Mint a fák a kandallóban

Nagy Dóra-Anna vagyok, 2004-ben születtem Székelyudvarhelyen. Csíkszeredában nőttem fel, 2023 óta Kolozsváron tanulok a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karán, idén végzek. Első versemet hét évesen írtam, hetedik éve írok rendszeresen verseket, amelyeket a Székelyföld és Helikon folyóiratokban publikáltam, illetve egyszer harmadik lettem a Méhes György Tehetséggondozó pályázaton. Az írás számomra egy olyan önkifejezési tér, amelyben igazán megmutatkozhatok és kapcsolatba kerülök úgy magammal, mint az olvasóval. Ugyanakkor öngyógyító, feszültségoldó szerepe is van. Szeretek még táncolni és festeni, illetve rengeteg zenét hallgatok.

temegén

úgy tűnünk el egymás mellett
mint a fák a kandallóban
megoldanám
megoldanád
de nem tudjuk hogyan és nem tudjuk mit.
ott remegek a szád alatt
piros szín és nyárfalevél
elmondanám
elmondanád
de nem tudjuk hogyan és nem tudjuk mit.
gondolkodom milyen imát 
mondjak érted a tűz előtt
meghallanám
meghallanád
de nem tudjuk hogyan és nem tudjuk mit.

szív

a szív nem reped el, nem törik el, kiürül. belefolyik a mézszínű víz, megtelik vele, fuldokol. a szívnek olyan alakja van, mint a csiszolatlan napkőnek, a szív bármivel meg tud telni, ha hagyják. apró levelek nőnek benne és parányi virágok, csipetnyi csillagok, ha úgy akarod. megérlel, árnyakat szül, setét testvéreket és kilök magából. 
felkészül, fel mindenre, úgy hiszi, de a szívre nem.
kicsi alakok tűnnek fel, csorog róluk a víz, a lámpaláz, a kétely. elsurranak, ha úgy akarod, eltűnnek a látképből, árnyak csak, körülfonnak és végül hátulról ölel át a szív sötétsége. és kapálózol.
ijedség, enyhe pánik, nem valósak az érzelmek, de léteznek, szomorúság szilánk töredéke, képtelenség a sírásra. eltúlzott, elfelejtett vonzalom. közös kór, elkésett, elhamarkodott gesztusok és szőlőlé, ami állon csorog.
megkaparintani a pillanatnyi megfoghatatlant. elkapni, megfojtani.
megkötözni a szívet. ellökni.
hűvös teszem-veszed, méreg, irónia. mindez pohárban, szobahőmérsékleten. ne sajnáld, ha neki fáj, nem neked fáj. ne sajnáld értsd meg, ne mondj semmit, hallgass.
elfelejted majd, ha elfelejtenek.