"Az író szóbeli közléséből tudom, hogy döbbenetes hatással volt rá a 2004-es beszláni túszdráma és vérengzés. Akkor és ott, Észak-Oszétiában a terroristák több mint ezeregyszáz embert, főként gyermekeket ejtettek túszul egy iskolában, és végül több mint háromszázan haltak meg a bestiális cselekedetek következményeképpen." – Bakonyi István esszéjében Petőcz András regényét mutatja be.

Sejti, hogy az ura sohasem fog hazajönni. A háborúból nem szoktak visszatérni az emberek. Pont aznap ment el, amikor a fia megszületett. Behívták. Nem volt mit tenni. Nem reménykedik abban, hogy valaha viszontlátja.

Számos tudományos munka jelent és jelenik meg mindkét világháborúról, többségük angolul, a világ nyelvén, és mint a szerző hangsúlyozza, a győztesek földrajzi tartományainak nyelvén. Ha e művekben egyáltalán meg is említik a magyar fegyveres erőket, többnyire csak mellékesen teszik.

Tízezer éve ilyen vagy olyan eszközökkel háborúzunk, ez az idő mégsem volt elegendő, hogy valamicskét tanuljunk, levonjuk tragikus tapasztalatainkból a megfelelő következtetést. – Böszörményi Zoltán tárcája.

A Kárpát-medencét megbénító vihar miatt
Szükségállapotot hirdetünk
– Jelentette ki este Radák a sajtó képviselőinek. –
A Dunántúlon életbe lép a legmagasabb…

Bennem is így él a múltunk, ahogyan apám elrendezte. De ebben a másik, soha össze nem állított albumban olyan emlékek sorakoznak, amelyeket élő lélek csak mélyen önmagában hordoz.

Luda, aki akkor volt tizenkét éves, kezdte megérteni, hogy ugyan Szverdlovszkban, a kollégiumban sem volt könnyű az élet, de mindaz nyugalom és béke volt ahhoz képest, ami Moszkvába menet fogadta őket.

Apa néhányszor elvitte őt is, hogy megtanítsa a puskával bánni, de azt mondta, nem elég ügyes hozzá és túl gyenge még.

A találat csak akkor öl, ha engem ér.
Akkor én meghalok.

Kováts Judit Megtagadva című könyve érdekes olvasmány, érzékletesen, megbízhatóan és szerteágazóan mutatja be a második világháborús civil lakosság kálváriáját.

Jászberényi Sándor költő és újságíró az egyiptomi forradalom haditudósítójává vált. Élményeit a Budapest-Kairó – Egy haditudósító naplója című naplóregényében olvashatjuk.