Toroczkay András a labirintusból haza című verseskötete jól körülhatárolható életszakaszok köré szerveződik, ezek történetmozaikjai formálódnak lírává. Kirilla Teréz írása.

Aki szeretne útikalauzt a „történelem utáni” generáció lírájához, annak érdemes beszereznie a Líra 2.0: Közelítések a kortárs magyar költészethez című kötetet. Lapis József megpróbálta összegyűjteni a legfontosabb tendenciákat, de írásához nem árt egy irodalomelméleti gyorstalpaló. Benedek Leila kritikáját olvashatják.

Megjelent a „legalanyibb közösségi költő”, Birtalan Ferenc gyűjteményes kötete. A 70 vers ellenfényben személyes hangú korkép, amelynek lírai énje gyakran fanyar humorral szól az olvasóhoz a kánon pereméről. Boldogh Dezső írása.

Gerőcs Péter legújabb regénye, a Győztesek köztársasága egy emberkísérletről szól. A titokzatos ügy tanúinak vallomásaiból megismerünk egy tehetséges, de végtelenül narcisztikus fiatalembert, aki értelmiségi mintaállamot próbál létrehozni – Szarka Károly kritikája.

Az Irodalmi Jelen TOP10-es szeptemberi ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Erdő szélén lakó, tolószékes kislány, koldus, hajléktalan, az idegen nyelvet nem értő bevándorló – csak néhány szereplő Papp-Zakor Ilka Angyalvacsora című, JAKkendő-díjas kötetéből. A felnőtteknek szóló, olykor horrorisztikus mesékről Pethő Anita írt.

A korábban két novelláskötettel jelentkező Potozky László első regénye egy kelet-közép-európai egyetemista vallomása. Kocsmázás, házibuli, verekedés, fosztogatás, féltékenység, önkínzás – többek között ezekkel a címszavakkal jellemezhető az Éles, amelyről Szarka Károly írását olvashatják.

Plakátok hirdették kötetét a metróaluljáróban, amelynek borítóján egy pisztoly látható. Verseiben annyi a természettudomány, mint egy reálgimnázium laborgyakorlatán. Dékány Dávid inkább vagány próbál lenni a Darwin Motelben, pedig az érzékenység jobban áll neki.

Szinte minden kritikus politikai vízióként olvassa Houellebecq legújabb művét, a Behódolást. A regényben viszont ugyanilyen erős a vallásos szál, hiszen a főhős végül ateistából hívő ember lesz. Kirilla Teréz írása.

Kortárs magyar költő ilyen szépen nem viszolygott még a modern világtól, a kapitalizmustól és az emberi pusztítástól. Babics Imre új verseskötetében néha egy ecetfa hallgatja ki az ügyvéd és a pénzember vitáját, máskor állatok beszélnek az elhülyült főzőshow-k világáról. Boldogh Dezső értékelte a Sztármajom többszörös alkonyatban című könyvet.

„Az Isten-tagadóknál engem jobban érdekelnek a buddhisták. (Több mint 300 millióan vannak.) Fantáziámat ugyanis megragadja a lélekvándorlás lehetősége. Igen. Érdemes lenne újraszületni. A buddhisták szerint, sajnos, ugyanannak nem születhetünk újjá. Kár. Az lenne az igazi.” – Sárközi Mátyás recenziója Kabdebó Tamás After-Life című kötetéről.

A szexpartner-cserére szakosodott swingerklubok világát mutatja be egy magyar erotikus regény, amelynek szerzője a titokzatos Árvay Gréta. Az Elmerülve című könyv tabukat nem dönt, de az erotikára fogékony olvasóknál könnyen telibe találhat.

„…és egyszercsak azon kapni magunk, hogy adatokból építkező életrajzokba merültünk bele, amit, valljuk be, nem feltétlenül választanánk esti olvasmánynak egy regény helyett, de mégis előáll valami kis csoda, és beszippant. A magyarázat talán abban rejlik, amitől több ez a könyv, mint lexikon: a 19–20. századi magyar történelem hátsó színpadán lezajlott drámai jelenetek tára.” – Laik Eszter recenziója Csiffáry Gabriella Szétrajzás – Híres magyar emigránsok kézikönyve című kötetéről.

Fenyvesi Ottó A szabadság foglyai című kötete a hetvenes-nyolcvanas évek Jugoszláviájának bohém művészvilágából kiindulva, a szerző saját anekdotái által, és egyben az anekdoták szövegkörnyezetét megalapozó tágabb fogalmak érintésével mutat be egy, maitól mindenestre progresszívebbnek és szabadabbnak hitt világot. Vajon illúzió volt-e ez a szabadság?

Az Irodalmi Jelen TOP10-es augusztusi ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Játékos szómagyarázatok versben – így foglalhatnánk össze Laik Eszter abszurd bravúr celeb című könyvének lényegét, amely az Ablak-Zsiráf vagy a Zengő ABC mellett sokat használt kellékévé válhat a gyerekszobának.

Horváth László Imre sokféle nőt igyekezett beledolgozni legújabb verseskötetébe, ahol egy rejtélyes hajó szállítja őket a szerzőtől az olvasókig. Benke Tímea írása.

Kevés költőnő írt balladát a nehéz napokról, még kevesebb rajongott Tesláért, miközben párkapcsolati problémáin túl Miskolchoz és Szegedhez kötődő emlékeit is megverselte. Simon Adri Földerengés című kötetét Boldogh Dezső mutatja be.

Bár Nádasdy Ádám a homoszexualitással kapcsolatos tabukról ír új könyvében, mégis inkább az anekdotaszerű történetek stílusa ragadja magával az olvasót. A vastagbőrű mimózát Kúti Gergő értékelte.

Fél a felnőtté válástól, az öregségtől, a családi hírnév terhétől, néha a Twilight ihleti a versét, máskor a korán jött szerelem. Kemény Zsófi Nyílt láng használata című verseskötete távol kerül fiatal szerzőjének slamrajongásától és kamaszeregényétől is. Benedek Leila értékelte a könyvet.