Az év egyik nívós záróeseményeként Bartis Attila beszélt kép és szöveg viszonyáról, a képaláírások hiányáról, a terek jelentőségéről és a tárgyakban lakó lélekről Murányi Sándor Olivér vendégeként Pócsmegyeren.

„Csak tiértetek szólok, hogy hasznotokra legyek, mint álmatlanság ellen a Rakonczay-féle barackos pirula, szerénységem szerepe népem történetében másodlagos, és ehhez akkor is ragaszkodni fogok, ha majd főpatikus leszek.” (ezt is én írtam, más tollával nem ékeskedem, mint egyesek…)

Kizárólag azt írni, amit már tudok, egyszerűen érdektelen. Igazi tétje annak van, ami számomra is ott derül ki, és fogalmazódik meg munka közben, akár önmagamról, akár a világról – Bartis Attilát nemrég Magyarország Babérkoszorú-díjával tüntették ki, az íróval ez alkalomból beszélgettünk irodalmi elismerésekről, sikerről, a próza és líra viszonyáról, legutóbbi regényéről és fontosabb műveiről

Miért kell Kukorelly Endre szerint élvezettel olvasnunk; a székely humoreszk; mágikus realizmus és képlékeny valóság; Bartis Attila és az írói szabadság; igazságos volt-e Mátyás király, s milyennek látta őt Janus Pannonius; álarcok, maszkok és literatúra – az idei Kolozsvári Magyar Napokon hedonistaként vetettük bele magunkat a kulturális-művészeti és irodalmi programokba.

Ahogy a Bartis-regényben a lány fehér ruhájához a Duna habja, úgy ér a mi szívünkhöz is mindennap a valóság kiszínezett, tiri-tarka giccsparádéja. De nem ettől elviselhetőbb a szürkeség?

Maszk mögé bújik-e az író, ha önmagából gyúrja hősét? Lehet-e személyesség nélkül írni? Ki lakik az álnév mögött? Ilyen, és hasonló kérdéseket jártak körül a résztvevők a Szépírók Társasága „Maszk és önéletrajz” című fesztiválján, ahol Bartis Attila, Csuhai István, Forgách András, Ungváry Rudolf beszélgetését, valamint Rakovszky Zsuzsa és Mészáros Sándor eszmecseréjét hallgattuk meg.

Rengeteg vendég szólalt meg a Hadik Irodalmi Szalon ötödik születésnapján a Petőfi Irodalmi Múzeumban: a pódiumon nemcsak az egykori beszélgetéseket elevenítették fel, de ki-ki szülőföldjének, szeretett környékének történeteit is megosztotta.

Bartis Attila irodalmi estjével nyitotta meg kapuit a tíznapos, kulturális programokban gazdag G. Fesztivál Székelyudvarhelyen. Az íróval Murányi Sándor Olivér beszélgetett a G. Caféban irodalomról és sikerről, fényképészet és literatúra viszonyáról, valamint az egzotikus Indonéziáról, mint inspirációs forrásról.

Bartis Attilával a Fiatal Írók Szövetségének visegrádi táborában Szekeres Niki beszélgetett.

​​​​​​​A prózaírók rendszerváltás utáni helyzetéről, a magyar kultúrafinanszírozásról, a rajongókról, a cetlik és a naplók megsemmisítéséhez kapcsolódó kafkai frusztrációról beszéltünk a Nyugalom című regény szerzőjével.

A szegedi Grand Café vendégeként Bartis Attila mesélt a nevéhez kötődő két új kötetről, a szemétkosárba kerülő lapokról, a színdarabokhoz való viszonyáról és a magatartását meghatározó lassúságról. Közben azt is megtudhattuk, hogy nem csak a nő lehet kéjtárgy.