Zorkóczy Zenóbia – Fotó: Dávid Botond

    1971-ben született Székelyudvarhelyen, színész, előadóművész, publicista.

    A színművésznő, aki Ady halotti maszkjának másolatát őrzi hálószobája falán, és lázasan érdeklődik az irodalom, a mitológia iránt, kőszínházi stabil státusát felhagyva megpróbálkozik a lehetetlennel: egyéni előadóművészként kultúrát, színházat, klasszikus és kortárs irodalmat juttat el a Kárpát-medence legszegényebb magyar lakta településeire, a szórványba, a roma iskolákba, ahol élő színész vagy író még sosem fordult meg. Felnőtteknek szánt előadásaival bejárta Nyugat-Európát, megfordult a tengeren túl, szerelmes verseket tartalmazó műsora számos középiskolással szerettette meg a magyar költészetet. A művésznő a világjárvány miatt munka nélkül maradt, és második szerelménél, az irodalomnál talált menedéket. Tárcanovelláit, jegyzeteit az Erdélyi Előretolt Helyőrség, az Irodalmi Jelen, a Magyar Nemzet és az Országút közölte. Nagy sikerű írásai révén az olvasók a koronavírus alatt kicsit felszusszanhattak, a legkeserűbb pillanatokban jókat derülhettek a székely nép csavaros észjárásán. Mit szólnak egy kaszáló művész fehérnéphez a háromszéki kicsi faluban, mit mondanak az emberek a csepütelefonon, milyen haszna van egy régi kemencének és egy faguggoldának az udvaron, hogyan lesz a pálinkafőzdéből agóra? Ha elolvassák í↓rásait, kiderül! (Varga Melinda)

     


    Fotó: Dávid Botond

  • Zorkóczy Zenóbia

    Pálinkafőzde, a székely agora

    Fél éjszakán keresztül kerestem a szavakat, hogy leírjam, amit tegnap tapasztaltam. Nem tudok aludni, mert zúg a fejem. A gőz még mindig nyomja az agyamat, az orrom tele szagokkal, s a férfibeszéd, amit ott hallottam, semmihez sem hasonlítható.

  • Juhász Kristóf

    Karanténbörleszk székelyeknél

    Létezik már a karanténirodalom fogalma? Mindent fölcímkéző korunkban hadd létezzen csak, és mivel minden olvasó pontosan érti, mire gondolok elvégre az utóbbi években is ezen bolygón élt – a definiálgatást mellőzve beszélgessünk inkább arról, mire is jó ez nekünk.

  • Juhász Kristóf

    “Az első tárcám, úgymond, egyfajta altató volt”

    Milyen volt Székelyföld a világjárvány idején, hogyan gondolkodnak egy kis faluban a pálinkafőzdébe betévedő fehérnépekről, a kaszát ragadó színészről, az egyéni előadóművészből hogyan lesz író – a hónap alkotójával, az első tárcakötetetével debütáló Zorkóczy Zenóbia színésznővel Juhász Kristóf beszélgetett.

  • Zorkóczy Zenóbia

    Kaszáló színésznő, avagy ufó a Székelyföldön

    Leművésznőztek a faluban a munkások. Gondolom, a szom­szédoktól hallották, hogy előadásokat is tartok.
    Aztán volt olyan karakán az egyik munkás, hogy megkér­dezte:
    – Milyen iskolát végzett maga, hogy művésznő lett?
    – Színművészetit.
    – Itt valahol a megyében? – méregetett csodálkozva. 
    – Nem, Kolozsváron.
    – Kolozsvááárooooon?
    Paff. Ilyen messze már nem tudott követni képzeletben, lehet, hogy sose utazott odáig. Pedig csak itt van, ehelyt.

  • Lázár Emese

    Szívből kacagó gyermekeket akarok látni

    Szabadúszó előadóművész, szabad lélek. Nem várt mástól segítséget a járvány idején sem, inkább „jól megtámogatta” önmagát, és abból teremtett szép, új világot, amit a több mint húszéves színészi pályája és a karantén ideje alatt menedéket nyújtó apró falu, Papolc adott. Zorkóczy Zenóbiával az újrakezdés elviselhetetlen könnyűségéről beszélgetett Lázár Emese.

  • Zorkóczy Zenóbia

    Hogyan lettem házőrző

    A rendes, becsületes székely gazda, ha már tavaszodik, kimászik a barlangjából, és elkezd a lényeges dolgok iránt érdeklődni. Ha szomszéddal találkozik, az adjonisten után megkérdezi, hogy ityeg a fityeg, majd hamarosan rátér a fázásra, mármint hogy fáztak-e a télen, s megvették-e már az újabb adag fát, és hogy hol és mennyiért.
  • Zorkóczy Zenóbia

    A jó kutya nem szereti a maszkot

    Gombi, a kis fehér korcs piros nyakörvvel a település kedvence. Olyan szép, hogy bármelyik fajeb megirigyelhetné.
  • Zorkóczy Zenóbia

    A székely katonanép

    Ugye azt mindenki tudja, hogy karantén van, de a székelyeknél még ez is sajátságos. Úgy pár hétig megszeppentünk, mert nem tudtuk, mit kezdjünk az új helyzettel, az ordonáncákkal, a kijáró cédulákkal, mert ilyet még nem ettünk. Talán még sosem nyomtak le a történelem folyamán a torkunkon ilyen dicstelen dolgot. Mert a székely, ha baj van, magától is tudja, hogy meg kell húznia magát, nem hülyéskedik, behúzza a csápjait, s fülel, várja, amíg elül a baj. Csak utána merészkedik ki a barlangjából.
  • Irodalmi Jelen

    Az egyszemélyes utazószínház

    Zorkóczy Zenóbia kétlejes jelmezekben lép föl Erdély, a szórványmagyarság településein, mélyszegénységben élő kelet-magyarországi falvakban, de darabjaival Nyugat-Európában és Kanadában is nagy népszerűségre tett szert.