Ugrás a tartalomra

Spiró György

Csirkefej című drámájával, annak – a korabeli magyar színpadokon – szokatlanul "trágár" nyelvezetével botrányt okozó, ezzel egy csapásra országos hírűvé lett – író, drámaíró. De irodalmi berkekben nem vártunk a Csirkefejig. A '81-ben megjelenő Az Ikszek meghatározó történelmi, vagyis parabola-regény volt. Bénító méretek, bénító technikai tudás, irdatlan filológiai háttér, ugyanakkor a magyar regényirodalom megtermékenyítő pillanata. Két nap, két éjszaka felfaltam, aztán öt évig jártam rá vissza, mint az ínyenc a francia parfümre a női csípőcsonton. A Könyvhétre megjelent Tavaszi tárlat c. regénye az 1956 októbere utáni események és az aranyér történelmi kapcsolatáról hasonló súlyú, itt várakozik a polcon. Aggodalmamban még nem álltam neki. A megváltozott idő-forint kontinuitás határt szab a regényméreteknek.

A Kerengő című regénnyel kezdődött (1974), verseskötettel folytatódott, hihetetlennek tűnik, de a hetvenes években még vásároltam verseskönyvet, hosszú szünet után érkezett a nagy Boguslawsky-történet, a NAGY-regény: Az Ikszek, ezzel elvoltunk hosszan. Néhány év után egy tankönyv, recenzens- és kritikatankönyv, a Magániktató. A kilencvenben megjelent A Jövevényt nem láttam. Ugyan miért nem? A Kanásztánc a következő recenziókat tartalmazó Spiró-tankötet. Javasolható minden kezdő kritikus számára. Az ezt követő A jégmadár című regényt sem ismerem, de nem is olvastam róla. A Fogság várakozó állásponton a Fogság-széljegyzetekkel összepárosítva – a polcon. Hogy a Messiásokkal (2007), a Feleségversennyel (2009) hogyan, hogyan nem a jövendőben, nem tudhatni előre. A Tavaszi tárlat hasonlóképpen. Talán egy hosszabb kórházi tartózkodás, talán valami testes megbízatás, vagy talán ha néhány órával hosszabb volna a 24 óra.

Spiró György, Budapest, 1946. április 4., Kossuth-díjas magyar író, költő, irodalomtörténész és műfordító.

Főbb művei

1974 – Kerengő (regény)

1977 – História (versek)

1981 – Az Ikszek (regény)

1981 – Miroslav Krleža (monográfia)

1982 – A békecsászár (drámák: Hannibál; Balassi Menyhárt; Kőszegők; Káró király; A békecsászár)

1985 – Magániktató (tanulmányok,drámák)

1986 – A közép-kelet-európai dráma. A felvilágosodástól Wyspiański szintéziséig (tanulmányok)

1987 – Álmodtam neked (elbeszélések)

1987 – Csirkefej (drámák: Jeruzsálem pusztulása; Az imposztor; A kert; Esti műsor; Csirkefej)

1990 – A Jövevény (regény)

1992 – Kanásztánc (esszék, tévékritikák)

1994 – T-boy (novellák)

1997 – Mohózat (drámák: Ahogy tesszük; Legújabb Zrínyiász; Árpád-ház; Dobardan; Vircsaft; Kvartett)

1997 – Shakespeare szerepösszevonása (tanulmány)

1999 – Álmodtam neked (újabb novellákkal bővített kiadás)

2001 – A jégmadár (regény)

2002 – Honderű (drámák: Honderű, Fogadó a Nagy Kátyúhoz, Szappanopera, Elsötétítés)

2003 – Három dráma (Az imposztor, Csirkefej, Kvartett)

2003 – Koccanás (komédia)

2005 – Fogság (regény),

2006 – Fogság-Széljegyzetek

2007 – Messiások

2009 – Feleségverseny

2010 – Tavaszi tárlat

Díjai

1982 – József Attila-díj

1987 – a Kritikusok Díja (a Csirkefej című drámájáért)

1990 – Erzsébet-díj

1993 – Déry Tibor-díj

1994 – Madách Imre-díj

1997 – Szép Ernő-jutalom

1998 – A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj

2002 – Szépírók Társaságának díja (A jégmadárért)

2004 – Pro Urbe Budapest

2004 – Szép Ernő-díj

2004 – Dramaturgok díja (az Elsötétítés c. drámájáért)

2004 – a Kritikusok díja (a Koccanásért)

2005 – A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje – polgári tagozata kitüntetés: nemzetközileg is nagyra becsült regényírói, drámaírói és esszéírói munkásságáért

2005 – Füst Milán-díj a Fogság című regényéért

2005 – Prima díj

2006 – Kossuth-díj

2006 – AEGON Művészeti Díj

2006 – Gundel művészeti díj

2007 – Alföld-díj

2009 – Visegrádi Díj

2010 – Angelus Közép-Európai Irodalmi Díj

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.