Az Irodalmi Jelen TOP10-es júliusi ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Nem tudja, mit olvasson esténként gyermekének? Szeretné, hogy egyszerre klasszikus és modern is legyen a mese? Bárdos József, a gyerekkönyvek szakértője G. Szász Ilona Álomszövő Pendula című könyvét ajánlja figyelmébe.

Egy fiatal költő egyszerre jár Vörösmarty Mihály, Hamvas Béla és Pilinszky János nyomdokain. Teremtett világában azonban az ember már elhagyta a Földet, és a lélek izgalmas utazásokat tesz a bolygók között. Sirokai Mátyás A káprázatbeliekhez című kötetéről Kirilla Teréz írt.

Soltész Béla Rabszolgasors című regényében „nemcsak a fantomcégek alapítóit és a közbeszerzési pályázatok nyerteseit fekteti boncasztalra, hanem a naiv bölcsészlányt és az unalmas informatikusfiút, a nyelvtudással hadilábon álló tanárnőt és a hallgatókat zaklató tanársegédet, a felemelkedő vagy lecsúszó szülőket is”. – Szarka Károly recenziója.

Lényegesebb-e egy muslinca, mint Hamvas Béla? Hogyan válhat valaki korccsá etnikai-nyelvi értelemben? Megragadható-e egy versben a születés misztériuma? Orcsik Roland Harmadolás című kötete ilyen és ehhez hasonló kérdésfelvetésekkel lepi meg olvasóját. Pethő Anita írása.

„A novellák valahol félúton helyezkednek el Kafka és Örkény, a rémületes kiszolgáltatottság és a feje tetejére állított világ komikuma között.” – Laik Eszter írása Forgách András Valami fiatal szélhámos című kötetéről.

Massimiliano Parente olasz író Hitler után a második legnagyobb művész című regénye a blaszfémia határát átlépve élcelődik a kortárs képzőművészeten, miközben cinizmusával szórakoztatja az olvasót. Benedek Leila írása.

Az Irodalmi Jelen TOP10-es júniusi és könyvheti ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Hevesi Judit Hálátlanok búcsúja című első verseskötetét „borzalmas”, sokkoló élménynek nevezték eddigi olvasói. Kirilla Teréz megpróbálta feltárni a holokausztot, a nőiséget és a kollektív traumákat felvonultató szövegegyüttes mélyrétegeit.

Hegyi Botos Attila Az etruszk utas című novellisztikus versregénye egyszerre több dimenzióba, két, egymással párhuzamos térbe és időbe kalauzolja el az olvasót, aki előtt idilli mediterrán tájak elevenednek meg. Boldogh Dezső értékeli a kötetet.

Az ógörög nyelv szelleme című kötet szerkesztői bosszankodtak, hogy nem egy magyar, hanem két francia írta meg a könyvet. Szappanos Gábor írásából kiderül, miért.

„A kötet számos verse megindító vallomás, számvetés. A lírai én egyre bátrabban néz szembe a megmagyarázhatatlannal: megpróbálta életét egésszé formálni, így már nemcsak része az egyetemes létezésnek, hanem egybefogója is. Így lesz Majorana néhány sora „csöpp halhatatlan”, és tulajdonképpen ez volt a cél.” – Böszörményi Zoltán legutóbbi verskötete Mosonyi Kata olvasatában.

„Ha olvasna magyarul, Dan Brown is megnyalná mind a tíz ujját a Homéroszi kapocs ínyenc csemegéje után.” – Csorba Zoltán regényéről Fekete J. József írt.

Az Irodalmi Jelen TOP10-es májusi ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Zahava Szász Stessel Hóvirágok című kötete irodalmi igényességgel megírt önéletrajzi és tudományos mű, amely a markkleebergi munkatáborba hurcolt magyar zsidó nők sorsát mutatja be. Ayhan Gökhan írt a felkavaró könyvről.

„Toroczkay András Éhes figurájával nem titkoltan Kosztolányi Dezső Esti Kornéljának és Krúdy Gyula Szindbádjának nyomdokaiba kíván lépni.” – Pethő Anita írt arról, hogyan sikerült ez a lépés.

„Laik Eszter tárcáinak szereplői hiába hús-vér, valóságból vett alakok, önálló irodalmi életet kezdenek élni, miként a new orleans-i temetők szoboralakjai.” – Boldogh Dezső írása a Hogyan lettem Esterházy című kötetről.

Még ha olyannyira az élettörténetek, memoárok, visszaemlékezések reneszánszát éljük is, kétségkívül e kontextusban is rendhagyó az idén 95 éves John O. Friend Életem perzsaszőnyege, ahogy az emlékek áradása hozza című munkája.

Muszka Sándor Magányos nőknek, bukott fiúknak című új verseskötete egy olyan Erdélyt mutat be az olvasónak, ahol kilátástalan, nyomorúságos az élet, a könyvek csak tűzrevalónak jók, a politikusok az autonómiával kábítják az embereket, miközben sok fiatal „új hazát mosogat magának Angliában”. Varga Melinda írását olvashatják.

Az utóbbi évek legmegdöbbentőbb magyar krimije összességében nem jó detektívregény, de tanulságos olvasmány a mai magyar társadalom néhány égető problémájáról. Benedek Leila értékelte Kolozsi László A farkas gyomrában című regényét.