Jürgen Becker német költő Pajták a határban című verseskötetét mutatta be az Irodalmi Jelen az Országos Idegennyelvű Könyvtárban. Böszörményi Zoltán és Hudy Árpád a kortárs német irodalomra is kitekintettek beszélgetésükben.

Az Írók Boltjában mutatta be a Kalligram Kiadó Böszörményi Zoltán új verseskötetét, a Lábatlan időt. A szerzővel Mészáros Sándor, Hudy Árpád és Orbán János Dénes beszélgetett a versírás természetéről, újrakezdésről, alkotói színterekről és elődökről.

Az Irodalmi Jelen lapszámbemutatóval egybekötött budapesti estjén elválaszthatatlan testvérként karolt egymásba klasszikus zene és kortárs szépirodalom, háttérben – képzőművészeti aláfestésként – a TAT Galéria legújabb műalkotásaival.

A magyar irodalom élő legendáját, Réz Pált köszöntötték 85. születésnapján a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A Bokáig pezsgőben című, frissen megjelent kötetben egy élet meséje elevenedik meg.

Szeretettel várjuk olvasóinkat, szerzőinket, barátainkat szeptember 30-án a Belvárosi Művészeti Napok keretében rendezendő folyóiratestünkre a TAT Galériába!

A Parnasszus és az Irodalmi Jelen közös estjén az IJ debütáns költőcsapata mutatkozott be, akiknek művei bekerültek a Parnasszus legfiatalabb költészetet és annak irányzatait bemutató tematikus számába.

Závada Péter Mész című verseskötetének bemutatóján szó esett többek között arról, hogyan fogadta meg a kritikusok tanácsát a költő, és azt is megtudhattuk, miért ellenszenvesek neki a „polihisztorok”.

A hosszú nyári szünet után emlékezetes esttel indult újra a székelyudvarhelyi G. Café irodalmi est-sorozata: egyhetes erdélyi turnéja végén Grecsó Krisztián és Darvasi László volt a kávézó vendége, akikkel a hagyományokhoz híven Murányi Sándor Olivér beszélgetett.

Szeretettel várunk minden érdeklődőt 2015. szeptember 23-án, szerdán az Örkény István Könyvesboltba, ahol Varga Melinda és Turczi István mutatják be az Irodalmi Jelen legfiatalabb, és a Parnasszus nyári számának szerzőit.

A lengyel–magyar kapcsolatok egyik legnagyobb ápolójára, a kilencven éve született Kerényi Gráciára emlékeztek a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A polonista nemcsak az irodalomba, de a 20. századi történelembe is beírta nevét.

A kortárs magyar és román irodalom közötti átjárások, különbözőségek és hasonlóságok a műfordítások, könyvkiadók és irodalmi folyóiratok prizmáján keresztül – így lehetne összefoglalni az Erdélyi Magyar Írók Ligájának XIV. írótáborát, amelyre a hagyományokhoz híven idén is Árkoson került sor.

Vasárnap bezárta kapuit a XIII. Magyar Nyelv és Könyv Ünnepe, amelynek utolsó napján a csángók hiedelemvilágától a ritka népi kifejezéseken és szójátékokon át a 125 éve született Hunyady Sándor emlékéig számos feledhetetlen pillanattal lettünk gazdagabbak.

A rendezvénysorozat második napján megtudhattuk, ki az idei Tóth Árpád-díjjal jutalmazott műfordító, az anyanyelvi műsorban pedig Kányádi Sándor mesélt egy Dél-Amerikában élő jeles magyarról. – Második nap, körkép.

Az első szeptemberi hétvégén ismét a könyvkultúráé és a magyar nyelvé a főszerep a Budai Várban. Idén két jeles „díszvendége” is van az eseménysorozatnak: Csángóföld és az 575 éves könyvnyomtatás. – Képes beszámoló a gazdag programsorozat első napjáról.

A klasszikus és huszadik századi magyar líra legjelentősebb zsidó és holokauszt tárgyú verseit szólaltatták meg zeneművekkel együtt a Vallai Kert Memento című estjén, Turczi István rendezésében.

A 2015-ös Janus Pannonius Nagydíj a kortárs világlíra olyan egyéniségeit mutatta be elsőkötetes magyar szerzőként, akik mögött hazájukban sok évtizede könyvek és díjak sorakoznak, ám művészetük eddig a beavatottak szűk körében parancsolt áhítatos csöndet.

A 2015-ös Janus Pannonius Nagydíj a kortárs világlíra olyan egyéniségeit mutatta be elsőkötetes magyar szerzőként, akik mögött hazájukban sok évtizede könyvek és díjak sorakoznak, ám művészetük eddig a beavatottak szűk körében parancsolt áhítatos csöndet.

A JAK-tábor zárónapján az osztrák–magyar műfordító műhelyen született alkotásokba nyertünk betekintést, illetve az is kiderült, kik voltak a titkos naplóírók, a rendkívül érzékletes írott „dokumentációt” Bach Máté fotói egészítették ki, aki ráadásként fotókarikatúrát is készített néhány JAK-tagról.

A JAK-tábor negyedik napján az írószervezetek politikai-közéleti szerepvállalásáról, focizó írókról és női irodalomról is szó esett. Az éjfélbe nyúló program akár irodalmi maratonként is felfogható.

Hogyan írnak a fiatal írók, költők az aktuális társadalmi problémákról: a szegénységről, migrációról, hajléktalanságról; az ihlet, mint különleges tudatállapot; irodalom és társművészetek viszonya – e témákat bontotta ki a JAK-tábor 3. napjának gazdag rendezvénysorozata.