• Jelige: Forgószél – Hogyan legyél jó feleség?

    Igen, ez bizony egy tradicionális családi recept kezdő feleségeknek. Ritkán működik, sokszor megüli az ember gyomrát, mérgezésről vagy halálesetről azonban csak ritkán hallani. Kiss Noémi új könyvében viszont egy ilyen balul sikerült esetet dolgoz fel. A szerző első regénye az Ikeranya, a „Magzatpróza” után a magzattalanság prózáját tárja elénk. Mi történik, ha egy mintacsaládból kivágjuk a bölcsőt, a férj elmegy futni, kutyázni, csajozni, a feleség, Lívia pedig főz, dolgozik, ovulál és szótlanul tűri a testi-lelki bántalmazást? Egyszer csak eljön az a pont, amikor a nő összeroppan, nem tud tovább hallgatni és menekülni, megöli férjét, majd szétesett személyiséggel és szívrohammal kórházba kerül. És itt elkezd beszélni…

  • Jelige: PK7 – Fából van

    Farkas Árpád: Válogatott versek

    De mindehhez kell valami, hogy összetartsa. A stílus változhat, de a lényegnek meg kell maradnia, az oszlopnak, amely köré összegyűjti az éppen akkori világot, gondolatait, tapasztalatokat, érzelmeket, elvet, amikből aztán megalkotja verseit.

  • Jelige: Fűszer – Diavolina mint Gorkij-variáció

    A Diavolina olvasója mindenekelőtt egy 1951-ben történő, utcai találkozás következményét tartja kezében, konkrétan: egy történet legvégét. A kisregény mindentudó narrátorának már-már önműködő életírása akkor veszi kezdetét, amikor a függöny régen legördült. Miféle függöny ez? A szóban forgó Spiró-mű esetében mi tartozhat a függöny szó jelentésmezejéhez, miféle szimbólumokkal, elfedésekkel, valóságosnak és illuzórikusnak vélt világrészletekkel állunk szemben? Feltétlenül szükséges-e, hogy merev rendszerelméletek felállítására törekedjünk?

  • Jelige: Fűszer – Little Hungary – Amerikás határ(lét)helyzetek

    Oravecz Imre Kaliforniai fürj című műve a 2007-ben megjelent Ondrok gödre folytatásaként értelmezhető. Az első regény cselekményének időbeli linearitása nem bomlik meg, ám a folytatásában véghezvitt kivándorlás által új kérdésekkel bővülnek a potenciális értelmezések, a két szöveg koherens egészként való vizsgálata új olvasatnak ad lehetőséget. A 2012-ben megjelenő Kaliforniai fürj első oldalain a „HAPAG német–amerikai hajótársaság Fürst Bismarck nevű óceánjárója” jelenik meg, vándorló karaktereink kevéssel ezután egy menetrendszerűen közlekedő komphajóra szállnak, majd egy váróteremben foglalnak helyet, végezetül „találomra” beszállnak egy másodosztályú kocsiba.

  • Jelige: Fűszer – Véraláfutásos költészet

    Az írás, a költészet sziszüphoszi munkáként mutatkozik, mindemellett: az élethez való szakadatlan közel-lenni-akarás, a kézszorításba, felszálló füstbe vetett hit. Jelenlét a mindenségben.

  • Irodalmi Jelen

    Jelige: Ram Jam – Néhány gondolat Farkas Árpád Válogatott versek című kötetéről

    Az ismerős, mégis merőben más, tudatosan variált, továbbgondolt, illetve a lírai én önálló ,,színpadára”, vagy ha úgy tetszik, saját lelki küzdőterére átültetett költői képek és alakzatok azonban nem csak egy harmonikus, idilli közeg kialakításában vállalnak oroszlánrészt, hanem egyúttal korábbi magyar irodalmi törekvéseket is folytat velük a szerző.

  • Irodalmi Jelen

    Kolozsvári Grandpierre Emil, a szerelem lovagja

    Kolozsvári vállaltan nőbolond, és ez messze kiemeli őt a kortársak álszent, hazug seregéből. Emlékszünk még, a szocialista embertípus nemtelen, kizárólag a vörös zászlóra gerjed, ami az írókra hatványozottan vonatkozik. A szocreálban gyerek csak akkor fogan, amikor megalakul a helyi téeszcsé. Akkor is szűznemzéssel.    
     

  • Irodalmi Jelen

    Kornis Mihály

    Kornis: Ebbe nem megyek bele. Nem akarok mai magyar módra politizálni, annak nem látom értelmét. Pontosabban én ma is politizálok, csak másképp. Azzal, ahogyan írok és élek és amiben nem veszek részt. Meg amiben részt veszek. Az utolsó Kádár-beszéd című könyvemmel befejeztem, amit a rendszerváltó köznek mondani akartam.
     

  • Irodalmi Jelen

    Onagy Zoltán: Magyarnak lenni

    De az is mindegy, ha a tanév végére mindent felszámolnak. Bár hirtelen felindulásból rákérdeztem volna, olvasta-e a héten Ferdinandy György szomorú nagyregény-részletét a boldogtalan disszidensekről és visszidensekről az irodalmi hetilapban. És hogy miféle tétel Rejtővel a hónom alatt a „hallgass a hazádra!”. – Onagy Zoltán tárcája

  • Irodalmi Jelen

    Bertha Bulcsu

     
    Bőszítő, bosszantó hablaty, porhintés és hazugság. Fiatalok voltunk, nem fogtuk fel, milyen keskenyek a rések, milyen fegyelem és önfegyelem jellemzi a nyomtatott sajtót. Mindent.
     

  • Irodalmi Jelen

    Györe Balázs

    Amikor az apám meghal, akkor az apám haláláról írok, amikor a feleségem megbetegszik, akkor arról, ha egy nagy barátság határozza meg az életnek egy szakaszát, akkor meg arról. Amikor leülök, dolgozni, írni, nem egy másik ember történetébe ülök be, hanem mindig saját magamhoz, a saját élettörténetemhez ülök le, és ez rettenetesen fárasztó, hiszen ugyanahhoz telepszem, aki napközben is mászkál, bevásárol, teszi a dolgát.
     

  • Irodalmi Jelen

    Horváth Péter

    Amikor először találkozunk 1980 környékén, a lakásban, ahol én is, fehér kötött gyapjúpulóverét mossa a csapban, pedig ott a nője. Már ekkor látom, hogy nagy jövő előtt áll. Ma írja és rendezi különös darabjait.
     

  • Irodalmi Jelen

    Jókai

     
    Egy hét múlva Laborfalvi, aki nyolc évvel és jelentős ágybéli jártassággal idősebb Jókainál, egy nemzetiszínű horgolt süveget küld neki, mézesmadzag gyanánt. Jókai azonnal felragad a süvegre. Ettől kezdve szerelmes galambpárként burukkolnak Pesten.
     

  • Irodalmi Jelen

    Dante

    Szükséges némi idő és tapasztalat ahhoz, hogy férfiember felfogja, létezik a felülmúlhatatlan szerelem (Beatrice), elvesztésével por, hamu és halálvágy, és nyomában szorosan ott lohol a folyamatos igény dédelgetésre, gyönyörre és egyebekre, amelyek a másodlagos szerelmet elviselhetővé teszik. (Ezt tessenek tréfának venni, mert annak vagyon szánva.)
     

  • Irodalmi Jelen

    Lázár Ervin

    Nem nagyon írt utolsó éveiben, de az olvasó, aki szerette Lázár Ervint, várhatta, hogy előbukkan valamelyik folyóiratból a neve, alatta egy jellemző Lázár Ervin-gyöngyszem.

  • Irodalmi Jelen

    Radnóti Miklós

    Huszonegy embert csak úgy.
    Megásatni a gödröt, belelőni őket.
    A késedelmek miatt beszart, félanalfabéta keretparancsnok utasítására, tetszenek érteni ezt? Az ember leengedi a kezét, nem akarja elhinni, hogy ilyesmi megtörténhet. Hogy bármikor bárkivel megtörténhet, ha időben nem zárjuk bolondokházába eszement politikusainkat.
     

  • Irodalmi Jelen

    Géczi János

    49 kötet. Kész életmű. Teljes életmű. A pedagógia dolgában megjelent tanulmányai másik ember, másik életmű. A hatalmas Veszprém-anyag egy harmadik életmű. És akkor nyugodtan számoljuk bele a teljes kultúratörténetet lefedő diadalmas Rózsa-gyűjtése (ami megjelente óta sincs meg a polcomon, és így marad. Lehet, nem is izgat a rózsa kulttörténete? Pedig izgathatna. A rózsa az élet.).
     

  • Irodalmi Jelen

    Nagy Gáspár

    A nyolcvanas évekre egyébként is a sorok közti olvasat, a dekódolás mesterei vagyunk mi, magyar nyelvű olvasók. Ott is ellenálló üzeneteket láttunk, ahol nincs semmi. Nagy Gáspár viszont keményen, egyértelműen.
     

  • Irodalmi Jelen

    Márai-százalékok – Jegyzet az irodalom mérhetőségéről

    Tekintse meg Ön is, milyen ma a nagy magyar prózaíró, Márai Sándor helyzete: kiszavaznák a kánonból vagy sem. A Helikon közvélemény-kutatásáról Nádudvari Zoltán írt jegyzetet.

  • Irodalmi Jelen

    Niccolo Machiavelli

    1513 karácsonyán fejezte be a nevéhez legszorosabban kötődő művét, A fejedelmet. Egyéb dolgozatai: Firenze története, Beszélgetések Titus Livius első tíz könyvérõl, A háború mûvészete. A fejedelem 1532-ben jelent meg Rómában. Szinte azonnal felfigyelnek rá, ezt bizonyítja a tény, hogy a pápa már 1559-ben indexre tette. A kötet nem egy konkrét monarcha feladatait jelölte ki, hanem a modern uralkodó hatalomgyakorlásának általános elveit határozta meg, amelyek napjainkban is aktuálisak.