A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara – a korábbi évekhez hasonlóan – idén tavasszal is sokszínű rendezvénysorozattal várta a határon túli magyar irodalom iránt érdeklődőket. Ennek eseményeiből adunk ízelítőt.

Cserna-Szabó András, az Álljunk meg egy szóra rendezvénysorozat legutóbbi vendége nemcsak gasztronómiai érdekességekkel szórakoztatta közönségét a kolozsvári Bulgakovban, hanem legújabb könyvéből is felolvasott.

A Magyar Írószövetség KultúrRing című sorozatának barátságos mérkőzésén a folyóiratok támogatásáról vitatkoztak a szakma képviselői. Kiütéses győzelem nem született, de nem is ez volt a cél, inkább a megegyezés: merre tovább.

Az Irodalmi Jelen hatodik íróműhelyén a kortárs képzőművészet volt az inspirációs forrás. A műhelytagok helyben írtak verset, illetve rövidprózát Jánosi Andrea erdélyi képzőművész festményeihez.

Bálint Tibor, a Csapodi házaspár, Halász Judit, Jáki Teodóz, Koncsol László, Tolcsvay László és a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar nevével bővült a hétvégi átadóünnepségen a Magyar Örökség-díjasok Aranykönyve.

Új mecénásprogram született a Csimota és a Scolar kiadók együttműködéséből: a régi előfizető-gyűjtést a modern körülményekhez igazítva szólítják meg az olvasót a kiadók. A felnőtt irodalomban Ungvári Tamás díszkiadásban megjelenő tetralógiájával debütál a Könyvmecénás.

Közel ezer embert piros-fehér-zöld lobogókkal, kokárdákkal, népviseletben látni Kolozsvár főterén megható pillanat, főként, ha a tömeg zömét fiatalok alkotják. Ünnepi felvonulással, koszorúzással, ökumenikus istentisztelettel, kulturális rendezvényekkel ünnepelt a Kincses Város március 15-én.

A PIM ünnepi rendezvényén az elsötétített Erkélyes teremben nézhettük meg a most először kiállított, eredeti Petőfi-dagerrotípiát. Az elmosódó, százhetven éves arcmás kiegészítéseként Lackfi János idézte elénk a hús-vér Petőfit.

Géher István László érdekes kísérleti módszert dolgozott ki: bizonyos verssorok szimmetrikus ritmikai megfeleléseiből tanulságos mintázatok rajzolhatók ki. Informatika, barokk fúga, grafikon: ez mind verstan – derült ki a Nyitott Műhelyben rendezett beszélgetésen, ahol ugyancsak elkerekedett a szemünk.

Nem félt kötetébe „önkritikai” írásokat válogatni, és eltökélten vallja: az irodalomról beszélgetni kell, nem kijelentéseket tenni róla. Gilbert Edit új kötete a biblioterápiától a tánckritikáig sok területet érint, olyan kérdéseket is, amelyekkel a szakma érintettjei nem szimpatizálnak.

A kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör Anonymus-esttel nyitotta meg az egyetemi félévet. Ilyenkor hagyományosan a szerző neve nélkül bármilyen szöveget föl lehet olvasni, a jelenlévők pedig a ’menny, pokol, purgatórium’ kategóriákkal értékelnek.

Bár a nőnap alkalmából ülte körül az Írók Boltja pódiumasztalát négy nő – Csobánka Zsuzsa, Péntek Orsolya, Szilágyi Zsófia, Tompa Andrea –, és kérdezgette őket egy férfi, azaz Mészáros Sándor, a diskurzus egyáltalán nem „női” problémákat járt körül.

A kolozsvári Györkös Mányi Albert-emlékházban nemrég megnyílt tárlat a névadó művész tizenhárom, a Kalevalából ihletődő képét mutatja be, amelyek meghatározó szerepet játszanak festészetében.

Az Irodalmi Jelen ötödik íróműhelyén, a Bulgakov Irodalmi Kávézóban ezúttal azt vizsgáltuk és próbáltuk meg szövegekkel illusztrálni, hogy miként inspirálja az irodalmat a film, hogyan alakítható a vers vagy a novella nyelvi eszközévé a művészi mozgókép.

Közélet, politika és líra viszonyáról, kötött formákról és szabadversről, szonettekről, az irodalomról, mint életformáról beszélgetett Markó Béla költővel, az RMDSZ volt elnökével László Noémi költő a kolozsvári Bulgakov Kávézóban megrendezett E-MIL-esten.

Két közismert íróval, Cserna-Szabó Andrással és Nyáry Krisztiánnal ünnepelte tizenötödik születésnapját a Gaudeamus kolozsvári magyar könyvesbolt. A meghívottakat Kinizsi Zoltán kérdezte fontosabb műveikről, illetve nyomtatott könyv és digitális adathordozók viszonyáról.

A Magyar Művészeti Akadémia Közelképek írókról című monográfia-sorozatáról beszélgettek szerzők és szerkesztők a Vigadó Makovecz Termében. Az első öt tanulmánykötet Marsall László, Albert Gábor, Kiss Anna, Kiss Benedek és Temesi Ferenc portréját rajzolja meg.

Meddő kengurumama, válófélben lévő szülők, meleg királyfiak, egymásra lövöldöző katonák – a FISZ Kritikustusáján a kortárs gyerekirodalom „kényes” témáit járták körbe a vitázó felek, és arra is választ kerestek: összhangban van-e a könyvek üzenete a valósággal?

A mítosznak meghatározó szerepe van az emberi gondolkodásban. A mitológiai történetek megértése nemcsak az egyén, hanem az emberiség problémáira is választ adhat – vélte Mítosz mögötti mítosz című kolozsvári estjén Bréda Ferenc író, költő, esztéta.

Félmeztelenül lovagló celeb, pénzosztó félisten és védőangyal egy személyben: Vlagyimir Putyin. A két legnevesebb orosz ellenzéki újságíró, Valerij Panyuskin és Anna Aratunyan hatalmas közönség előtt beszélt Budapesten az Oroszországot működtető hatalmi-korrupciós pénzvallásról.