Erős Kinga határozottan egyetértett azzal, hogy manapság el kell játszanunk, hogy sikeresek, szépek és boldogok vagyunk, Mezey Katalin mégis egy másik értékrend mellett áll ki a műveiben. A média életünkbe való betörése azt eredményezte, hogy egyre kevesebb csendes pillanatban van részünk. ‒ Acsai Roland tudósítása Mezey Katalin Örökség című verseskötetének bemutatójáról.

Ha egy értelmiségi beadja a derekát, és rááll, hogy a kulturális életben valamilyen közfunkciót töltsön be, akkor nem árt, ha mindemellett megpróbál ember maradni. Ez azt jelenti, hogy a mindennapi munka során – amelynek nem kis része reprezentációs feladat: megjelenni ünnepségeken, koszorúzni, beszédeket mondani, nyilatkozni ügyes-bajos dolgokban – az embernek önmaga számára fenn kell tartania egy olyan létterületet, amely intakt marad e nagy energiát követelő tevés-vevéstől.

A tegnap.ma nem más, ha egyszerűbben akarjuk megfogni, mint egy folyamatosan bővülő archívum, benne a magyar (korántsem csak anyaországbéli) irodalom szereplőivel, akik felolvassák műveiket, vagy éppen beszélnek munkásságukról. Rónai Balázs Zoltán tudósítása a tegnap.ma portál díjátadó gálájáról.

„Közhely, de társas magány uralja az emberek életét a XXI. században, a pokoli zűrzavar pedig egyre erősebb, mondom ezt úgy, hogy közben próbálok nem politikai, társadalmi példákat hozni.” – másállapot, őrület az írás, mire képes a magány, az elidegenedés, egy nehezebb életperiódus, egy komoly trauma? Pörgős, feszes történetek poklot megjárt nőkről – Döme Barbarával a Nők a cekkerben című novelláskötetéről beszélgetett Varga Melinda.

A Petőfi Irodalmi Múzeumban Az év novellái című antológia bemutatójával, Misztrál-koncerttel és novellaíró-versennyel ünnepelték a Magyar Széppróza Napját. A kihirdetett győztes mellett valójában mindenki nyert: a közönség remek élményekkel lett gazdagabb.

Az impozáns Ybl-villában, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetében került sor a Magyar Írószövetség rendezte Ady-konferenciára, amelynek előadásai a máig ható Ady-viták története mellett Ady költészetének zenei kapcsolódásaira és a modernség számos aspektusára is kitértek.

Az Írók Boltjában mutatták be Erős Kinga Szavakban lobog című kötetét, melyben magyar írók elevenítik fel az ötvenes években, valamint az 1956-os forradalomban szerzett élményeiket. A szerzővel Soltész Márton irodalomtörténész, a kötet szerkesztője beszélgetett.

„Külső útjaink belsővé is válnak. A belső utak pedig meghatározzák a külsőt. Az írás időről időre visszanyert képessége valóban kegyelmi állapot” – vallja Dobozi Eszter, akit eddigi életművéről, költészet és próza, irodalom és társművészetek viszonyáról kérdezte Varga Melinda.

„Varázslatos” könyvbemutatón vehetett részt, és Doina Ruşti román írónővel is találkozhatott, aki részt vett az Orpheusz Kiadó szervezte beszélgetésen – sőt még egy különleges recepttel és a hozzá tartozó, személyre szóló jóslattal is gazdagabban mehetett haza. Az Ártó receptek könyvéről beszélgetett a szerzővel és a fordítóval Erős Kinga és Király Farkas.

A part homokján eleven Isten jár, a cérnára fűzött gondolatsor a pálmafák nyakában, bőrünkre égő fény, tündöklő magány lépcsője, száraz szelek ölelése, a vers, mint az ágyúban eldördülő golyó – ezekkel a költői képekkel adható vissza leginkább a Magyar Írószövetség Írókorzó című, legutóbbi beszélgetéssel és filmvetítéssel egybekötött estje, amelynek vendége Böszörményi Zoltán és Pósa Zoltán volt.

„Fülünket hegyezve hallgatjuk szavalt és gitárral énekelt verseit, megállapítjuk, mennyire tehetséges, és le is csapunk rá az est végeztével. Gábor kérne tőle elhangzott verseket a Magyar Naplóba, de kiderül, hogy azokat már az Irodalmi Jelen hozza, s ezen mókázva ugratjuk egymást, miszerint elszipkázzuk egymás elől a fiatal tehetségeket.” – Simon Adri jegyzete a Tokaji Írótábor első napjáról.

A metafizikus költészet, pajzán versek, a személyesség problémája a kortárs irodalomban, lírai színházi előadás – a Hajdúböszörményi Írótábor második napja is változatos programmal várta az érdeklődőket, délelőtt a szemináriumokon kemény munka folyt.

„Néró megnyalta volna a tíz ujját, ha tényleg ilyen verseket tudott volna írni” – mondta Szőcs Géza a Magyar Napló Könyvesboltban Farkas Wellmann Endre új verseskötetének bemutatóján. A szerzővel Erős Kinga beszélgetett, Néró és a mai költő szavait Lázár Balázs keltette életre.

A Magyar Kultúra Napja alkalmából bábelőadással egybekötött könyvbemutatón vehettek részt a Budapesti Bábszínházban a sajtó képviselői. Szálinger Balázs gondolta újra bábdarabként egyik legismertebb, ősi népmesénket, a Fehérlófiát.

Egész napos konferenciával emlékezett a Magyar Írószövetség holokauszt-áldozat írókra, egy-egy előadást szentelve többek között Halász Gábor, Karácsony Benő, Pap Károly, Sárközi György, Szerb Antal munkásságának.

A Magyar Írószövetség székházában mutatták be Vasy Géza Bajza utca című kötetét. Címe és borítója is sokat elárul tartalmáról, hiszen azt a három évet mutatja be, míg szerzője az Írószövetség elnöke volt.