Edwin Morgan skót költő (1920–2010) néhány évvel a halála előtt, 2005-ben megjelentetett egy vékony füzetet Tales from Baron Munchausen címmel Glasgow-ban, a Mariscat Pressnél.

Edwin Morgan skót költő (1920–2010) néhány évvel a halála előtt, 2005-ben megjelentetett egy vékony füzetet Tales from Baron Munchausen címmel Glasgow-ban, a Mariscat Pressnél.

​​​​​​​Március 20-án tartották a Parnasszus költészeti folyóirat XXXI. évfolyama első számának élő bemutatóját a Nyitott Műhelyben. A szám centrumában ezúttal Vörös István költői, próza- és drámaírói munkássága áll.

​​​​​​​Március hetedikének estéjén a Magyar PEN Club legújabb PENDRIVE-estje a nőket ünnepelte a költészet, az egymásra figyelés, és a zene jegyében az S4 Háló nagytermében. A maratoni esemény négy órán keresztül zajlott, természetesen zenei betétekkel és szünetekkel színesítve.

Január 23-án este hat órától a Nyitott Műhelyben tartották a Parnasszus költészeti folyóirat XXX. évfolyama téli lapszámának élő bemutatóját. A centrumban Ferencz Győző munkássága állt, a beszélgetésben részt vettek Csehy Zoltán, Ferencz Győző, Takács Ferenc, Margócsy István és Várady Szabolcs. Az est házigazdája Turczi István, a Parnasszus kiadó és folyóirat alapító főszerkesztője volt. Közreműködött Takács Katalin színművész, a Lyra Hungarica rovat jelenlevő szerzői felolvasták verseiket.

A Babérkoszorús és Prima Primissima-díjas Turczi István verseit, valamint a Pulitzer Emlékdíjas és Arany kamera-díjas Révész Tamás fényképeit tartalmazó, képzőművészeti album méretű, reprezentatív könyv mindkét, nemzetközileg elismert művész évtizedes pályafutásából villant fel és szikráztat össze emlékezetes pillanatokat.

Fontos felolvasóestet rendezett a Parnasszus folyóirat és a FISZ szeptember 12-én a Magnet közösségi térben, a hirtelen őszbe fordult Andrássy út egyik épületében. A Centrumban a kortárs fiatal költészet  című rendezvényen fiatal költők mutatkoztak be, és felolvasásaik között Turczi István a FISZ társelnökeinek, Pataki Viktornak és Konkoly Dánielnek tett fel lényeges, elgondolkoztató kérdéseket.

Nagyon sokan voltak kíváncsiak a Parnasszus folyóirat legújabb lapszámának bemutatójára május 19-én a budapesti Nyitott Műhelyben, ahol Borbély Szilárd életműve állt a fókuszban.

Turczi Istvánt köszöntötték a magyar költőnek odaítélt nemzetközi díj alkalmából a Magyar–Kínai Baráti Társaság „1573” című költészeti estjén.

Lapszám- és könyvbemutatót is tartott a Parnasszus folyóirat és kiadó az Ünnepi Könyvhét előtt. A két, nagy érdeklődés mellett zajló eseményről Payer Imre és Gulisio Tímea tudósított.

Turczi István költői világáról jelent meg monográfia, a szerzője Horváth Kornélia, az MTA doktora. A komoly téma ellenére a könyvbemutatót könnyed és jó hangulat, „turczis” tréfák jellemezték. – Berka Attila beszámolója.

Az íráskutató matematikus, József Attila- és Herczeg Ferenc-díjas tanár, költő, író, újságíró, esszéíró – igencsak gazdag életutat bejárt – Mandics György nyolcvanadik születésnapját ünneplő irodalmi estet február 7-én rendezték meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Ötpacsirta Szalonjában. Az alkotó verseiből Böszörményi Zoltán olvasott fel, amelyet Bánkövi Bence csellójátéka kísért. A felolvasást követően Böszörményi Zoltán és Turczi István kérdezték az ünnepeltet.

Turczi István számos regényt írt, egyebek között a Talmudot, a Minden kezdetet, a Marokkóban…-t, a Szeméremet, és a mind a ritmika, mind a történet- és szövegképzés szempontjából a szakirodalom által megalapozottan legkiemelkedőbbnek értékelt Deodatust.

​​​​​​​Egy könyvet tartok a kezemben, melynek címe – véleményem szerint – telitalálat.
A két szerző egyik alapötlete, hogy kettejük kétféle szakmai területének kettősségére fókuszáljanak, a szerkesztésnek köszönhetően meglehetősen jól sikeredett: két fejezetben és két irányból közelítik meg egymást, pontosabban az egymástól eltérő, „kétféle” művészeti ágban készített alkotásaikat.

A Kettős látás verses képzőművészeti album. A képek nem illusztrációi a verseknek, hanem velük egyenértékű alkotások. A cím kétféleképpen értelmezhető: mint érzékzavar és mint két ember különböző szemszöge.

Mondhatnánk, hogy az Új ember filozófiai, teológiai kérdésekkel foglalkozik. Mert így van. Ám ne gondoljunk egy száraz anyagra, amit két oldal után letesz az ember azzal, hogy majd, ha ráérek elmélkedni. Nem. Bognar könyve olvassa és olvastatja magát, sodor. Hetven egynehány oldalon végigmegy a világ és az egyén teremtésén. Ősmitológiai áramlás, testek-lelkek formálódnak a semmiből, a régiből új lesz. A mű felfogható egyfajta erkölcsi példázatnak is, a beszélő tanít. Lám így kell élni, mégsem mondhatja meg hogyan. Megénekli az Atyát, a Fiút, a Szentlelket és a szerelmet. Szerelme nem kevésbé égi attól, hogy földi, hús-vér-testnedv-haj is.