Erdélyi irodalmi és kulturális folyóiratokról, Rejtő-mítoszokról, az egyéni előadóművészet helyzetéről, a falulíra varázsáról tudtunk meg újat a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron.

 

Főszerkesztők Kerekasztala – Az erdélyi magyar irodalmi folyóiratok jelene és jövője című beszélgetésen az erdélyi irodalmi és kulturális folyóiratok főszerkesztői és szerkesztői: Balázs Imre József, Bege Magdolna, Karácsonyi Zsolt, Kovács András Ferenc, Lövétei Lázár László és Tasnádi-Sáhy Péter az online és nyomtatott forma közötti átjárhatóságról, a fiatalok olvasási szokásairól, a lapok specifikumáról, szerkesztési elvekről beszélgettek.

A közönségben a Látó egykori főszerkesztői: Gálfalvi György és Markó Béla

Lövétei Lázár László, a Székelyföld főszerkesztője szerint a magyar irodalom folyóiratközpontú, a lapokban publikált művek könnyebben eljutnak a potenciális olvasókhoz. Úgy véli, a fiatal költők és írók számára az irodalmi lapok "jó nők", igyekeznek minél többet meghódítani belőlük

Bege Magdolna, az Irodalmi Jelen főszerkesztő-helyettese az online megjelenésben látja a jövőt, ugyanakkor úgy véli, a nyomtatott formának is megvan a maga előnye. Azon túl, hogy másféle olvasási élményt nyújt, sokkal biztosabb formátum, mint az elektronikus adathordozók. Az Irodalmi Jelen „három lábon áll”: online felületen, nyomtatott folyóiratban és a Nyugati Jelen napilap irodalmi mellékleteként jelenik meg.  A lap egyik különlegessége, hogy nem a nyomtatott szám megjelenése után kerülnek föl az anyagok a portálra, hanem a portál válogatott anyagából áll össze a nyomtatott Irodalmi Jelen. A folyóirat fontosnak tartja a fiatal olvasók megszólítását, az interaktív kapcsolatot szerzőkkel és olvasókkal egyaránt.  

Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője a hagyományok megtartását, a fiatalos mentalitást, a lap irodalmi rendezvényeit emelte ki, valamint azt, hogy a Helikon az egyetlen erdélyi kéthetilap.

 

A vásárlókedv a második és harmadik napon sem apadt, tolongás volt a könyves standoknál. A könyvvásáron mintegy ötven kiadó több ezer könyve közül lehetett választani

A kicsik portrét festetnek magukról. A gyermekprogramokat is nagy érdeklődés övezte

Így Zorkóczy Zenóbia Zénó, az elképesztő madárijesztő című gyermekelőadását, amely a kert lakóival, a növényekkel barátkoztatja meg az apróságokat. A színművész elmondta: kortárs és klasszikus szerzők kerttel kapcsolatos irodalmi munkáit építette be az előadásba. A színpadi produkció jelképrendszere nagyon komplex, a kereszt-motívum megjelenítése nemcsak az apróságokat gondolkodtatja el, hanem a felnőtt nézőt is

Az előadás előtt a színművész életútjáról tudhattunk meg újat, ahol nemcsak a színház, hanem a humor is helyet kapott. Horváth Kristóf Hanggal és jelenléttel címmel beszélgetőkönyvet készített Zorkóczy Zenóbia életpályájáról. A könyv Farkas Adrienn újságíró, irodalomtörténész szerint igazi road movie, az interjúk akkor készültek, amikor a művésznő turnézott. A kötet nemcsak színháztörténeti érdekesség, hanem szociográfia is a 2010-es Erdélyről. Zorkóczy Zenóbia a szórványtelepülésekre is gyakran ellátogat előadásaival, korábban pedig a külhoni magyar közösségekben mutatta be egyebek mellett Ady Endréhez és Wass Alberthez kapcsolódó műsorait

A bemutatón a szerző fölolvasta kötetének azt a részét, amikor lerobban az autó, és ottmaradnak az országút kellős közepén. A novellába illő történet jól végződik hála a székely női leleményességnek. Horváth Kristóf a témánál maradva azt a részt is fölolvasta, amelyből kiderül, miért  „szupernő” az erdélyi nő

A szerzőt és a könyv „főhősét” Szebeni Zsuzsa színháztörténész és Farkas Adrienn irodalomtörténész, újságíró kérdezték.  A kötet hiánypótló, hiszen egyszemélyes színházakról alig születnek kritikák, a szakma kevésbé figyel rájuk. Zenóbia olykor napi három előadást is játszik, egyedül járja az ország szórványtelepüléseit, és kétlejes jelmezekben lép fel. Azt vallja, nem kellék - vagy jelmezfüggő a színház, az igazán jó színész a hangjával, a gesztusaival, a testével csodákat művelhet

A művésznő dedikálja a könyvet egyik rajongójának, aki kezdés előtt negyedórával már türelmetlenül várta a bemutatót

Egy másik rendhagyó kötetbemutató, amely a Rejtő Jenő-legendákról rántja le a leplet, illetve árul el újat az íróról. A Petőfi Irodalmi Múzeum gondozta Az ellopott tragédia – Rejtő Jenő-emlékkötet kabarészerzőként is bemutatja az írót, akiról az is kiderül, hogy Ady-rajongó volt, verseket írt, imádták a nők, jól keresett, de mégis nyomorgott, mert szenvedélyes kártyás lévén eljátszotta könyvei honoráriumát. Az viszont legenda, hogy a kávéházakban kézirattal fizetett, idegenlégiós sem volt, és nem járt Afrikában

 

Thuróczy Gergely, a könyv szerkesztője rejtősre vette a figurát

Jeney Zoltánról, a Rév Fülöp szerzőjéről kiderült, hogy nemcsak népszerű gyerekregényíró, hanem Rejtőt is behatóan ismeri. Rejtő Jenő olvasottsága a hetvenes években Jókaiét is túlszárnyalta, annak ellenére, hogy korábban egyszerű ponyvaíróként könyvelték el, szépirodalmi jelentőségét csak az utóbbi időben ismerték el

Azt mondják, hogy a Rejtő-olvasók inkább férfiak, a könyvvásáron ennek ellenére többnyire a hölgyek érdeklődtek az emlékkötet iránt

„Sötétebb” irodalmi vizekre evezve: egy kis Dosztojevszkij, ráadásul franciául. A párizsi katasztrófához nincs köze, ekkor még béke honolt a francia fővárosban

Kovács András Ferenc Alekszej Pavlovics Asztrov hagyatéka kedvező áron a Bookart standjánál

Ugyanitt Szőcs Géza új kötetét – amely az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban jelent meg – is megvásárolhatták az olvasók. A költő szombat délután dedikálta nyelvi bravúrokban, humorban gazdag kötetét. A könyvet szombaton a kolozsvári Bulgakov kávézóban mutatják be

Láng Orsolya, akinek Tejszobor című kötetét a G. Caféban mutatták be. Kár, hogy néhány program födte egymást, Orsolya kötetbemutatója például a folyóiratokról szóló kerekasztal-beszélgetéssel esett egybe, így a közönség sajnos megoszlott

Markó Béla a Passiójáték című új verseskötetét dedikálja

Bálint Tamás pedig a Láv Sztorit

Ferencz Imre Táncoló kövek című kötete szintén egyik különlegessége a könyvvásárnak. A költő verseiben a falusi élet varázsa köszön vissza. A könyvet Fekete Vince és Sarány István méltatták, de jelen volt az illusztrátor, Siklódy Ferenc is 

Márton Evelin Szalamandrák éjszakái című regényét Vida Gábor mutatta be. A vaskos és igencsak élvezetes nyelvezettel megírt kötet többek között a kettős életről, az éjszaka varázsáról mond újat

Egy példány biztos gazdára talált. Ez a fiatalember félrevonulva, nagyon elmélyülten olvasta a regényt, azt sem vette észre, hogy lencsevégre kaptuk

A Látó folyóirat szerkesztői nem mindennapi lapszámbemutatóval rukkoltak elő. Székely Csaba Ezek állatok című, a Látó színházszámában megjelent drámáját adták elő felolvasószínház formájában. A darab tele van humorral, izgalmas fordulattal, ugyanakkor a társadalomkritikát sem mellőzi. Képünkön Vida Gábor az antilop szerepében

Láng Zsolt a struccot alakította

Kovács András Ferenc a teve volt

Szabó Róbert Csaba pedig a róka

És újból a vásár egy boldog olvasóval, aki valóban a legédesebb hercegnő. Amíg vannak fiatal olvasók, addig nem kell aggódnunk a könyvek jövőjéért!

 

Varga Melinda