Kortárs magyar költő ilyen szépen nem viszolygott még a modern világtól, a kapitalizmustól és az emberi pusztítástól. Babics Imre új verseskötetében néha egy ecetfa hallgatja ki az ügyvéd és a pénzember vitáját, máskor állatok beszélnek az elhülyült főzőshow-k világáról. Boldogh Dezső értékelte a Sztármajom többszörös alkonyatban című könyvet.

„Az Isten-tagadóknál engem jobban érdekelnek a buddhisták. (Több mint 300 millióan vannak.) Fantáziámat ugyanis megragadja a lélekvándorlás lehetősége. Igen. Érdemes lenne újraszületni. A buddhisták szerint, sajnos, ugyanannak nem születhetünk újjá. Kár. Az lenne az igazi.” – Sárközi Mátyás recenziója Kabdebó Tamás After-Life című kötetéről.

A szexpartner-cserére szakosodott swingerklubok világát mutatja be egy magyar erotikus regény, amelynek szerzője a titokzatos Árvay Gréta. Az Elmerülve című könyv tabukat nem dönt, de az erotikára fogékony olvasóknál könnyen telibe találhat.

„…és egyszercsak azon kapni magunk, hogy adatokból építkező életrajzokba merültünk bele, amit, valljuk be, nem feltétlenül választanánk esti olvasmánynak egy regény helyett, de mégis előáll valami kis csoda, és beszippant. A magyarázat talán abban rejlik, amitől több ez a könyv, mint lexikon: a 19–20. századi magyar történelem hátsó színpadán lezajlott drámai jelenetek tára.” – Laik Eszter recenziója Csiffáry Gabriella Szétrajzás – Híres magyar emigránsok kézikönyve című kötetéről.

Fenyvesi Ottó A szabadság foglyai című kötete a hetvenes-nyolcvanas évek Jugoszláviájának bohém művészvilágából kiindulva, a szerző saját anekdotái által, és egyben az anekdoták szövegkörnyezetét megalapozó tágabb fogalmak érintésével mutat be egy, maitól mindenestre progresszívebbnek és szabadabbnak hitt világot. Vajon illúzió volt-e ez a szabadság?

Az Irodalmi Jelen TOP10-es augusztusi ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Játékos szómagyarázatok versben – így foglalhatnánk össze Laik Eszter abszurd bravúr celeb című könyvének lényegét, amely az Ablak-Zsiráf vagy a Zengő ABC mellett sokat használt kellékévé válhat a gyerekszobának.

Horváth László Imre sokféle nőt igyekezett beledolgozni legújabb verseskötetébe, ahol egy rejtélyes hajó szállítja őket a szerzőtől az olvasókig. Benke Tímea írása.

Kevés költőnő írt balladát a nehéz napokról, még kevesebb rajongott Tesláért, miközben párkapcsolati problémáin túl Miskolchoz és Szegedhez kötődő emlékeit is megverselte. Simon Adri Földerengés című kötetét Boldogh Dezső mutatja be.

Bár Nádasdy Ádám a homoszexualitással kapcsolatos tabukról ír új könyvében, mégis inkább az anekdotaszerű történetek stílusa ragadja magával az olvasót. A vastagbőrű mimózát Kúti Gergő értékelte.

Fél a felnőtté válástól, az öregségtől, a családi hírnév terhétől, néha a Twilight ihleti a versét, máskor a korán jött szerelem. Kemény Zsófi Nyílt láng használata című verseskötete távol kerül fiatal szerzőjének slamrajongásától és kamaszeregényétől is. Benedek Leila értékelte a könyvet.

Az Irodalmi Jelen TOP10-es júliusi ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Nem tudja, mit olvasson esténként gyermekének? Szeretné, hogy egyszerre klasszikus és modern is legyen a mese? Bárdos József, a gyerekkönyvek szakértője G. Szász Ilona Álomszövő Pendula című könyvét ajánlja figyelmébe.

Egy fiatal költő egyszerre jár Vörösmarty Mihály, Hamvas Béla és Pilinszky János nyomdokain. Teremtett világában azonban az ember már elhagyta a Földet, és a lélek izgalmas utazásokat tesz a bolygók között. Sirokai Mátyás A káprázatbeliekhez című kötetéről Kirilla Teréz írt.

Soltész Béla Rabszolgasors című regényében „nemcsak a fantomcégek alapítóit és a közbeszerzési pályázatok nyerteseit fekteti boncasztalra, hanem a naiv bölcsészlányt és az unalmas informatikusfiút, a nyelvtudással hadilábon álló tanárnőt és a hallgatókat zaklató tanársegédet, a felemelkedő vagy lecsúszó szülőket is”. – Szarka Károly recenziója.

Lényegesebb-e egy muslinca, mint Hamvas Béla? Hogyan válhat valaki korccsá etnikai-nyelvi értelemben? Megragadható-e egy versben a születés misztériuma? Orcsik Roland Harmadolás című kötete ilyen és ehhez hasonló kérdésfelvetésekkel lepi meg olvasóját. Pethő Anita írása.

„A novellák valahol félúton helyezkednek el Kafka és Örkény, a rémületes kiszolgáltatottság és a feje tetejére állított világ komikuma között.” – Laik Eszter írása Forgách András Valami fiatal szélhámos című kötetéről.

Massimiliano Parente olasz író Hitler után a második legnagyobb művész című regénye a blaszfémia határát átlépve élcelődik a kortárs képzőművészeten, miközben cinizmusával szórakoztatja az olvasót. Benedek Leila írása.

Az Irodalmi Jelen TOP10-es júniusi és könyvheti ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Hevesi Judit Hálátlanok búcsúja című első verseskötetét „borzalmas”, sokkoló élménynek nevezték eddigi olvasói. Kirilla Teréz megpróbálta feltárni a holokausztot, a nőiséget és a kollektív traumákat felvonultató szövegegyüttes mélyrétegeit.