Képzeljék el, hogy egész Belgium Krisztus második eljövetelére készül, de sajnos csak egy bevándorló beszéli Jézus nyelvét. Többek között erről szól Dimitri Verhulst Krisztus bevonulása Brüsszelbe című sikerkönyve.

Egy rejtélyes kór járta be az európai irodalmat, amely begyűrűzött Magyarországra is, most pedig Villányi László legfrissebb könyvében tűnt fel újra. Csendes Toll ismerteti anamnézisét a nullás betegtől kezdve a legújabb fertőzöttig.

„Betegszobák, kórházak fertőtlenítő szagú, sivár világa; az öregséggel járó, jól ismert szag; elveszített családtagok, szeretett emberek felidézett vonásai egy-egy tárgyban, zörejben, részletben. A kötet mindent konzervál, mint egy lefuttatott program, amely értékeket ment át.” – A Petri-díjas Balaskó Ákos kötetéről Kadlót Nikolett írt.

„Ezek a hiányok a hazátlanság, az elhazátlanodás állapotát is hangsúlyozhatják. És akár ennek pótléka lehet a szellemi élmények sokasága, a magyar nyelv, a magyar kultúra. A haza tehát ott van, ahová a magyar irodalom, a kultúra és a nyelv segítségével magunkkal visszük, akár egy barbadosi karácsonyon a bőröndből előkerülő verseskötetet.” – Böszörményi Zoltán legutóbbi verseskötete a kritikus tenyerén.

Székelyhidi Zsolt először a színpadon változott vámpírrá, majd legújabb verseskötetében. Erotikus, nosztalgikus, halálos és közéleti témák tűnnek fel a Vampomorf lapjain. Benedek Leila bolyongott egyet a vértócsák között.

Az Irodalmi Jelen TOP10-es márciusi ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

„A Majorana-versek tagadhatatlanul a magány himnuszai. A lírai alany (nem találok erősebb kifejezést): rohadtul magányos. Mintha ama bizonyos fa, melyről a gyümölcsöt leszakasztottuk, nem a tudás, hanem inkább az azzal járó magány fája lett volna.” – Orbán János Dénes írása Böszörményi Zoltán Majorana a tér tenyerén című kötete apropóján

Aki egy izgalmas magyar sikertörténetre vágyik tele erotikával és érzékletes korrajzzal, feltétlenül szerezze be P. Horváth Tamás Tündérváros – Zsolnay Miklós titkos élete című könyvét, amely az 1907 előtti időkbe repíti vissza az olvasót.

„A Bender & Tsa Böndör Pál jugoszláviai, szerbiai, vajdasági, határon túli magyar író nevének regénye.” – Az utóbbi évek egyik legkülönösebb könyvéről Patócs László írt.

„Van valami a békebeli nő türelméből, finomságából azokban a versekben, amelyekben az este, az éjszaka, illetve a hangulatos lámpafény és a várakozás, a vágy hangjai szólalnak meg.” – Csepcsányi Éva írása Varga Melinda kötetéről.

Pallag Zoltán Noir című verseskötete legalább 10 olyan verset tartalmaz, amely miatt érdemes magunkkal vinnünk a könyvet a vonatra, a várótermekbe, de még az ágyba is.

Horkay Hörcher Ferenc, az MTA Filozófiai Intézetének vezetője tekintélyes, kétnyelvű kötetet jelentetett meg a bölcsészettudományok védelmében. De miért szorulnak védelemre a „humaniórák”?

A 4 az 1-ben antológia harmadik része olyan alkotókat mutat be, akikre érdemes lesz figyelnünk a jövőben. Boldogh Dezső értékelte a válogatást.

Pethő Anita az egyik legtöbbet publikáló kulturális újságíró, kritikus, aki kritikavitánkhoz kapcsolódva írt a műfajról, miközben reagált Szappanos Gábor problémafelvetésére is.

Benedek Leila írása esszésorozatunkhoz kapcsolódva arra keresi a választ: milyen a jó kritika, és mi a legnagyobb gond az ilyen műfajba tartozó mai szövegekkel.

Egyszer halott apja bőrébe bújik a költő, máskor a társas magánnyal és a házasságban fellobbanó szerelemmel foglalkozik. De találhatunk 21. századi hűségmítoszt és a kórházi kiszolgáltatottságot bemutató verset is a Méhes György-debütdíjas Dimény H. Árpád Apatológia című kötetében.

A Forum Kiadó újdonságait egy kisbusz juttatta el a vajdasági szórványba. A januári körút is sikeres volt.

Boldogh Dezső kétnyelvű kötete a lélek történelmével foglalkozik, így próbálja ráébreszteni az olvasókat arra, hogy lássanak túl saját életükön. A Történelem című verseskönyvet mutatjuk be.

Az Irodalmi Jelen TOP10-es februári ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Milyen nemzedéki traumákról tud beszélni egy 1989-es születésű költő? Lehet, hogy Fehér Renátó Garázsmenet című kötete nem is közéleti verseket tartalmaz, csak a kritika szeretné így láttatni? Pál Sándor Attila írt a könyvről.