Székelyhidi Zsolt (1973, Debrecen)

     

    Budapesten él. Író, költő, fotográfus, zenész. A Corvina Kiadó műszaki vezetője.

    A kultúra.hu online hírportál képszerkesztője (2021–2022).

    2007–2022 között a Spanyolnátha művészeti folyóirat szerkesztője.

    Az 1995-ös Miskolci Tavaszi Diáknapok különdíjasa.

    2007-ben Junior Parnasszus-díjas.

    2008-ban a Kossuth Kiadó sci-fi-fantasy regénypályázatának első helyezettje Zöllner Marcel grafikussal. A Magyar PEN Club, a Magyar Írószövetség, a Fiatal Írók Szövetsége, a Szépírók Társasága (és az azóta megszűnt József Attila Kör) tagja. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Szépíró Tagozatának alapító tagja.

    Írásai többek közt Az év versei antológiákban, a Parnasszusban, a Magyar Naplóban, az Irodalmi Jelenben, a Tiszatájban, az Élet és Irodalomban, a Praeben, a Literában, az Ambrooziában, A vörös postakocsiban, a Spanyolnáthában is megjelentek.

    2008–2022 között SPN Krú név alatt Berka Attilával együtt zenés költészeti performanszokat csinált.

    Űrbe! című kötete 2013-ban digitális verzióban is megjelent (tervezte: Barbély Virág), a szövegből készült színpadi mű 2014-ben debütált Bársony Júlia rendezésében, és a Harmadik Hang Háza előadásában.

    2015 óta foglalkozik a fotográfiával. KÖLTŐK – fotók kortársakról című fotósorozata 2020-ban a Magyar Sajtófotó Kiállításon, majd azóta folyamatosan több önálló kiállításon is szerepel Budapesten és vidéken.

    Fotós honlapja: https://fotonfoto.hu

     

     

    Kötetei:

    • Hoz (versek, Új Bekezdés, Miskolc, 1997);
    • Zajtalanítás (versek, Parnasszus, Budapest, 2004);
    • Jega Jade – Háborúban született (regény, Kossuth Kiadó, Budapest, 2009);
    • Ördöngős (versek, Spanyolnátha, Hernádkak, 2009);
    • Űrbe! (versek, Spanyolnátha, Hernádkak, 2012; digitális kiadás: urbe.spanyolnatha.hu, 2013);
    • Vampomorf (versek, Spanyolnátha, Hernádkak, 2014);
    • Csurom (versek, Parnasszus P’Art Könyvek, Budapest, 2016);
    • Színült (versek, Parnasszus P’Art Könyvek, Budapest, 2019);
    • A kékkőkúti csillag (két kisregény, Spanyolnátha Könyvek, 2020);
    • Ami kék lesz (versek, Parnasszus P’Art Könyvek, Budapest, 2021);
    • Jelenések (versek, Parnasszus P’Art Könyvek, Budapest, 2023).

     


    A fotót Székelyhidi Zsoltkészítette saját magáról.

  • Fotómondó – 1. rész

    Méhes Károly és Székelyhidi Zsolt képes versei

    szeressen 
    mindenkit
    szerteszét

  • Fecske Csaba

    A keresés könyve

    Amikor megkaptam a felkérést az Irodalmi Jelentől, hogy írnék Székelyhidi Zsolt munkásságáról, hirtelen kinyílt az emlékezet ajtaja, eszembe jutottak régi dolgok, amelyek eddig is megvoltak bennem passzívan, de most a hívó szóra megelevenedtek. Hát persze, a Miskolci Ifjúsági Diáknapok a miskolci Ifiházban, diákirodalmi pályázat, ahol zsűritagként működtem közre! Izgalmas, ugyanakkor hálátlan feladat a zsűrié. Izgalmas, mert az ember reménykedik, amíg rostálgatja a homokot, hogy végül aranyat talál.

  • Jász Borbála

    „Az első fénykép, látod, én vagyok...”

    Székelyhidi Zsolt fotóihoz

    Székelyhidi Zsolt író, költő, fotográfus, zenész, aki reneszánsz mesterként alkotja meg korunk arcképcsarnokát. „Az arc érdekel. És aztán, egy kicsit messzebbről szemlélve, a hozzácsatolt test. Az apró hibák, egyenetlenségek, a pórusok furcsa lukacskái. A hajlások, tekeredések, gyűrődések, húzódások. És a végén mégiscsak az ott rejtező szépség. A részletekből kibontakozó, de egészében csak azért is láthatóvá váló tünemény. Ezt felfedezni az arcban. A testben. És megmutatni.

  • Székelyhidi Zsolt

    Tétova óda

    A fölöttünk
    álló valóság
    kiterjedése innen
    elképzelhetetlen.

  • „A megújulási vágy nálam alkati kérdés”

    Beszélgetés Székelyhidi Zsolttal

    Székelyhidi Zsolt a kortárs irodalmi-művészeti élet egyik legszínesebb alkotója, akinek szöveg, zene, kép, fotó és performansz egyazon világ összetartozó részei. Az utóbbi időben leginkább a szöveg és a fotó határozzák meg a napjait. Műfajokról, az egyiktől a másikhoz vezető utakról és persze személyes ösvényekről is beszélgettünk az idén októberben ötvenéves költővel.

     

  • Berka Attila

    Székelyhidi Zsolt te, hallod-e?

    Csak a múlt más. Az eddig volt világa.
  • Székelyhidi Zsolt

    Bűnbe

    Föld
    a gyomrom,
    ég a hajam,
    tüzel
    a homlokom.

  • Juhász Kristóf

    Titkos testrészek tablója

    A Deák tér mellett keressük a Zsimbi Stúdió Galériát, egy régi, gangos bérház udvarán meg is találjuk: aprócska lakás, amit a hangversenyzongora és a kötetbemutatóval kombinált kiállításmegnyitóra összegyűlt kultúrnép még szűkebbre formál. Úgy zsugorodunk bele a térbe, ahogyan napjaink értelmiségi diskurzusa, az egész kultúremberi létezés horizontja zsugorodik össze a magaskultúra fennhordott tornyaiból az ilyen zugszalonokba. A tovatűnt polgári létezés éthosza és mítosza, több egykori úri szalonra való szellemiség sűrűl egybe meghitt házibulinyi agóra-buborékunkban.

  • Székely agora – képriport

    Az Ünnepi Könyvhét szombatján az Irodalmi Jelen kötetlen felolvasást rendezett Székely agora címmel, melyen szerzőink mellett bárki felolvashatta Erdélyhez kapcsolódó versét, prózarészletét.

  • Székelyhidi Zsolt

    Az égben ülő

    Talán 
    szükséged 
    van néha 
    az én
    önzésemre.
    Oltárként 
    kerekedek fel, 
    megkésve.
    Benned
    kés forog. 

  • Csornyij Dávid, Szalai Klaudia

    A ritkán látható őszinteség

    Legújabb villámvideó-sorozatunkban költőket és írókat kérdezünk, akik más művészetekben is kiteljesedtek. Székelyhidi Zsolt alkotói pályájához éppúgy hozzátartozik a költészet, mint a fényképezés vagy a zene.
  • Csornyij Dávid , Szalai Klaudia

    Szerzőink első karácsonyi emléke

    Szerzőinket kérdeztük az első gyerekkori, karácsonyhoz kötődő emlékükről.
  • Csornyij Dávid , Szalai Klaudia

    Nekünk anyáink vannak

    Arcot a versnek sorozatunk Székelyhidi Zsolttal
    Adventi-karácsonyi versvideó Székelyhidi Zsolttal az Arcot a versnek-sorozatban.
  • Nádas Péter 80 – Székelyhidi Zsolt: Világosodás

    Nádas Péter Tatai kápolna (1963) című fotójába lépve

    Egy 
    megfelelően
    rakott
    téglasor.
    Kedves Péter. 
    Kihagyás 
    fölé szorított
    szemöldökfa.
    Falszakaszok
    zárványzata.
    A váltig
    állított
    tömb,
    soronként
    belekötve.
    Péter,
    ha fekete
    és fehér
    is a hajnal,
    eltekinthetünk
    a tér kitettsége
    felett.
    Hol domborul
    ilyentájt
    az a golgotaföld?
    A kellő távolság
    tarthatatlan,
    kedves Péter.
    Könyékig benne
    minden mozdulatban.
    A prozodikusan
    meredő

  • Székelyhidi Zsolt

    A teremtés könyve

    Ég boltjára emeltem nem-voltomat, és fáztam, csupaszságomat nem hordta bőr, ami alatt még nem termelt a test.
  • Székelyhidi Zsolt

    Kötetajánló: Ami kék lesz

    Az arcomból engedett az idő, a mosolyhoz több erővel több húst kell a bőrrel vonni fel.
  • Rimóczi László

    Szeszélyes vészhelyzetek, magyaros megoldások

    A szerző fiatalos energiáját nem éretlen, dölyfös vagy sértett ordibálásra fordítja: egyedi hangja van, és jó ügy érdekében használja képességeit, adottságait. Szereplőit nem nézi le, csak ábrázolja őket, úgy, ahogy a köztudatban is mozognak, miközben együtt hullámzik velük.

  • Székelyhidi Zsolt

    A kékkőkúti csillag

    Fogalmuk sem volt, mi tarthatott feléjük, de zörgést hallottak, gallyak roppanását. – Jesszusom! Azt a k... – Benő megelőzte Jóskát, Erzsók lemaradt, Bélu egy pillanatig hezitált, de aztán bevárta, karon ragadta, és futottak a hotel felé.
    A hangok megsokasodtak: újabb gallyak ropogtak, ágak törtek, egy elfojtott hörgés vagy kettő. Valami belegázolt a patakba, onnan az aszfaltra. A nyomukban volt! Rohanás!

  • Irodalmi Jelen

    Édesvízbe csurogni

    „A nő és a férfi folynak a szobában, a duplaablak közötti részben folyamatosan hempergőznek, s légzáró réteget képeznek a valóság és az álmuk között. Máskor a nő kiszáll a férfi alól, és iszik csapja poharából. Megint máskor a nő a férfi mögé kerül, és addig csókolja, míg sósak nem lesznek.” Székelyhidi Zsolt csuromszerelem kötetében Zsille Gábor evezett ki a nyílt vízre.