A Takáts Tamás Dirty Blues Band erdélyi turnéjának egyik állomása a Bulgakov Irodalmi Kávéház volt, ahol a legendás énekes zömében fiatal közönséget szórakoztatott. A művész szerint a blues kortalan műfaj, az óvodás gyerekekhez és a nagymamákhoz egyaránt szól.
 

Az Ujgur PEN elnöke, a több mint tíz éve száműzetésben élő író fáradhatatlanul dolgozik a kínai elnyomás alatt élő ujgurok függetlenségéért. A Budapesten megrendezett Ujgur PEN-konferencia és kulturális találkozó alkalmával beszélgettünk vele az életéről, valamint az ujgurok helyzetéről és történelméről. – Sári Júlia interjúja

A Kossuth-díjas írót születésnapja alkalmából alkotásról, az erdélyi és az anyaországi irodalmi élet viszonyáról, és a számvetésre késztető személyes ünnepekről kérdeztük.

„A bábszínház nem a rajzfilmek, mozik, nem a színház, nem a játéküzlet világa, ez egy csodavilág, egy elvarázsolt doboz, amelyben a gyerekek hisznek” – vélekedik Varga Ibolya, a kolozsvári Puck Bábszínház rendezője, egykori társulatvezetője, akivel az intézmény 61. születésnapja alkalmával beszélgettünk.

Az egyik legismertebb magyar fotós, Eifert János három alkalommal is járt Kínában. Az alábbi beszélgetésben nemcsak pályakezdéséről mesél, hanem arról is, hogy milyen hasonlóságokat fedezett fel az ujgurok és a magyarok között. Emellett képet alkothatunk arról, milyen politikát folytat a kínai állam az ujgurokkal szemben, és megtekinthetik az ott készült fotók egy részét is.

Szekeres Kinga szakiskolában tanult, majd szakközépiskolában érettségizett, jelenleg a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola hallgatója. Az irodalomtanítással kapcsolatos diáktapasztalataira voltunk kíváncsiak.

 
A Petőfi-dagerrotípia ügye a mai napig – nagy szavakat mondok – nemzeti ügy. Komoly tanulmányt kellene írni róla, képekkel, illusztrációkkal, történetekkel – de ilyesmire jelenleg nincs igény. Ugyanez várható egyébként a Janus Pannonius-arcrekonstrukció ügyében is. – Weiner Sennyey Tibor beszélgetése Szentmártoni Szabó Gézával

Hogyan lesz valakiből sztárfilológus? Befolyásolnak-e a minket a költőkről készült portrék? Milyen ismeretlen Janus Pannonius-versek bukkantak elő mostanában? Eddig nem volt hiteles képünk Petőfiről? Mire használhatja egy irodalomtörténész a számítógépet? – Weiner Sennyey Tibor beszélgetése Szentmártoni Szabó Gézával
A hiteles arc – Janus Pannonius megtalált versétől Petőfi Sándor hiteles portréjáig (2. rész)

A kortárs magyar képzőművészet kánonformáló központjává kívánja tenni a Műcsarnokot a múzeum február 1-jén hivatalba lépett új ügyvezetője. AZ MTI-Pressnek adott interjújában Gulyás Gábor nemzetközi terveiről, jövőbeli kiállításokról és a látogatók hatékonyabb becsábítását célzó ötleteiről is beszélt.
 

​​​​​​​Szenti Dórát, a szegedi Kossuth Zsuzsanna-középiskola egykori szakiskolás, majd egy országos irodalmi versenyen való sikeres szereplése után érettségire készülő 11. évfolyamos diákját kérdeztük az irodalomtanítás mai helyzetéről, a tantárgy 2011 szeptemberétől esedékes leépítéséről.

Cserjés Katalin a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Modern Magyar Irodalom Tanszékén magyartanárok generációit készíti fel szakmódszertan-órák keretében az iskolai munkára. Az irodalomtanítás helyzetéről kérdeztük, központban azzal a problémával, hogy a szakiskolai osztályokban megszűnik a tantárgy.

A szakiskolai képzésben 2011 szeptemberében megszűnik az irodalom mint önálló tantárgy. Ennek hátteréről, a magyar diákok írni-olvasni tudásáról, a magyartanítás és a tanárképzés jövőjéről kérdeztük a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának oktatásért felelős államtitkárát.

Nem hiszem, hogy jó lenne, ha én kezdeném magam jellemezni, vagy arról beszélni, mit gondolok a saját költészetemről, már csak azért sem, mert ezt nagyban befolyásolná a napszak, amikor ezt teszem. Biztos vagyok benne, hogy reggel nyolckor egészen mást mondanék, mint mondjuk este hétkor. – Beszélgetés Muszka Sándorral

A Fiatal Írók Szövetségének új elnökével beszélgettünk vidéki helytállásáról, a könyvterjesztésről, az irodalom népszerűsítéséről, kuratóriumi összeférhetetlenségéről, a Márai-programról és arról, hogy mit keresett a VPOP és az APEH egy könyvbemutatón. – Boldog Zoltán interjúja.

Nehezíti-e a novellaírás egy regény születését? Ősfeministává kell-e válnia Simone de Beauvoir fordítójának? Milyen érdekességeket kínál az Utolsó kentaur? Negyvennyolcas emigránsok asztaltáncoltatása, avagy romantikus melodráma.

 
Jancsó Miklós kilencvenéves lesz az idén. A kétszeres Kossuth-díjas filmrendező nem tervez új filmet, azt mondja, arra, amit ő csinálna, ma már szinte lehetetlen pénzt szerezni, az álmodozáshoz pedig túl öregnek tartja magát. Pályája mozzanatairól, a filmezés rejtelmeiről és jövőjéről az MTI-Pressnek beszélt.

„Költő vagy író? Lényegében csak a német Dichter létezik, aki nem verset vagy prózát ír, hanem sűríti magát a gondolatot, élete pedig értelmetlen a múzsa nélkül” – vallja Murányi Sándor Olivér író, néptáncos és karatemester. Életútja izgalmakkal fűszerezett, egyedi alkotóvilága olykor botránykavarástól sem mentes. Hamarosan megjelenik Budapesten a Zordok című, legújabb kötete.

 
Karácsonyi Zsolttal beszélgettünk doktori védése apropóján disszertációjáról, a mély vízbe dobott Faustról és a Helikonról.
 
 
 

Obama keresztülvitte a gazdasági válság leküzdésére részben még Bush által kidolgozott pénzügyi törvénycsomagot. Elfogadtatott egy egészségügyi reformot, ami száz éve senkinek sem sikerült. Kierőszakolt, igaz, sok kompromisszummal, egy bankreformot, amely valamelyest korlátozza a Wall Street-et abban, hogy gazdasággyilkos pénzügyi kalandokba vigye Amerikát és a világot. Kivonta a harcoló csapatokat Irakból és megerősítette a harcoló csapatokat Afganisztánban, igaz, csak azért, hogy 2011-ben ne nyilvánvaló vesztesként kelljen távozniuk onnan a szövetségeseknek. Megkötötte és a kongresszussal is elfogadtatta az atomrakéták és töltetek számát korlátozó második Start-egyezményt. Ügyes taktikázással megakadályozta, hogy az Egyesült Államok konfrontálódjék Iránnal.  

Heller Ágnessel szegedi könyvbemutatóján beszélgettünk a városról, Lukács György kétarcúságáról, Hamvas Béla B-listázásáról és megítéléséről, valamint a kultúra finanszírozásáról. – Boldog Zoltán interjúja