-
Viola Szandra
Csak egyetlen helyen ismerik
Decemberben sincs hidegebb, csak több a fehér és a kék a levegőben. Születés is, halál is színarany. -
Viola Szandra
„Nem fejezték be a végső mesét”
Azokra a napokra emlékszem a legélesebben az életemből, amelyeket külföldön töltöttem. Amikor az idegen környezetben sem a hangzás, sem az illat, az íz vagy struktúra nem volt ismerős, amikor kicsit újra kellett tanulnom a valóságot. A jó irodalom ugyanezt tudja, újraalkotni a világot, új körvonalakat festeni és néven nevezni az ismeretlent. Külföldi szerző esetében a rácsodálkozás még nagyobb lehet. Az „ismeretlenbe vetettség izgalma”, a „minden perc jelenidő” extázisa egy alkotói univerzumba való belépés által is megélhető.
-
-
Szabó Fanni
Hajnali harmatszedés – magyar néphit fantasy-köntösben
Viola Szandra egy fantasy regénnyel igyekszik betekintést nyújtani a magyar hitvilág rejtelmeibe a fiatal, kiskamasz korosztálynak, de a Hajnal öröksége című sorozat első kötete, A világfa kilenc ága nemcsak nekik, hanem felnőtteknek is élvezetes olvasmányt ígér.
-
Viola Szandra
A semmittevés végtelen hasznáról
Hőség van, fémesen, forrón kong az ég a repülőforgalom zajától. Szeretem ezt a hangot, olyan lassan válik eggyé a csendnek nevezett forró sistergéssel, hogy nem is venni észre az átmenetet. Pont ilyen lágy áttűnést képez a pihentető semmittevésből lett alkotó semmittevés. Ezt is szeretem: Ahogy az ellazult elme mintegy „unalmában” előáll a jobbnál jobb ötletekkel.
-
Csornyij Dávid, Varga Melinda
Szeretem a boszorkányos öregasszonyokat
Viola Szandrát a boszorkányos öregasszonyokról és első meseregényéről kérdeztük. -
Viola Szandra
Sportos irodalom
Néhány kortárs szerzőt kértem meg, hogy beszéljenek arról, milyen szerepet tölt be életükben a sport, hogyan inspirálja őket az alkotásban.
-
Viola Szandra
Helyművészet
Lehetséges-e olyan helyekről írni, ahol még nem jártunk? Azzal a szándékkal ültem le esszét írni, hogy soraimmal a Felvidék városait fonjam körül. Erdélyben is felnőtt fejjel járhattam először, s ez a határon túli régió még későbbre maradt. Szinte képtelen helyzet, pedig magyarként ez a terület is hozzám tartozik, ezt biztosan tudom. -
Viola Szandra
Szólásra kész fenevad
Az álom és ébrenlét összemosása pedig egészen más értelmezést ad a „véresszájúságnak” is. Épp ezért ez a néhány sor példázza legjobban a naiv álmodóból és a véresszájú, szólásra kész fenevadból összegyúrt költő fenoménjét, azt a költészetet, amely mer álmodni, mindegy, hogy nappalról vagy éjjelről van szó. -
Viola Szandra
Hol van a női test határa?
Maurice Merleau-Ponty a világot hússzerű közeghez hasonlítja. A változás, az elmúlás és annak átélése is a „hús-jellegből” fakad. Ebben a matériába vesző univerzumban azonban mind az identitás, mind az én örökös veszélyben van.
-
Viola Szandra
Tájak gyermekkora
Oláh János poétikai sokszínűsége persze nem merül ki a természeti metaforák ügyes használatában, munkássága jóval gazdagabb annál; tájlírájának ősi, magától értetődő szimbolikája azonban rámutat arra a nagyon fontos alapvetésre, hogy az ember nem csupán fizikai létezőként, hanem költőként, alkotóként sem választható el a természettől, melynek képei nélkül aligha tudná kifejezni magát. -
Varga Melinda
Az élőszóban több a spontaneitás
Viola Szandra az Irodalmi Jelen állandó szerzője, költészet díjas alkotója nem ismeretlen az irodalmat kedvelők körében, versei, prózái, esszéi mellett rendhagyó performanszaira, irodalmat népszerűsítő művészeti projektjeire is sokan felfigyeltek.
Öt és fél éve szerkeszti a Poétikon című irodalmi műsort a Karc FM-en, az adás vendége volt többek között Szőcs Géza, Ács Margit, Ágh István, Térey János és számos határon túli szerző és elsőkötetes alkotó. Nagy álma, hogy egyszer Irene Vallejo spanyol írónővel bebarangolja a görög tájakat, az Odüsszeia és az Iliász nyomába eredjen.
-
„A jó vers olyan, mint a kávé”
Képzelt irodalmi séta Nemes Nagy Ágnessel és az Irodalmi Jelen női szerzőivel, I. rész
Villáminterjúnkra ezúttal csak női szerzőket kértünk fel, hogy egyik legkimagaslóbb költőnkkel kapcsolatosan beszéljenek irodalomtörténeti kuriózumokról, anekdotákról, a nőiség és a szépirodalom viszonyáról, és hogy mit kérdeznének NNÁ-tól, ha erre lehetőségük lenne. -
Karácsonyi levelek az Angyalhoz, a kis Jézushoz
Az Irodalmi Jelen néhány szerzőjét arra kértük fel, hogy írjanak az Angyalnak, a kis Jézusnak levelet, amelyben visszaemlékeznek régi, gyermekkori karácsonyokra. Néhány költő versben fogalmazta meg a mondanivalóját, de volt olyan prózaírói is, aki humoros fiktív levelet írt (Gáspár Ferenc).
-
Meggyúl a tengervíz a sirálybőr cipődben
A 20. születésnapi számunkban megjelent versösszeállításunkkal Szőcs Géza halálának évfordulójára emlékezünk
„fölemelte szemét: látta nagy meredek varjú viszi fenn
mint saját koporsóját fekete testét tudta
felrepül ő is s ezt gondolta magában:
tájfun sátra takar majd el megőrli testem –
ám tegye: mégis a szó CSAK FENNMARAD így is amúgy is
AZUTÁN is”
(Szőcs Géza: De a szó a szó) -
Varga Melinda
Meztelenebbek leszünk a köveknél
Esik, novemberködösek az utcák, méregzöld a táj, csupán a fák élénk színjátéka emlékeztet arra, hogy tavasz vége van, lassan nyárba hajlik a május, amikor ezeket a sorokat gépelem. Sétálni indulok, mohazöld esőkabátomon átüt a víz, nyirkos, székelyes az időjárás, de valamiért mégis megfeledkezem a hidegről. Viola Szandra szóképein, színes jelzőin gondolkodom, amelyek elvisznek a tengerhez, és rávezetnek arra, hogy a tenger bennünk lakik. -
Viola Szandra
Nyers időt dagasztasz
Kikerekíti a pirkadatot
szelídítő lassúsággal,
jól látszik most,
a fény komplementer színe
a hazugság,
felsötétlik, elsápad,
holdalma. -
Oláh András
Ami elválaszthatatlan
Beszélhetünk fizikai értelemben vett világosságról, a sötétség és világosság isteni szétválasztásáról vagy szellemi megvilágosodásról – mindegyikhez teremtő szándék és eszköz kell. Még akkor is, ha bibliai értelemben Isten maga a világosság. Talán ez motiválta Viola Szandrát, amikor legújabb verseskötetében használt (de nem elhasznált) fényforrásaink nyomába eredt.
-
Varga Melinda
„Csak a tengerhez van köze”
Viola Szandra kortárs irodalmunk egyik legszínesebb egyénisége, nemcsak versei révén hívta fel magára a figyelmét, irodalomnépszerűsítő akciói, szenzuális művészeti performanszai, riporteri munkássága is jelentékeny. Annak apropóján, hogy a hónap alkotója az Irodalmi Jelenen a pályakezdés éveiről, a legújabb és készülő kötetéről készített portéinterjút a költővel Varga Melinda.
-
Viola Szandra
Talán sellő, talán kagylóhéj
A kagylók, mint mélyvízi virágok, kinyílnak a lábas alján, egészben maradt bors és galaxis.

A szentesi származású Viola Szandra a Pázmány Péter Katolikus Egyetem magyar–kommunikáció–filozófia–pedagógia szakán diplomázott. Első kötete 2008-ban jelent meg Léleksztriptíz, a második 2014-ben Testreszabás, a harmadik pedig 2020-ban Használt fényforrások címmel. 2013-ban ő képviselte hazánkat Bakuban, a 20 ország részvételével megrendezett Nemzetközi Költőnők Konferenciáján. Performanszaival, költészeti akcióival, valamint Testreszabás című kötetével új műfajt teremtett: a testverselést. Szerkesztőként, a Poétikon című rádiós műsor vezetőjeként és kulturális újságíróként is tevékenykedik. Nevéhez köthető a verskarácsonyfa-állítás hagyománya és a Viselj verset! kampány is: lemosható verstetoválásokkal, versékszerekkel, valamint irodalmi divatshow segítségével népszerűsíti az irodalmat. 2020-ban elindította saját márkáját, a Poeticumot. 2012-ben és 2016-ban NKA alkotói ösztöndíjat, 2020-ban Móricz Zsigmond alkotói ösztöndíjat nyert. Jelenleg az Előretolt Helyőrség Íróakadémia hallgatója.