1974. augusztus 22-én született Szegeden.

    1992 és 1998 között tanulmányokat folytatott a József Attila Tudományegyetem magyar, illetve irodalomelmélet és interpretáció speciális képzés szakán. Középiskolai tanári diplomáját 1998-ban kapta meg. 2010-ben OKJ rendszerinformatikus képesítést szerzett.

    Kötetei: Komplemente (Tipp Cult, 2010), Földerengés (Gondolat, 2015).

    A Spanyolnátha, a Magyar Napló, a Parnasszus, az Irodalmi Jelen stb. szerzője. 2010 és 2014 közt a Gondolat Kiadó szöveggondozója. 2010 és 2012 közt a Dokk irodalmi portál, 2014-től a Holdkatlan szépirodalmi és művészeti portál szerkesztője. 2017 májusától az Irodalmi Jelen kritikarovatának szerkesztője.

    2013-ban és 2018-ban NKA-ösztöndíjban részesült.

    2015 óta a Magyar Írószövetség tagja.

    2019-ben Bella István-díjban részesült.


     

    Még hogy nincsenek véletlenek, még hogy csak kivéletlenezett helyzetekben hat a szó. Alighogy leírom: Földerengés, mozogni és morogni kezd a föld, ijedtemben a hatmásodpercest elírom hatmásdopersecnek. Mozrogni, morzogni, ez is benne van a pakliban. Elnézést minden hanghibakiért; a technika ördöge, akár a nyomdáé, nem bír magával néha. Most néha van, egy hatmásodperces reng, földerenghetett valami technikai a földnek néhai hőskorából — a Simonadriai-tenger alatt húzódó törésvonal mozroghat, morzoghat egy hatmásodperces nagyot. Ijedtemben megijedek attól, hogy megijedek. Belemorzongok, a líraföld mennyire belsőrendű.

    Pont ezt akartam mondani, az elveim hegyén volt már, mondja a föld, és elremegi, amit a Földerengés ügyében elrebegni szeretnék. Simon Adri, ha verset olvas, hangosan, föl, a sajátjait, mélyéről az összecsúszó, szeretkező kőzetlemezek visszafojtott hangján szól, s a hang azzal a mozgással, a mozgás azzal a hanggal, belsőrengű. Hanghibakizni is kivéletlenezettül tud, kivágni magát, felülemelkedni, imprózni. Képes hosszan zavarba, mélyen a szemgödrébe ejteni a technika-teret. Messziről látni, hogy ideje onnan a saját hajánál fogva ki tudja húzni magát. Ideje teret vágnia magán, mondja, és kihagy, szünel, szünjelel. Olyankor aládolgoznak szófürdők, szódzsakuzzik, pezsgős kaval-kádak. Tiszta források, talaj- és belvizek, fakasztások.

    Simon Adri tud tudatosan élni. Tudja, hogy jobb fényni, mint megijedni, tud élni magával, fénnyi-maga-magával, miközben öngyilkos, lubickoló hajszárítóversekkel fekszik, csendes bajszállítóakkal kel; álmában viaskodik a robajcipelőkkel, akik nem tudják konzerválni sem a hatmásodperceket, sem a hatmásdoperseceket. Tudhat tehát valamit, ez is benne van a pakliban. Nem véletlenül látni az időt, ami technikailag neki dolgozik, hiszen rendre a kedvéért egyensúlyozza ki magát a nyári és a téli időámítás. Nem csalás, nem számítás: aki a mérleg anyanyelvét hozzá hasonlóan elsőrengűn beszéli, az általa jó eséllyel maga is rengethet maga körül, alatt, felett levegőt, földet, eget. Ringathat, igazából azt akartam mondani, már a nyelvem hegyén volt.

    Vass Tibor

  • „Amikor történik valami az élet szebbik felén”

    Beszélgetés Simon Adrival

    Költő, szerkesztő, az Irodalmi Jelen kritikarovatának vezetője, de mindenekelőtt „simonadri”, akire nehéz nem odafigyelni, ha mikrofon elé áll egy-egy esten. Verseiből egyszerre árad a melankólia, a humor és a szenvedély. Hogy e három miként fonódik össze benne és a műveiben, többek közt erről beszélt munkatársunk, a nemrég Bella István-díjjal kitüntetett Simon Adri.

  • Simon Adri

    Galambok városa

    A belvárosi épületek homlokzatát is belakják
    a szapora lények, eszi a vakolatot a maró ürülék.

  • Irodalmi Jelen

    Távoli, halkuló gyerekdal – kisfilm Simon Adrival

    Az őszökkel meghal bennem egy távoli, halkuló gyerekdal, amit nem hallok már lassan negyven éve, nagy égi hangtárban hever félretéve.
  • Simon Adri

    Őszi dallam

    Ez az ősz sorvadás. Az őszökkel meghal
    bennem egy távoli, halkuló gyerekdal,
    amit nem hallok már lassan negyven éve,
    nagy égi hangtárban hever félretéve.

  • Simon Adri

    Lopakodó, gyilkos ösztön ébred

    Lopakodó, gyilkos ösztön ébred
    az emberben, mint minden állatban.
    Izmai izzasztó lázban égnek,
    állapota többnyire áldatlan,
    ráunt az erősek mítoszára

  • Maraton reggeltől éjjelig

    A 2019-es Versmaratont a költők és a közönség dicséretes kitartásán túl még egy program is nevezetessé teszi: idén először adta át a Magyar Írószövetség a Debüt-díjakat. Három kiemelkedően tehetséges fiatal vehette át az elismerést, akiket Petőcz András, Smid Róbert és Nagy Koppány Zsolt méltattak.

  • Simon Adri, Szilágyi-Nagy Ildikó

    Az ugaron zárvatartás

    A nincsen himnusza – kortárs versek Ady Endre halálának századik évfordulójára

    Én vagyok a föld bolondja.
    Milyen vérsivatag bennem!
    Véresbronz lemezzel bevont
    Serleg mélyén végleg ébren
    alszik füsttelen tüzem.

  • Formanek Csaba
    Simon Adri

    A fekete árnyalatai

    „Mert végül, bolyongásunk, útkeresésünk, tévelygéseink, függőségeink, kritikus tömegével önmagába zuhanó, összeroppanó egónk bemutatása során, a színdarab befogadásakor önmagunkkal találkozunk, ez volna talán a színházba járás egyik értelme.” Formanek Csaba Hádész – Látomások az Alvilágból című darabjának előadásán Simon Adri járt.

  • young-woman-1745173_960_720_0
    Varga Melinda

    Magántenger a csontégbolt alatt – Eszteró István, Simon Adri és Vesztergom Andrea versei

    Eszteró István, Simon Adri és Vesztergom Andrea versei.

  • Szótag utca, Rím körút – Simon Adri verses reflexiói Vörös István költeményeire
    Simon Adri

    Szótag utca, Rím körút

    Verses reflexiók Vörös István költeményeire

    Simon Adri verses reflexiói Vörös István költeményeire. Isten nem levéltáros. Szótag utca, Rím körút.

  • Irodalmi Jelen
    Simon Adri

    Könyvek nyárra dióhéjban 2.

    "Az életművész szó hallatán egy léha, felelőtlen szerencselovagot képzelünk magunk elé, aki az élet nyílt vizén sodródik, meglovagolva egy-egy ígéretesebb hullámot. Zsille Gábor azonban nem ilyen: ő a szó legletisztultabb értelmében művésze életének, sorsa alakításának." – Nyári sorozatunkban a délutáni kávészünet perceire ajánljuk rövid könyvismertetőinket könyvheti és akörül megjelent könyvekről. Ma Simon Adri írásait közöljük Csillag Tamás, Zsille Gábor és Paládi Zsolt új kötetéről.

  • Simon Adri

    Harkályváros

    Hirtelenfiatal,
    tekintete, akár a víz, metszett ívű
    koponyáján finom pihék: a leukémiások
    kopaszsága.

  • Csodát tenni abban a világban, ahol nincsenek csodák

    Új helyszínen, a a Háló Egyesület közösségi és kulturális központjában került sor az Irodalmi Jelen éves díjátadó műsoros estjére, amely óriási érdeklődés mellett zajlott – az ülőhelyek hamar elfogytak, de az állni kényszerűlők sem adták fel, ugyanis száznál is többen gyűltek össze.. Idén először került sor a nagydíj átadására – Rakovszky Zsuzsa és Nádasdy Ádám vehettek át, de a kritikapályázat fiatal nyerteseit is kihirdették.

  • Simon Adri

    „mintha nem volna teste”

    Nádasdy Ádámról, -tól, -nak

  • Simon Adri

    Egy gondozott verskertészet

    „Nagyon érezni, hogy Babics műgonddal csiszolgatta hibátlanra e gyémánt verskrajcárokat, de az igazán szép megoldások azok, amelyeken mindez nem érződik, ahol könnyedén gördülnek a sorok, mintha csak így beszélne, gondolkodna – s a versek többsége ilyen, és sejthető, hogy ezekkel dolgozott többet. Akad tehát egy-két szöveghely, ahol a gyémánt visszacsiszol, és a földre esik a csiszolófej.” – Simon Adri kritikája.

  • Simon Adri, Zsille Gábor

    A hétköznapok teológiája – Simon Adri és Zsille Gábor négykezese Vasadi Péterről

    Ha John Donne hunyt szemmel
    feküdt, ha Pilinszky János
    villanyt oltott éjjel, ha Pessoa
    elfújta a gyertyát, vagy mikor
    te elszenderedtél, Péter: kinyílt
    egy ajtó egy szent folyosóra.

  • Simon Adri

    Másvirág, irgalomb

    „Erdős Virág költészetét nemcsak a szókimondó, kemény rendszerkritika, hanem az elementáris, éjfélsúlyos, szarkasztikus és blaszfémikus humor is átszövi. Egyszerre játékos és komoly, sőt komor; egyszerre desszert és a tányér szélére diszkréten kitolt mócsing; egyszerre gyermeki és véglegesen, visszavonhatatlanul felnőtt. Akit már nem lehet átverni, megvezetni, megalázni és megszomorítani többé.” – A Hátrahagyott versekben Simon Adri indult szellemi kalandtúrára.

  • Laik Eszter

    János, legyen… – Arany a TAT-ban

    Álmos biztos nem lett volna, ha részt vesz az Irodalmi Jelen januári lapszámbemutatóján: annyiféleképp idézték meg a költők Arany Jánost, hogy csak úgy sziporkáztak az ötletes és lírai megoldások. Böszörményi Zoltán és Varga Melinda műsorvezetése mellett még sok személyes történet is előkerült a felolvasóktól.

  • Simon Adri

    Plasztikregény

    „Én legalábbis szívesen olvasok néha efféle könyveket; ilyenkor nem akarok tudósabb lenni, sem szebb, sem »szakmailag« érvényesebb – egyszerűen csak ki akarok kapcsolni, néhány órára valaki más életét akarom élni, bele akarok feledkezni a paplan alatt, olvasószemüveggel az orromon például a Kis magyar szépségiparba.” – László Erika regényét Simon Adri olvasta nyugalmas óráin.