Ugrás a tartalomra

 

Erdély, az alkímia melegágya – egyedülálló filológiai ínyencséget mutattak be Kolozsvárott

szg

 

Erdély, az alkímia melegágya – egyedülálló filológiai ínyencséget mutattak be Kolozsvárott

 

Az alkímia átjárja kultúránkat, közbeszéd tárgya, vallási viták témája még ma is, valamint beépül az irodalmi művekbe. Hermann Hesse, Szerb Antal, Dsida Jenő, Reményik Sándor, Hamvas Béla műveiben több ilyen utalásra bukkanunk, de közismert kortárs írók is felhasználták szépirodalmi szövegeikben, például Péterfy Gergely a Kitömött barbár című regényében.

Misztikus szellemi műhelyek, titkos társaságok, blaszfémia, sarlatánság, valódi tudomány, a kémia őse, aranycsinálás – ugrik be a szó hallatán az avatatlan érdeklődőnek, és felsejlenek előtte olyan kifejezetten ezoterikus művek is, mint Szepes Mária Vörös oroszlánja.

Bő egy hete a Bulgakov Kávézó női mosdójának ajtaján rendhagyó grafikájú plakátra lettem figyelmes: „Jobb aranyat csinált a császárénál is” – A szebeni Nicolaus Melchiornak tulajdonított alkímiai mise és utóélete című könyvről Fazekas Sándor irodalomtörténész és Szőcs Géza költő beszélget az Almásy Körön. Időhiány miatt nem kerestem rá rögtön Nicolaus Melchior nevére az interneten, az viszont megfordult a fejemben: mi van, ha ez a Melchior alakmás, a könyv bemutatója pedig csalétek, s a kolozsvári költő ezúttal nem Carbonaro, hanem Melchior bőrébe bújva versel Sziveriről, Faludyról, kortársairól, netán közéletről? Később kissé csalódottan csuktam be a Google-ablakot, mert az erdélyi származású Nicolaus Melchior valós személy, alkímiai miséje az 1602-ben megjelent Theatrum Chemicum című hatkötetes antológia harmadik könyvében lelhető fel. A kiadványsorozat a misztifikált, nagyon szerteágazó tudomány legfontosabb képviselőivel és fogalmaival foglalkozik. Melchior olyan előkelő társaságba került, mint Hermész Triszmegisztosz, Aquinói Szent Tamás, Roger Bacon és Nicolas Flamel. A neten az derül ki még róla, hogy 1531. május 5-én Prágában lefejezik, mivel igaznak bizonyult a vád, miszerint szebb aranyat csinált a császárénál is.

szg

A titokzatos Melchior szövege Michael Maier természettudóst, császári tanácsost, II. Rudolf udvari orvosát és kémikusát is érdekelte. 1617-ben megjelent Symbola aureae mensae duodecim nationum című művében elismerően ír Melchiorról, s ez az egyik leghitelesebb forrás, amelyre a kötetbemutatón is kitérnek, a könyv nagyobb fejezetet szentel neki.

A másik izgalmas információ az erdélyi tudóssal kapcsolatban Carl Gustav Junghoz kapcsolódik, aki bölcsészeket megszégyenítő tanulmányban foglalkozik az alkímiai elemek és a vallásos szövegek párhuzamával, és egy egész korszakot szentelt Melchior szövegének.

A rendhagyó könyv ötletét a kötet utószavát  jegyző Szőcs Géza a 80-as évek közepe óta érleli. Az esten és utószóban is beszámol arról, hogy 1986 nyarán Svájcba kényszerült távozni. Abban reménykedett, hogy itt lehetősége lesz számára kedves, a transzszilván kultúra szempontjából jelentős, magyar nyelven még nem publikált életművek kiadására.

Több más mellett az erdélyi magyar alkimista, Nicolaus Melchior Cibinensis, az angol író és főpap, politikus, Morus Tamás, a görög szigeten született, Erdélyben tevékeny vallási reformátor, Jacobus Palaeologus és az Angliából Csehországba került újlatin költőnő, a híres alkimista lánya, Elizabeth Weston életműve érdekelte Szőcsöt, s előbbi három több évtizednyi várakozás és komoly kutatómunka után kézbe vehető magyarul.

Thomas Morus (Morus Tamás) tekintélye Erasmuséval vetekedett, közösen jelentették meg a görög Lukianosz szatirikus dialógusait, amelyek nagy hatással voltak a szabadgondolkodókra és valláskritikusokra, a reformáció egészére nemkülönben. Morus leghíresebb műve az Utópia, amelyben egy kitalált sziget államberendezését írja le.

Gergely Zsuzsanna fordításában jelent meg az Erősítő párbeszéd balsors idején (1534), amelyet más könyveivel ellentétben nem latinul, hanem angolul írt toweri fogságában, s amellyel a Mohács sújtotta magyarokat – s talán II. Lajos özvegyét, az észak-németalföldi belga tartományokba menekült Mária királynőt – igyekezett vigasztalni.

Jacobus Palaeologus az unitárius egyház egyik apostolának, Dávid Ferencnek hívására érkezik Kolozsvárra. Valószínűleg megfordult azokon az utcákon, amelyeken mi, kolozsváriak nap mint nap sétálunk, sőt, elképzelhető, hogy a Bulgakovban (amely az ő korában nem irodalmi, hanem másféle örömház volt) is vendégeskedett. Kolozsvárt afféle égi Jeruzsálemnek nevezi, leírásait pedig Borges is megirigyelhetné. Égi és földi hitviták címmel jelent meg egy válogatás a műveiből a szegedi egyetem kutatóival közreműködésben.

Ugyancsak Szeged városához köthető Melchior alkimista miséjének megjelenése is, Szőcs bő tizenkét éve itt találkozott Fazekas Sándorral, a téma alapos ismerőjével, kiváló kutatóval és irodalomtörténésszel, akinek kölcsönadta a Maier Symbola aureae mensae duodecim nationum című művét, s eredetileg azt szerette volna, ha azt a könyvet ültetik át magyar nyelvre. Melchior ugyancsak régen dédelgetett álma Szőcsnek, akinek nem volt sose kétsége afelől, az alkimista szemlélet és a teológia, főként az Újszövetség összeér, elég csak a kánai menyegző vagy az utolsó vacsora átváltozási rituáléjára gondolnunk.

szg

A bő kétórás előadás kevésnek bizonyult, hogy érdemben megtudjunk mindent erről a fontos és rendhagyó munkáról, amelyeknek inkább bölcsésztudományi haszna van – aranyat készíteni a korabeli receptekkel nem lehet, s hogy az alkimistáknak sikerült-e, mai napig is rejtély.

A könyv bevezető tanulmányában Fazekas Sándor Nicolaus Melchior Cibinensis alkímiai miséjének eredetére világít rá. A Bécsi kódexben olvasható, Tadeás Budek készítette életrajzi feljegyzésekre tér ki részletesen, illetve eloszlatja azt a tévhitet, miszerint egyes források az alkimistát a szintén szebeni születésű, híres humanistával, Oláh Miklóssal azonosították.  

A mise több alakváltozatban maradt ránk, az elemzők jórészt az említett Theatrum Chemicum variánsából indulnak ki. Szathmáry László, a magyarországi alkímiatörténet legalaposabb ismerője a Magyar alkimisták című munkája Melchiorra vonatkozó fejezetében legalább annyi helyet szentel a téves adatok cáfolásának, mint magának a misének. Szatmáry is a Theatrum Chemicumra hivatkozik, mint hiteles forrásra.

Az aranycsináló receptet az alkimista II. Ulászló magyar királynak írta abból a célból, hogy a Balkánon előrenyomuló törököktől megvédjék Európát és Magyarországot. A misének ismeretes egy protestáns és egy katolikus változata is. A német protestáns, rózsakeresztes körökhöz közel álló humanista, Benedictus Figulus nyomtatványának fennmaradt másolata vallási tartalmat is felfejt.

A Budek-féle feljegyzés azonban hitelesebbnek bizonyult, s a megjelent könyv is ebből kiindulva tárgyalja a misét. A kézirat második Rudolf császár udvarából ered, aki igencsak érdeklődött a titkos tudományok iránt, az alkímia egyik vesszőparipája volt. Budek, a császár ásványmestere 1605-ben köttette be a művet (az Österreichische Nationalbibliothek kézirattárában lelhető fel). Ennél korábbi változata a misének Nicolas Barnaud nyomtatott kiadása, amelyet 1597-re datálnak. A későbbi nyomtatott változatok az irat ajánlásából indulnak ki, s erre hivatkoznak.

A kézirat cseh nyelven maradt fenn, s ennek fordításában a felvidéki költő, Csehy Zoltán segített a kutatóknak, irodalmároknak. A latin nyelvű szövegeket Hamvas Endre Ádám fordította, Fazekas Sándor a német nyelvű corpust és verseket ültette magyarra, Nagyillés János a verseket fordította.

szg

Melchior műve az alkímiai folyamat és a mise keveréke, bibliai idézetek, zsoltárok segítségével mondja el a folyamatot, amely az anyag átalakítását jelenti a tökéletlen állapotból a tökéletesbe. Az alkímiának azonban spirituális jelentése is van, lelki fejlődésen, érésen megyünk keresztül, amelynek végeredményeként a belső „aranyunkhoz” juthatunk el.

Tehát az aranycsináló recept az embert is képes tökéletesíteni, megtisztuláshoz, lelki béke megleléséhez vezet.

A kötetből ki kell emelnünk Hamvas Endre Ádám-tanulmányát, amely a könyv egyik legizgalmasabb fejezete. A kutató Michael Maier művét és a titokzatos bolognai sírfeliratot felhasználva a hermetikus-paracelsusi és a rózsakeresztesi tradícióra tér ki, modern értelmezési kulcsot adva ennek a magyar kultúrtörténet szempontjából is jelentős munkának a megértéséhez.

Jelképrendszere, amely a mai kor számára is fontos üzenetet hordoz, azt sugallja, hogy a világ bonyolult és szerteágazó. A modern ember inkább leegyszerűsítené, de a sokféle aspektust tartalmazó világkép gazdagabb életet, szélesebb, nyitottabb és mélyebb gondolkodást, érzelmi intelligenciát eredményez.

Varga Melinda

 

 

 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.