• Irodalmi Jelen

    Radnóti Miklós ismeretlen szerelmes levele Beck Judithoz

    Néhány napja robbant a hír: immár közölhető a Radnóti Miklós szeretőjével készített interjú a Kossuth Rádióban. A kapcsolat eddig is ismert volt az irodalomtörténetben, de most Bíró-Balogh Tamásnak köszönhetően olyan adalékokat kapunk a költő és a festőnő viszonyáról, amelyek árnyalhatják a képet.

  • Irodalmi Jelen

    Irodalom és szórakoztatás – Jonathan Franzen regényeiről

    Jonathan Franzen, az egyik legolvasottabb amerikai író ellenzi a közösségi oldalak és az irodalom összekapcsolását, regényei legfontosabb céljának a szórakoztatást tartja. Véleménye szerint az olvasó különös szerződést ír alá a szerzővel a mű megvásárlásával. Bollobás Enikő esszéjét olvashatják Franzen prózájáról.

  • Irodalmi Jelen

    Böszörményi Zoltán Majorana a tér tenyerén című kötetéről – A molekuláris költészet – avagy a magyar poéta esete a talján atomfizikussal – Orbán János Dénes esszéje

    „A Majorana-versek tagadhatatlanul a magány himnuszai. A lírai alany (nem találok erősebb kifejezést): rohadtul magányos. Mintha ama bizonyos fa, melyről a gyümölcsöt leszakasztottuk, nem a tudás, hanem inkább az azzal járó magány fája lett volna.” – Orbán János Dénes írása Böszörményi Zoltán Majorana a tér tenyerén című kötete apropóján

  • Irodalmi Jelen

    Szentkuthy Miklós, a kívülálló

    Tompa Mária Szentkuthy Miklós hagyatékának gondozójaként a szerző műveinek külföldi megjelenéséről írt tanulságos esszét. Kitért többek között arra, miért szereti a magyar író műveit az amerikai kiadó, és mi a gond a török szöveggel.

  • Irodalmi Jelen

    A kritika én vagyok – Kritikavita 2015/5.

    Pethő Anita az egyik legtöbbet publikáló kulturális újságíró, kritikus, aki kritikavitánkhoz kapcsolódva írt a műfajról, miközben reagált Szappanos Gábor problémafelvetésére is.

  • Irodalmi Jelen

    A kritikaírás utópiája – Kritikavita 2015/4.

    Benedek Leila írása esszésorozatunkhoz kapcsolódva arra keresi a választ: milyen a jó kritika, és mi a legnagyobb gond az ilyen műfajba tartozó mai szövegekkel.

  • Irodalmi Jelen

    „A kritikusok éppen olyan feleslegesek, mint a pékek” – Kritikavita 2015/3.

    Lengyel Imre Zsolt írása esszésorozatunkhoz kapcsolódva arra keresi a választ: milyen a jó kritika, és egyáltalán miért van szükség kritikusokra.

  • Irodalmi Jelen

    Kritika csak megrendelésre íródik – Kritikavita 2015/2.

    Pécsi Györgyi József Attila-díjas kritikus írása a lapunkban megindult esszésorozathoz kapcsolódva arra keresi a választ: milyen a jó kritika.

  • Irodalmi Jelen

    A kritikaírás képtelensége – Vitaindító

    Miért képtelenség jó kritikát írni? Melyek a kortárs kritikusok legidegesítőbb allűrjei? Miről mesélhet egy meg nem írt kritika? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szappanos Gábor vitaindító írása, amelyre a következő hetekben több kritikus is reagál.

  • Irodalmi Jelen

    Két új Szapphó-vers első magyar fordítása

    Mezősi Miklósnak köszönhetően a magyar olvasó először találkozhat Szapphó két, eddig ismeretlen versével, amely egy múmiapólya papirusztekercséről került elő 2013 őszén. Az eredeti és a magyarra ültetett költeményekkel együtt közöljük a műfordító és kutató tanulmányát, amely kitér a szöveg hitelességére és értelmezésére is.

  • Irodalmi Jelen

    Szalonna a Logodi utcában

    Papp Máté reakcióját olvashatják Boldog Zoltán A túlértékelt József Attila helyett olvassunk Kosztolányit című esszéjére.

  • Irodalmi Jelen

    Számvetés a Horthy-korszakkal

    Az Irodalmi Jelen történészeket kért fel arra, hogy értékeljék Márai Sándor Hallgatni akartam című művét. Esszésorozatunk hatodik részeként Ignácz Károly írását olvashatják. Lapunk 2014. június 3-án 17 órakor kerekasztal-beszélgetést tart a művel kapcsolatban felmerülő irodalmi, történelmi kérdések megvitatására a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

  • Irodalmi Jelen

    Polgár a romokon

    Az Irodalmi Jelen történészeket kért fel arra, hogy értékeljék Márai Sándor Hallgatni akartam című művét. Esszésorozatunk ötödik részeként Frank Tibor írását olvashatják. Lapunk 2014. június 3-án 17 órakor kerekasztal-beszélgetést tart a művel kapcsolatban felmerülő irodalmi, történelmi kérdések megvitatására a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

  • Irodalmi Jelen

    A túlértékelt József Attila helyett olvassunk Kosztolányit

    Mindketten a harminckettedik évükben írták a verset. Az egyikét felkapták, a másikét szinte elfeledték. De mi köze ennek a szalonnához? Boldog Zoltán esszéjéből kiderül.

  • Irodalmi Jelen

    A múlt csapdái

    Az Irodalmi Jelen történészeket kért fel arra, hogy értékeljék Márai Sándor Hallgatni akartam című művét. Esszésorozatunk negyedik részeként Kiss Zsuzsanna és Rab Virág négykezes írását olvashatják. Lapunk 2014. június 3-án 17 órakor kerekasztal-beszélgetést tart a művel kapcsolatban felmerülő irodalmi, történelmi kérdések megvitatására a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

  • Irodalmi Jelen

    A harmadikutas Márai vallomásai

    Az Irodalmi Jelen történészeket kért fel arra, hogy értékeljék Márai Sándor Hallgatni akartam című művét. Esszésorozatunk harmadik részeként Bartha Ákos írását olvashatják. Lapunk 2014. június 3-án 17 órakor kerekasztal-beszélgetést tart a művel kapcsolatban felmerülő irodalmi, történelmi kérdések megvitatására a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

  • Raffaello: A Parnasszus
    Boldog Zoltán

    Állami csecsszopók

    „Minimum számvetésre, bár inkább kiegyezésre lenne szükség. Számvetésre, hiszen nagyrészt éppen azoknak az embereknek az adójából számít megélhetésre a magyar szellemi elit egy része, akik nem olvassák és nem ismerik őket.” – Boldog Zoltán esszéje

  • Irodalmi Jelen

    A felismert felelősség – Gondolatok a hallgatni nem tudó Márairól

    Az Irodalmi Jelen történészeket kért fel arra, hogy értékeljék Márai Sándor Hallgatni akartam című művét. Esszésorozatunk második részeként Pihurik Judit írását olvashatják. Lapunk 2014. június 3-án 17 órakor kerekasztal-beszélgetést tart a művel kapcsolatban felmerülő irodalmi, történelmi kérdések megvitatására a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

  • Irodalmi Jelen

    A Hallgatni akartam mint történelmi forrás?

    Az Irodalmi Jelen történészeket kért fel arra, hogy értékeljék Márai Sándor Hallgatni akartam című művét. Esszésorozatunk nyitányaként Ungváry Krisztián írását olvashatják. Lapunk 2014. június 3-án 17 órakor kerekasztal-beszélgetést tart a művel kapcsolatban felmerülő irodalmi, történelmi kérdések megvitatására a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

  • Irodalmi Jelen

    Pomogáts Béla: Nyelvvédelem és nyelvújítás – megőrzés és megújulás

    A magyarság jelenlegi, nagyjából tizenkét és félmilliós lélekszámával (10 millió Magyarországon, közel másfélmillió Romániában, közel félmillió Szlovákiában, 150 ezer Kárpátalján, 200 ezer a Vajdaságban és együttesen vagy 100 ezer Ausztriában, Szlovéniában és Horvátországban) még így is a Kárpát-medence lakosságának tekintélyes részét teszi ki, de már nem a többségét. És ez a közel ötven százalékos vagy a negyven százalékot jócskán meghaladó arányszám is igen törékeny, és gyorsan fogyatkozik: nem is szeretnék kétségbeejtő jóslatokig jutni, jóllehet léteznek ilyenek.