Irodalmi Jelen
  • Szabó Fanni

    Bőr alá csúsztatott szemek

    Ezt a kötetet olvasva, amikor nincs se nappalunk, se éjszakánk, megnyugvást ad a tudat, hogy a költő elfogadja a „meghívást egy szürkületi magánrepülésre” (Magánrepülés), és mi is vele mehetünk. Nem leszünk egyedül. Segít megérteni, hogy milyen felkerülni egy polcra, amikor az ember elhasznált tárgyként lebeg, vagy kifeszített jelenetben, valaki más emlékében, hogy milyen valaki gyermekrajzában lenni, de segít azt megrajzolni is, együtt rajzolódunk a versei által, saját emlékeinkből ragadja ki önmagunk.

  • Ilyés Krisztinka

    Epekedés egy más világ iránt

    képzelt interjú Veress Gerzsonnal
    Az irodalom általunk él. Az írás és olvasás ilyenkor eggyé válik, mégis azt érzékeljük, hogy lehetetlen lekaparni magunkról a felejtés alakzatait. Az emlékezéshez viszont nem elég neveket említeni; eszmékről és világlátásról van szó – azok a szerzők, költők és írók, akiket megelevenítek egy-egy verssorban, sokkal többet jelentenek egyszerű megemlékezésnél.
  • Ilyés Krisztinka

    Bomlásnak eredt a Föld

    Bomlásnak eredt a Föld, 
    nincsen betevő falatja.
    Száját összevarrták. 

  • Ilyés Krisztinka

    Veress Gerzson életútja, avagy Gerzsongárdtól a Házsongárdig

    Veress Gerzson utolsó éveiben négy verseskötetet ad ki, s végül úgy dönt, hogy örökre kiírja magát az életből. „Gerzson, 1998. május 20-án, szerdán reggel hét és háromnegyed hét óra között öngyilkos lett. (...) Az Isten, árvaságra téve bennünket, és kivéve ma közölünk a mi édes fiúnkat, egyetlen gyermekünket, Gerzsont” – olvashatjuk Veress Dániel fiára emlékező nekrológjában.

  • Ilyés Krisztinka

    Az első szerelem

    Mózes Attila Üvegcsendélet című novellájára 
    Az első szerelem vacog, látszik a lehelete a hűvös várakozásban.
  • Ilyés Krisztinka

    A vers egyszemélyes forradalma

    A lázadás nyelve sokszor a csend. Több költeményében a csend hatalmát bizonyítja: „született szólásutáni szabad vagyok / magyarul nevelem fel csendemet.
  • Ilyés Krisztinka

    Vissza a jelenlétbe: hová tűnt Veress Gerzson elkallódott életműve?

    Minden igyekezete és törekvése ellenére nem szívesen fogadták be irodalmi társaságokba, amihez valószínűleg az említett szenvedélybetegségek is hozzájárultak. Ezzel párhuzamosan azt látjuk, hogy költészetét bizalommal fogadták, kéziratait legtöbb helyen első nekifutásra közlik. Mégis, akkor hol bicsaklott meg ez a folyamat, mi az oka annak, hogy Veress Gerzson eltűnt a későbbi évtizedek irodalmából?
  • Ilyés Krisztinka

    Bazsarózsa

    Feri bácsi sose tiltakozott ellene, s bár nem ejtettünk szót az első találkozásunkról és a kavics-csobbanás hangjának szükségességéről, mindig örült, ha sikerült a bazsarózsákkal tompítani a benti hangzavart.
  • Varga Melinda, Ilyés Krisztinka

    A költészet mindig csontig hatol, az álom pedig a legközelibb társa

    Minden egy őszi verssel kezdődött, amelyet ötödikes korában írt. A gimnázium első évében a Halálnapló című prózaciklusával az Irodalmi Jelenben debütált, és több mint húszezer olvasóval hosszú ideig a rovat legolvasottabb tartalma az övé volt, azóta lapunk állandó szerzője és számos más rangos folyóirat is rendszeresen közli írásait. 2021 decemberében Papírcsillag címmel jelent az első kötete, amelyet Hargita Megye Tanácsa-emlékéremmel tüntettek ki – Ilyés Krisztinkát kérdeztük, aki a mentorprogramunk idején Veress Gerzson költészetével és alkotói életútjával foglalkozik.
  • Karácsonyi levelek az Angyalhoz, a kis Jézushoz

    Az Irodalmi Jelen néhány szerzőjét arra kértük fel, hogy írjanak az Angyalnak, a kis Jézusnak levelet, amelyben visszaemlékeznek régi, gyermekkori karácsonyokra. Néhány költő versben fogalmazta meg a mondanivalóját, de volt olyan prózaírói is, aki humoros fiktív levelet írt (Gáspár Ferenc).

  • Szabó Fanni, Erdősi Martin Zsolt, Ilyés Krisztinka, Bodon Gergely Dávid, Szeder H. Réka, Nagy Milán László, Lévai Alíz

    A négy elem

    Fiatal szerzőinket arra kértük fel, hogy olyan témát járjanak körül, amelyek segítenek elrugaszkodni a mindennapi rutintól, kizökkentenek a fásultságból, derűre sarkallnak, elfeledtetik a bezártságot, a tragikus életeseményeket, oldják a szorongást. 
    A négy elemről – földről, vízről, tűzről és levegőről – olvashatnak verseket tehetséges pályainduló és jó szakmai visszhangnak örvendő, elsőkötetes költőktől.