A Parnasszus és az Irodalmi Jelen közös estjén az IJ debütáns költőcsapata mutatkozott be, akiknek művei bekerültek a Parnasszus legfiatalabb költészetet és annak irányzatait bemutató tematikus számába.

Závada Péter Mész című verseskötetének bemutatóján szó esett többek között arról, hogyan fogadta meg a kritikusok tanácsát a költő, és azt is megtudhattuk, miért ellenszenvesek neki a „polihisztorok”.

A hosszú nyári szünet után emlékezetes esttel indult újra a székelyudvarhelyi G. Café irodalmi est-sorozata: egyhetes erdélyi turnéja végén Grecsó Krisztián és Darvasi László volt a kávézó vendége, akikkel a hagyományokhoz híven Murányi Sándor Olivér beszélgetett.

Szeretettel várunk minden érdeklődőt 2015. szeptember 23-án, szerdán az Örkény István Könyvesboltba, ahol Varga Melinda és Turczi István mutatják be az Irodalmi Jelen legfiatalabb, és a Parnasszus nyári számának szerzőit.

A lengyel–magyar kapcsolatok egyik legnagyobb ápolójára, a kilencven éve született Kerényi Gráciára emlékeztek a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A polonista nemcsak az irodalomba, de a 20. századi történelembe is beírta nevét.

A kortárs magyar és román irodalom közötti átjárások, különbözőségek és hasonlóságok a műfordítások, könyvkiadók és irodalmi folyóiratok prizmáján keresztül – így lehetne összefoglalni az Erdélyi Magyar Írók Ligájának XIV. írótáborát, amelyre a hagyományokhoz híven idén is Árkoson került sor.

Vasárnap bezárta kapuit a XIII. Magyar Nyelv és Könyv Ünnepe, amelynek utolsó napján a csángók hiedelemvilágától a ritka népi kifejezéseken és szójátékokon át a 125 éve született Hunyady Sándor emlékéig számos feledhetetlen pillanattal lettünk gazdagabbak.

A rendezvénysorozat második napján megtudhattuk, ki az idei Tóth Árpád-díjjal jutalmazott műfordító, az anyanyelvi műsorban pedig Kányádi Sándor mesélt egy Dél-Amerikában élő jeles magyarról. – Második nap, körkép.

Az első szeptemberi hétvégén ismét a könyvkultúráé és a magyar nyelvé a főszerep a Budai Várban. Idén két jeles „díszvendége” is van az eseménysorozatnak: Csángóföld és az 575 éves könyvnyomtatás. – Képes beszámoló a gazdag programsorozat első napjáról.

A klasszikus és huszadik századi magyar líra legjelentősebb zsidó és holokauszt tárgyú verseit szólaltatták meg zeneművekkel együtt a Vallai Kert Memento című estjén, Turczi István rendezésében.

A 2015-ös Janus Pannonius Nagydíj a kortárs világlíra olyan egyéniségeit mutatta be elsőkötetes magyar szerzőként, akik mögött hazájukban sok évtizede könyvek és díjak sorakoznak, ám művészetük eddig a beavatottak szűk körében parancsolt áhítatos csöndet.

A 2015-ös Janus Pannonius Nagydíj a kortárs világlíra olyan egyéniségeit mutatta be elsőkötetes magyar szerzőként, akik mögött hazájukban sok évtizede könyvek és díjak sorakoznak, ám művészetük eddig a beavatottak szűk körében parancsolt áhítatos csöndet.

A JAK-tábor zárónapján az osztrák–magyar műfordító műhelyen született alkotásokba nyertünk betekintést, illetve az is kiderült, kik voltak a titkos naplóírók, a rendkívül érzékletes írott „dokumentációt” Bach Máté fotói egészítették ki, aki ráadásként fotókarikatúrát is készített néhány JAK-tagról.

A JAK-tábor negyedik napján az írószervezetek politikai-közéleti szerepvállalásáról, focizó írókról és női irodalomról is szó esett. Az éjfélbe nyúló program akár irodalmi maratonként is felfogható.

Hogyan írnak a fiatal írók, költők az aktuális társadalmi problémákról: a szegénységről, migrációról, hajléktalanságról; az ihlet, mint különleges tudatállapot; irodalom és társművészetek viszonya – e témákat bontotta ki a JAK-tábor 3. napjának gazdag rendezvénysorozata.

A JAK-tábor második napján Fenyvesi Ottó és Domokos István líráján keresztül a vajdasági irodalomba, a magyar neoavantgárd történetébe nyertünk bepillantást, valamint megtudhattuk, hogyan írnak novellát a kortárs írók emberjogi sérelmekről.

Az idei JAK-tábor – amely augusztus 24–29. között zajlik az impozáns szigligeti Esterházy-kastélyban – a hagyományoktól eltérően nem egy kiválasztott témát kíván körüljárni, hanem nyit a társművészetek felé. A zenét, a filmet, a színházat bevonva a programokba tálalja a kortárs szépirodalmat. Az első napon az írószervezet néhány tagjának megzenésített verseit hallgathattuk meg Herczegfalvi Zsanett és Bégányi Dániel előadásában.

Néger toposz az erdélyi magyar irodalomban, miért bennszülöttek az erdélyi magyarok, miben hasonlítanak Robinson Péntekjéhez – többek között erről esett a szó a 6. Kolozsvári Magyar Napokon megrendezett Bárka-esten, amelynek meghívottja Szőcs Géza volt. - See more at: http://www.irodalmijelen.hu/2015-aug-25-1506/pentek-kolozsvarott-avagy-…

Sem az eső, sem az egymásra szervezett programok nem állhatnak az igazán jó művek útjába, a szépírás tekintetében Erdélyben (egyelőre) nincs ok az aggodalomra – a 6. Kolozsvári Magyar Napok irodalmi programjaiból válogattunk a teljesség igénye nélkül.

A 6. Kolozsvári Magyar Napokon csütörtök este az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében három könyvet mutattak be a Bulgakov Kávézó zsúfolásig telt emeleti termében: Varga Melinda Űrezüst, Horváth Benji Beatcore és Láng Orsolya Tejszobor című kötetét.