Az első szeptemberi hétvégén ismét a könyvkultúráé és a magyar nyelvé a főszerep a Budai Várban. Idén két jeles „díszvendége” is van az eseménysorozatnak: Csángóföld és az 575 éves könyvnyomtatás. – Képes beszámoló a gazdag programsorozat első napjáról.

A klasszikus és huszadik századi magyar líra legjelentősebb zsidó és holokauszt tárgyú verseit szólaltatták meg zeneművekkel együtt a Vallai Kert Memento című estjén, Turczi István rendezésében.

A 2015-ös Janus Pannonius Nagydíj a kortárs világlíra olyan egyéniségeit mutatta be elsőkötetes magyar szerzőként, akik mögött hazájukban sok évtizede könyvek és díjak sorakoznak, ám művészetük eddig a beavatottak szűk körében parancsolt áhítatos csöndet.

A 2015-ös Janus Pannonius Nagydíj a kortárs világlíra olyan egyéniségeit mutatta be elsőkötetes magyar szerzőként, akik mögött hazájukban sok évtizede könyvek és díjak sorakoznak, ám művészetük eddig a beavatottak szűk körében parancsolt áhítatos csöndet.

A JAK-tábor zárónapján az osztrák–magyar műfordító műhelyen született alkotásokba nyertünk betekintést, illetve az is kiderült, kik voltak a titkos naplóírók, a rendkívül érzékletes írott „dokumentációt” Bach Máté fotói egészítették ki, aki ráadásként fotókarikatúrát is készített néhány JAK-tagról.

A JAK-tábor negyedik napján az írószervezetek politikai-közéleti szerepvállalásáról, focizó írókról és női irodalomról is szó esett. Az éjfélbe nyúló program akár irodalmi maratonként is felfogható.

Hogyan írnak a fiatal írók, költők az aktuális társadalmi problémákról: a szegénységről, migrációról, hajléktalanságról; az ihlet, mint különleges tudatállapot; irodalom és társművészetek viszonya – e témákat bontotta ki a JAK-tábor 3. napjának gazdag rendezvénysorozata.

A JAK-tábor második napján Fenyvesi Ottó és Domokos István líráján keresztül a vajdasági irodalomba, a magyar neoavantgárd történetébe nyertünk bepillantást, valamint megtudhattuk, hogyan írnak novellát a kortárs írók emberjogi sérelmekről.

Az idei JAK-tábor – amely augusztus 24–29. között zajlik az impozáns szigligeti Esterházy-kastélyban – a hagyományoktól eltérően nem egy kiválasztott témát kíván körüljárni, hanem nyit a társművészetek felé. A zenét, a filmet, a színházat bevonva a programokba tálalja a kortárs szépirodalmat. Az első napon az írószervezet néhány tagjának megzenésített verseit hallgathattuk meg Herczegfalvi Zsanett és Bégányi Dániel előadásában.

Néger toposz az erdélyi magyar irodalomban, miért bennszülöttek az erdélyi magyarok, miben hasonlítanak Robinson Péntekjéhez – többek között erről esett a szó a 6. Kolozsvári Magyar Napokon megrendezett Bárka-esten, amelynek meghívottja Szőcs Géza volt. - See more at: http://www.irodalmijelen.hu/2015-aug-25-1506/pentek-kolozsvarott-avagy-…

Sem az eső, sem az egymásra szervezett programok nem állhatnak az igazán jó művek útjába, a szépírás tekintetében Erdélyben (egyelőre) nincs ok az aggodalomra – a 6. Kolozsvári Magyar Napok irodalmi programjaiból válogattunk a teljesség igénye nélkül.

A 6. Kolozsvári Magyar Napokon csütörtök este az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében három könyvet mutattak be a Bulgakov Kávézó zsúfolásig telt emeleti termében: Varga Melinda Űrezüst, Horváth Benji Beatcore és Láng Orsolya Tejszobor című kötetét.

A 6. Kolozsvári Magyar Napok keretében, a Györkös Mányi Albert Emlékházban került sor Juhász Kristóf Hanggal és jelenléttel. Aki szabadon röpül – beszélgetések Zorkóczy Zenóbiával című beszélgetőkönyvének bemutatójára.

Hatodik alkalommal nyílt Erdély fővárosában nagyszabású magyar kulturális fesztivál. Az augusztus 16. és 23. között sorra kerülő programok zavarba ejtően bő kínálatából főleg irodalmi vonatkozásúakat választott ki helyi munkatársunk, Varga Melinda.

Hogyan verselnek a kortárs erdélyi irodalom legfiatalabb szerzői? Milyen a szabadúszó előadóművészek helyzete Erdélyben? Hogyan lakható be képzőművészeti alkotásokkal Kolozsvár egykori impozáns szállodája? – képes összeállításunkban a 6. Kolozsvári Magyar Napok nyitórendezvényeiből nyújtunk ízelítőt.

Kettős élményt nyújtott a Kieselbach Galéria Kép/Hang/Szó című rendezvénye: egy páratlan értékű magyar festészeti tárlaton Garaczi László, Parti Nagy Lajos és Tóth Krisztina képekre komponált írásait hallgathattuk meg.

A gimnázium impozáns aulájának üvegfalán át a katonás rendben a meredek hegyoldalba kapaszkodó szőlősorokra látni. Egy férfi jár közöttük a tikkasztó napmelegben, munkáját végzi. Amint idebenn az ájult hőségben a magyar szellem szőlőmunkásai, költők és írók, a Tokajt nemzeti imába emelő reformkori poéta szépunokái.

Negyvenharmadszor nyílt meg augusztus 12-én, szerdán délben a Tokaji Írótábor. A patinás Rákóczi-pincében az Írószövetség elnöke, Szentmártoni János és titkára, a tábort szervező Papp-Für János, valamint a hegyaljai város polgármestere, Posta György köszöntötte a népes közönséget. Az idei tanácskozás vezérfonala, a „Nemzeti kultúra és mítosz a globális átalakulás korában”. – Hudy Árpád képriportja a Tokaji tábor első két napjáról

Idén 25. évfordulóját ünnepli a Művészetek Völgye, amely rengeteg színes irodalmi, zenei, színházi programmal várja a látogatókat. Képes élménybeszámoló a fesztivál kezdetéről.

A szegedi Thealter fesztivál táncszínházi előadása Boccaccio Dekameronját dolgozta fel. A műből nem sokat láttunk a színpadon, humorból és meztelen testből annál többet.