Minden nappal közelebb az év legjelentősebb könyves ünnepe, a Könyvhét. Mire várnak, mivel számolnak, mit kívánnak, ezt kérdezte az Irodalmi Jelen tizenöt irodalmártól (név szerint: Ádám Tamás, Andrassew Iván, Antall István, Darabos Enikő, Faludi Ádám, Géczi János, Hargitai Ildikó, Jász Attila, Kiss Judit Ágnes, Láng Eszter, Pécsi Györgyi, Podmaniczky Szilárd, Szabó Tibor Benjámin, Tarján Tamás).
 
 

Az erdélyi dalnok csaknem tíz éve zenél – néha saját együttesével, néha szólóban. A Nem tudok meghalni semmiért című dal nemzedéki himnusza lett a Király-hágón túli transzközép generációnak. Az Erdélyi Híradó Kiadónál jelent meg kötete, szabadidejében viszont visszavedlik vademberré.
 

Beszélgetés Lackfi Jánossal két új könyvéről, műhelytitkokról, családról és hitről, gyerekekről és az igazságról. Arról, hogy vajon az agresszív költők korában élünk-e?

 
Nagyapa szerepben is bemutatkozik Esterházy Péter, aki nemrégiben AEGON-díjat kapott Esti című könyvéért. A tehetségesen örülő író beszél még a könyvei között vezető ösvényekről, az életről, amely számára munkaidő, és arról, hogy az írás látja önmagát…
 

Izgalmas olyan családban felnőni, ahol már két költő van, kora gyerekkortól az irodalom körforgásában lenni, még érdekesebb olyan költészetet művelni, ami hol az eszkimók világában kalandoz, hol pedig a modern technika vívmányaiban vegyül el. Király Farkast, a kolozsvári születésű, jelenleg Magyarországon élő költő, író, szerkesztőt alkotói pályájának fontos állomásiról és új prózakötetéről kérdeztük.
 
 

A Polgári Élet egykori főszerkesztőjét kérdeztük kivonulásáról az újságírásból, a publicisztika átpolitizáltságáról, az írástudók felelősségéről és prózaírói ars poeticájáról.
 
 

A Németh-drámák ’komolyak’ – tragikusak, fenségesek, emelkedett gondolatokat járnak körül, korunk uralkodó látás- és beszédmódja az irónia, minden közbeszéd és közszereplés iróniával van átitatva (és röhögéssel körülvéve), és talán csak a szentmisék maradtak mentesek az iróniától. De azért azt gondolom, Németh több darabját is lehetne játszani kor-szerű dramaturgiával, rengeteg élő gondolat van bennük – kétségtelen, erőteljes, teremtő színházi rendező kellene hozzá.

A Nemzetközi Könyvfesztiválon árulták a Csillagszálló című irodalmi lapot, amely egyszerre szolgál irodalmi és szociális célokat. Például visszavezetni a hajléktalanokat a munkába, de 2011-ben ki lettek tiltva az aluljárókból.
 

Kell-e Shakespeare és Dante műveit újrafordítani? Elavult-e Arany vagy Babits? Fontos-e a az írói halhatatlanság? Javult-e a melegek megítélése Magyarországon? – beszélgetés a  költővel, aki professzor és műfordító is.
+ Elmondja verseit Nádasdy Ádám

A versek válogatásának módjáról, zene és költészet kapcsolatáról kérdeztük a Shakespeare-szonetteket megzenésítő W. H. együttes vezetőjét a költészet napja és az április 10-én Művészetek Palotájában esedékes koncertjük kapcsán. Márkos Albert erdélyi gyökereiről és kulisszatitkokról is beszélt.

A világhírű nyelvész professzorral és feleségével hazalátogatásuk idején beszélgettünk költészetről, a nyelvbe rejtett zenéről, az idiómák titkáról, reinkarnációról, és nem utolsósorban a közelmúltben átvett Kossuth-díjról.

A kolozsvári születésű filmrendezőt pályája indulásáról, nemzetközileg is nagy sikert hozó, Bahrtalo című alkotásáról, a régióhoz kötődő munkáiról kérdeztük, és arról, milyen anyagi feltételek kellenek egy produkció megvalósításához.
 
 

Mann Lajos sokoldalú költő-író-műfordító, aki szinte kedvtelésből ültetett át magyarra sok ezernyi sort angol és német szövegekből: köztük tréfás gyermekmondókákat, veretes nyelvezetükben is üdén humoros, 16. századi vásári komédiákat, vagy épp egy 19. századi Faust-drámát. A kifogyhatatlan munkakedvű alkotóval 80. születésnapja alkalmából beszélgettünk.

A szegedi Grand Café Mozi és Kávézó programszervezőjével beszélgettünk a fővárosi és a vidéki művészmozik helyzetéről, a működés feltételeiről, a technikai visszalépésekről, a reneszánszukat élő filmklubokról és Európa legnagyobb celluloidtekercs-megsemmisítőjéről: Magyarországról.

A fiatal íróval, publicistával, a Székelyföld folyóirat szerkesztőjével beszélgettünk az alanyi prózáról, nőkről, férfiakról, macskákról, az újságírás fontosságáról, valamint arról, miért érzi magát etruszk fejedelemnek és bolyongó Szindbádnak, mit jelent neki a nemrégen megkapott állami kitüntetés.

Újra együtt… M. Kovács Lenke és meghívottai címmel mutatott be nemrég operettgálát a Kolozsvári Magyar Opera. A művésznő 1973-ben lett a társulat tagja, szinte minden szubrettszerepben láthatta-hallhatta őt a közönség. Visszavonulása után 15 évvel lépett most újra színpadra. Pályája fontosabb állomásairól, az ünnepi produkcióhoz kapcsolódó gondolatairól kérdeztük.

A Korunk főszerkesztőjét kérdeztük a József Attila-díj apropóján az egymást keresztező szerepekről, az eseményként és nehéztüzérségként elképzelt kulturális folyóiratról, valamint költészetről, kritikaírásról, tanításról. 

A gábor-cigány kultúrától a jövő számítógépéig, a boszorkányoktól a Drakula-kultuszig, a sör kultúrtörténetétől a pszichiátriai betegségek behatárolásáig több izgalmas témát vetett föl az Almásy László Kultúrtörténeti Kör, amely csaknem egy éve működik a kolozsvári Spritz Caféban. Alapítója és szervezője a kör megalakításának alapötletéről, előadóiról, témáiról, terveiről beszélt.

A fiatal fotóművésznek 2011. március 10-én nyílt meg első magyarországi kiállítása a Fonóban, ahol 22 kortárs művész portréját tekinthetik meg. Pályája kezdetéről, kibontakozó németországi karrierjéről, merész terveiről és egyéb titkairól kérdeztük. – Boldog Zoltán interjúja

A Kosztolányi-levelezés kritikai kiadásának sajtó alá rendezőjét kérdeztük az eddig feledésre ítélt publicisztikai írásokról, a kutatás új eredményeiről és a 21. századi műhelymunkáról. – Boldog Zoltán interjúja