és szervezője a kör megalakításának alapötletéről, előadóiról, témáiról, terveiről beszélt.

A fiatal fotóművésznek 2011. március 10-én nyílt meg első magyarországi kiállítása a Fonóban, ahol 22 kortárs művész portréját tekinthetik meg. Pályája kezdetéről, kibontakozó németországi karrierjéről, merész terveiről és egyéb titkairól kérdeztük. – Boldog Zoltán interjúja

A Kosztolányi-levelezés kritikai kiadásának sajtó alá rendezőjét kérdeztük az eddig feledésre ítélt publicisztikai írásokról, a kutatás új eredményeiről és a 21. századi műhelymunkáról. – Boldog Zoltán interjúja
 
 

 
 
A Takáts Tamás Dirty Blues Band erdélyi turnéjának egyik állomása a Bulgakov Irodalmi Kávéház volt, ahol a legendás énekes zömében fiatal közönséget szórakoztatott. A művész szerint a blues kortalan műfaj, az óvodás gyerekekhez és a nagymamákhoz egyaránt szól.
 

Az Ujgur PEN elnöke, a több mint tíz éve száműzetésben élő író fáradhatatlanul dolgozik a kínai elnyomás alatt élő ujgurok függetlenségéért. A Budapesten megrendezett Ujgur PEN-konferencia és kulturális találkozó alkalmával beszélgettünk vele az életéről, valamint az ujgurok helyzetéről és történelméről. – Sári Júlia interjúja

A Kossuth-díjas írót születésnapja alkalmából alkotásról, az erdélyi és az anyaországi irodalmi élet viszonyáról, és a számvetésre késztető személyes ünnepekről kérdeztük.

„A bábszínház nem a rajzfilmek, mozik, nem a színház, nem a játéküzlet világa, ez egy csodavilág, egy elvarázsolt doboz, amelyben a gyerekek hisznek” – vélekedik Varga Ibolya, a kolozsvári Puck Bábszínház rendezője, egykori társulatvezetője, akivel az intézmény 61. születésnapja alkalmával beszélgettünk.

Az egyik legismertebb magyar fotós, Eifert János három alkalommal is járt Kínában. Az alábbi beszélgetésben nemcsak pályakezdéséről mesél, hanem arról is, hogy milyen hasonlóságokat fedezett fel az ujgurok és a magyarok között. Emellett képet alkothatunk arról, milyen politikát folytat a kínai állam az ujgurokkal szemben, és megtekinthetik az ott készült fotók egy részét is.

Szekeres Kinga szakiskolában tanult, majd szakközépiskolában érettségizett, jelenleg a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola hallgatója. Az irodalomtanítással kapcsolatos diáktapasztalataira voltunk kíváncsiak.