A magyar Pola Negri igaz története

Az Athenaeum gondozásában tavaly jelent meg Szűcs Dóra Szivarfüst és vanília című regénye, amely Leni Riefenstahl és Balázs Béla közös filmjének, a Kék fény forgatásának során kialakult románcuk történetét dolgozta fel. Idén pedig Székely Ilona Szilánkos álmok című alkotása folytatja a sort, amely Putti Lia némafilmsztár életének regényes feldolgozása. Így akár a Kiadó filmtörténeti sorozatának részeként is üdvözölhetjük az új kötetet, amely a filmtörténet korai szakaszának magyar vonatkozású szereplőit, filmjeit emeli ki a feledés homályából.

De ki is volt Putti Lia, a magyar Pola Negri? Sokaknak valószínűleg a lengyel némafilmcsillag neve is ismeretlenül cseng, hát még Putti Liáé. Pedig már életében, 1928-ban megjelent életrajza: Váró Andor (alias Harsányi Zsolt) tollából a Lia, Egy híres filmszínésznő regénye, előbb a Színházi Élet hasábjain folytatásokban, majd könyvformában is. Putti Lia, azaz Lya de Putti azonban nemcsak magyar, de nemzetközi sztár volt, aki meghódította Berlin, Hollywood, New York moziiparát. Filmes karrierje Berlinben bontakozott ki, ahol az expresszionista filmművészet egyik kiemelkedő rendezője, Murnau két filmjében, az Égő búzamezők1- ben (1922) és a Fantomban (1922) is főszerepet játszott. De az igazi átütő sikert és világhírt az André Dupont rendezte Varieté (1925) hozta meg a számára. Ebben a filmben az az Emil Jannings volt a partnere, aki később Marlene Dietrich ma már filmtörténeti klasszikusnak számító filmjében, A kék angyalban (1930) is a férfi főszerepet alakította. Érdekesség, hogy Liának a Varietével egyidőben forgatott másik filmjében, a Manon Lescaut-ban (1925) egy epizódszerep erejéig feltűnik az akkor még pályakezdő Marlene, pályája végén pedig Putti Lia tanúja lehetett annak, ahogy a hosszú combú német díva Lolaként meghódítja a világot az új médiumban, a hangosfilmben. A Varieté sikere után Adolf Zukor, a Paramount Stúdió elnöke kínál Liának amerikai szerződést. Megérkezése után az amerikai némafilmtörténet klasszikusa, Griffith egyik legjobb kései munkájában, A sátán keserveiben (1926) debütált. Legemlékezetesebb nyugati szereplése mégsem az amerikai, hanem az angol némafilmtörténet legjelentősebb alkotásában történt. Az 1929-es Arthur Robinson rendezte Informer (A besúgó) nemcsak az utolsó angol némafilm volt, hanem Lia utolsó munkája is. Szerepmegformálását máig rövidke művészi pályájának legjobb, legárnyaltabb színészi alakításaként tartják számon.

A fentiekből is kiderült: Putti Lia rövidke, ám annál mozgalmasabb és sikeresebb filmkarriert tudhatott maga mögött, amely egybeesett a némafilm 20-as évekbeli tündöklésével, valamint a német film hőskorával. Alig tíz év alatt harmincegy, egyes források szerint harminckét filmet forgatott, zömmel Berlinben. Pedig a sors nem predesztinálta a filmcsillag szerepére. 1896-ben született Putti Amália néven Putti Gyula báró és Hoyos Mária grófnő legkisebb gyerekeként a ma Szlovákiához tartozó Vécsén. A nehezen kezelhető gyermeket a család zárdába küldte megfegyelmezésre – kevés sikerrel. Jobbnak látták hát mihamarabb kiházasítani, legyen a férj feladata a makrancos Amália megszelídítése és kordában tartása. 1913-ban feleségül is ment Négyesi Szepessy Zoltánhoz, Abauj-Torna vármegye szolgabírájához, akitől két lánya született. Eddig tartott szokásosnak mondható, arisztokrata asszonykarrierje. Ám Amália, aki magát Liának nevezte, gyerekkora óta a cirkusz és a színház bűvkörében élt, így nem élvezte sokáig a gondtalan asszonyéletet. Az első világháború zűrzavara is hozzájárulhatott sorsa fordulásához, mert mialatt férje katonai szolgálatot teljesített, Lia sok fiatalasszonyhoz hasonlóan katonai kórházban vállalt ápolónői munkát Kassán. Így végül őt is magával ragadta a viharosan változó, új női szerepeket kínáló világ és 1917-ben családját hátrahagyva, Pestre szökött, hogy színésznőként építsen karriert. Bár korábban már Pesten is filmezett, végül 1918-ban debütált A császár katonái című filmben és akkor kapta a magyar Pola Negri nevet is a korabeli sajtótól. Filmes karrierje később Németországban, majd Amerikában és Angliában teljesedett ki. Sok korabeli filmcsillagtól (Pola Negri, Greta Garbo) eltérően Liára nem várt világtól elvonult, hosszú, magányos öregség. Utolsó filmje után nem sokkal, 1931-ben egy félrenyelt csirkecsont miatt hunyt el, mindössze harmincöt évesen.

Székely Ilona nagy filmrajongó, így könyve nemcsak Putti Lia szabálytalan életének regénye, de egyben tényadatokra alapozott film- és kortörténet, részletgazdag filmográfia is. Ugyanakkor az írónő jó arányérzékének, olvasmányos stílusának köszönhetően nem száraz tanulmány, hanem érzéki és érzékletes olvasmány született. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy Székely Ilona Putti Lia Kanadában élő dédunokája révén elsőkézből ismerhetett meg számos családi anekdotát, legendát, amelyeket beépített regényébe. Így intim közelségbe kerülünk főhősünkhöz, és olvasás közben olyan érzésünk támad, mintha mi is részesei lennénk sorsának, vele élnénk át az apróbb-nagyobb eseményeket. Másrészt hősünk különös és varázsos személyisége teszi élvezetessé a könyvet. Mert Lia, akárcsak a Fantomban játszott kettős szerepe, az életben is egyszerre testesítette meg az eszményien finom szépségű nőideált és a buja, romlott színésznőt. Talán az is vezetett korai halálához, hogy maga sem tudott választani nappali és éjszakai lénye között. Vágyott a család biztonságára, miközben a polgári élet kötöttségeit nem bírta elviselni. Ugyanakkor a művészet sem töltötte ki életét igazi szenvedéllyel, ezért az új médiumban, a hangosfilmben sem próbálta meg kivívni a helyét. Ehhez ráadásul sem megfelelő angoltudása, sem a beszélő mozgóképhez szükséges színészi gyakorlata is hiányzott. A Szilánkos álmok olyan könyv, amelyben jó elmerülni, és amelyből szinte tapinthatóan árad a boldog békeidőket követő kaotikus, lázas, forrongó és pezsgő világ levegője. Korának gyermekeként Putti Lia egyik jellegzetes megtestesítője volt ennek az életérzésnek.

1 Székely Ilona címfordítása megtévesztő. Az eredeti német cím: Der brennende Acker simán csak Égő mezőt jelent. Korábbi magyar címe Égő szántóföld volt. De talán az angol cím The Burning Soil (Lángoló talaj) fedi a legpontosabban a film tartalmát, amelyben egy kigyulladt olajmező körül bonyolódik a cselekmény.

Székely Ilona: Szilánkos álmok. Putty Lia, a némafilmsztár élete. Athenaeum Kiadó, Budapest, 2025.