-
-
-
-
Berényi Klára
Bolond a káván
Káván ülök, utakról álmodom, te messze jársz, nekem muszáj, bolond, maradnom, a kútnak más őre nincs. -
Laik Eszter
A fényképezőgép kattanása
Jenei Gyula költészetéről
Átböngészve Jenei Gyula versesköteteinek fogadtatását, mintha a 2018-ban megjelent Mindig más című kötet hirtelen jelentősen megnövelte volna az érdeklődést a Szolnokon élő alkotó költészete iránt. Noha addig sem maradtak reflektálatlanul verseskötetei – a legkevésbé sem –, a Mindig más homogén tematikája és hangvétele, nagy tudatossággal kialakított szerkezete és versekben feldolgozott téma (a gyermekkor) regényessége mégis átütött valamiféle falat a szakmai berkek és a tágabb olvasóközönség között.
-
Keszthelyi György
Az éjszaka bohózata
A teremtés ösztön. Ó, néma nullpont, mellőzött origó, mégiscsak szerettél valahol valakit. -
Böszörményi Zoltán
Az 1956-ban elesettek emlékére
Virít a felhők között a foltnyi vér, ívlámpák szórnak hajadra lomha fényt. -
Jenei Gyula
Szégyen
ősz lesz. vagy tél. az évszakot onnan tudom: átlátni a fák
gallyai között, és gyorsan sötétedik. amikor ezt a verset
írom, már nem emlékszem pontosan, mikor, hogyan
keveredünk oda. készülünk rá, vagy csak valahonnét
hazafelé tartva megállunk útközben, és bemegyünk? még
világos lesz, amikor keresni kezdjük. nem is kellene keresni,
hisz korábban sokszor járok majd ott gyerekkoromban
apámmal, az ő apja sírjánál. nagy nyarakon, borostyánok
között, örökzöldillatban meséli apám, itt nyugszik -
Papp Vera
A Mars kolonizációja
Zuhanás közben is
annak az ölét keresed,
aki lelőtt,
mielőtt az ejtőernyő-szárnyad
kitárhattad volna. -
Vincze Erika
Belső háborúk
az éjjel ránehezedik erőtlen mellkas beszakad elszámol magában húszig sípszó után nincs üzenet -
Papp Ákos
Avarba zuhanó ég
Látod, vágyaim fákká nőttek.
Széttárt karomon
átszivárog a fény,
és az avarba zuhanó ég. -
-
Acsai Roland
Megállóba beáll az ősznek trolija
A ködbe szőtt világ ma még miénk lehet, a szürke látomás tejútja még befed. -
Csobánka Zsuzsa Emese
Belső ösvény
Üveggolyó lenni vágyunk egy versben, hogy ne kelljen a fényben átlényegülni. -
Hodossy Gyula
Porfedte ünnep
Ordas csillagok vigyázzák a Földet, vigyázzák a lét minden rezdülését, ahogy hömpölyög a tüzes láva, s befagy a kút, ahogy kiszikkad az akarat, a vágy, s ahogy hervad a virág. -
Muszka Sándor
Most a legsűrűbb, sötétebb az éjjel
Mint akit álmában holtak ölelnek, felkel a nap és nem leli helyét. Magában járja az erdőt s az árnyak, nyelvén kiáltoz. -
Rónoki Bertalan
Mezítláb a Balatonig
lángosarcú emberek országa tompán türelmesek mint a büfék előtti sorok
