Shrek Tímea hangulatképei a kárpátaljai költészet napi rendezvénysorozatról.

Varga Melinda verses beszámolója Ármos Lóránd, Dimény H. Árpád és Noszlopi Botond kolozsvári kötetbemutatójáról

A padon fekvő, hajléktalan, bronz Jézus-szobor a húsvét előtti előkészületben, sütés-főzésben emlékeztet: önts egy csészével több vizet a leveshez, tégy egy szelet hússal többet a tepsibe, és gondolj azokra, akik a költészet napján született József Attilával mondják a verset: „De szeretnék gazdag lenni, egyszer libacombot enni”...

A Költészet Napján több évtizedet barangoltunk be Budapesten: a Pinceszínházban az „ősünnep” kezdetét elevenítették fel, míg a Magvető Kávézó megnyitása a jelenből üzent a jövőnek.

Varga Melinda verses tudósítása a beregszászi költészet napi rendezvénysorozatról

Monumentális művet választott tárgyául a FISZ „Kritikustusa” című sorozatának legutóbbi beszélgetése: Roberto Bolaño 2666 című, elsöprő sikerű regényfolyamát. A Fiatal Írók tusázói: Bartók Imre, Sipos Balázs, Urbán Bálint, Zelei Dávid.

Bodor Ádám székelyudvarhelyi estjén egészen a perui úszó nádszigetekig kalandozott a beszélgetés, és az író azt is elárulta, hogy a többnyire unalmas interjúkérdések helyett mit szeretne egyszer istenigazából hallani.

Az éppen egy éve elhunyt Kertész Imrét megidézve szervezett emléknapot a Szépírók Társasága, a Magvető Kiadó és a Kelet Kult Irodalmi Café. A budapesti Kertész-sétát követően este Fehér Renátó, Gács Anna, Krusovszky Dénes, Sándor Iván, Spiró György és Turi Tímea olvastak fel Kertész-hommage-okat.

Az ipari csarnokot idéző (abból átalakított?) terem félhomályában még csak néhányan lézengenek, mikor megérkezem. A titok nyitja a szomszéd helyiség, mely jóval világosabb és zajosabb: a büfé. Itt élénk társalgás folyik az asztalok körül, a meghívottak többsége már jól ismeri egymást a rendezvény korábbi kiadásairól, illetve más fesztiválokról. – Papp Csaba tudósítása.

Eddig száz fát ültetett, ismeri a nyaktekercset és megannyi fű-fa-madár nevét, Jack London nyomában jár, és körbetúrázta a fél világot. Az irodalmi élet rejtélyes névtelenje, pontosabban a nagyon is emlékezetes nevű Centauri, aki az Irodalmi Jelen szerzője is, élőben mutatkozott a Prae.hu estjén.

A vers és próza közötti különbséget az ihletettség aránya jelenti. Ihlet nélkül nem lehet verset írni, de „a prózára rá tudod mozdítani magadat”. – Háy János volt a nagyváradi Törzsasztal legutóbbi vendége.

Március 22-én a Pozsonyi Magyar Intézetben lapszámbemutatót tartott az Irodalmi Szemle. A rendezvényen megismerkedhettünk az idén megjelent három számmal és a januárban megújult szerkesztőséggel.

verses rezümé a kolozsvári március 15-i slamműsorról

A Petőfi Irodalmi Múzeum március 15-i ünnepségén Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke a szellemi időszámítás összehangolásának fontosságáról beszélt. A múzeum egy meglepetéssel is készült: kiállították Barabás Miklós Petőfi-portréját, amely eddig egy magángyűjtő tulajdonában volt.

A felvidéki Konstantin Filozófus Egyetemen rendhagyó kreatív írás órát tartottak Németh Zoltán, Bedecs László és k. kabai lóránt költő részvételével. Tandori Dezső verseit gif-animáció keltette életre.

Két szenzáció értékű műtárgyat mutatott be a március 15-i ünnep alkalmából a Nemzeti Múzeum: Kossuth Lajos eddig sosem látott dagerrotípiáját, valamint egy faragott poharat, amelynek keletkezési históriája maga a történelem.

Varga Melinda verses beszámolója Horváth Benji, Nagy Kata és Tolvaj Zoltán könyvbemutatójáról

Mandics György az úgynevezett Ciceró-kódex betétlapjain található, kézzel beírt rovásírásos szövegeket mutatta be, és egy páratlan irodalomtörténeti felfedezést, miszerint a Janus Pannonius és Balassi között tátongó költészeti „űr” valójában nagyon is létező irodalmi hagyományt rejt.

A nagyváradi Törzsasztal legutóbbi vendége Zoltán Gábor volt, akit a beszélgetések állandó házigazdája, Kőrössi P. József kérdezett az elmúlt évben megjelent, Orgia című kötetéről.

Rendhagyó irodalomórán jártunk Pécelen, amelynek vendége Fried István, Markó Béla és Simon Márton költő voltak, a házigazda pedig Murányi Sándor Olivér. A patinás helyszínen kiderült, hogyan kapcsolódik a 19. századi irodalom a kortárs lírikusokhoz, és kit olvasnak szívesen matek órán a pad alatt a diákok.