Böszörményi Zoltán Fellázadt szavak című válogatott verseket tartalmazó kötetét június 9-én (pénteken) 12 órától a Vörösmarty téren található nagyszínpadon mutatják be!
12.30-tól a szerző az Irodalmi Jelen standjánál ( 3-as pavilon) dedikál!

Vasile Dan a jelenkori román költészet egyik kimagasló alakja 1948. május 8-án született Maroskecén (Chețani – Maros megye). A Nagyváradi Egyetem filológia szakán diplomázott. Az Arad megyei román kulturális élet kiemelkedő személyisége. Arca címmel 1990-ben irodalmi folyóiratot indított. Az elmúlt harminc évben a Romániai Írók Szövetsége aradi tagozatának elnöke. Számos rangos irodalmi díj kitüntetettje: a Romániai Írók Szövetsége díjazottja 1997-ben, 2000-ben, a Tudor Arghezi-díjat 2017-ben, a Mihai Eminescu-díjat 2020-ban ítélték oda neki.

Fecske Csaba 1948. március 10-én született a Borsod megyei Szögligeten, 1962-ben költözött Miskolcra. Huszonnégy évig dolgozott a Kohászati Gyárépítő Vállalatnál különböző beosztásokban, eredeti foglalkozása öntőipari technikus.
Szabó Lőrinc-, Pro Literatura-, József Attila- és Utassy József-díjas költő, író, publicista, meseíró.
Évekig volt az Észak-Magyarország jegyzetírója, szerkesztette az Új Észak gyermekrovatát. Szerkesztője volt az Új Holnap irodalmi folyóiratnak, vezetője az Új Holnap Stúdiónak, amely fiatal pályakezdő irodalmárokkal foglalkozott.

Engin Geçtan kortárs török író regényében a finom humorral és mély emberismerettel ábrázolt, nagyon is ismerős karakterek – politikusok, cégtulajdonosok, bulvárszereplők, háziasszonyok, orvosok –szerteágazó sorsa több ponton összefonódik egy rejtélyes könyvnek és egy földrengésnek köszönhetően. A különös, beszélő nevekkel illetett szereplők történeteit követve egy repedezett, torz tükörben láthatjuk a modern Isztambult és lakóit, miközben azzal kell szembesülnünk, hogy a normális és az abszurd igencsak képlékeny kategóriák.

A vers alkalom
tájak, emberek és érzelmek
összefűzésére,
akár egy digitális fotó,

Megjelent a Savaria University Press gondozásában Boldog Zoltán Hagyma és levendula című gyermekverskötete. A verseket huszonhárom, szegény sorban élő gyermek illusztrálta az Igazgyöngy Alapítvány Művészeti Iskolájából.

Részlet a beszélgetőkönyvből

Versek a költő Gondolat Kiadónál megjelent új kötetéből

A L’Harmattan Kiadó gondozásában, Frenyó Zoltán szerkesztésében megjelent Konzervatív arcképek című kötetből közöljük Hudy Árpád tanulmányát Ernst Jüngerről.

A kötet fülszövege így ajánlja az összeállítást:

A L’Harmattan Kiadó gondozásában megjelent Konzervatív arcképek című kötetből közöljük Hudy Árpád tanulmányát Nicolás Gómez Dáviláról.

A kötet fülszövegéből:

Várnagy Márta kötete a Parnasszus kiadó gondozásában látott napvilágot. Turczi István írja a szerzőről: "a szeizmográf érzékenységével rajzolja fel, lépésről lépésre haladva, apró lélegzetvételekkel a maga belső leltárát arról a nemzedékek óta bennünk gomolygó, fojtogató, elvontságában is fájdalmasan konkrét fogalomról, amit a háború jelent. Töredékekből, emlékakkordokból, dallamokból és képekből kibomló rövidtörténeteinek hol erősen lüktető, hol riadtan, borzongva nekiiramodó aritmiája itt egyfajta szervező erő. Mert a látványnál, a háború borzalmainál fontosabb a látvány keltette gondolati és érzelmi hullámzás. A közvetlen szemlélet illúziója helyett az egyediből átsugárzó lényeg érdekli. Ezért lehet a ráismerés a múltkeresés legfontosabb pillanata.

Rónai-Balázs Zoltán az Ünnepi Könyvhéten az Irodalmi Jelen (K 11-es) standjánál szeptember 4-én, szombaton, 15 órakor dedikál.

Szergej Pantsirev az Ünnepi Könyvhéten az Irodalmi Jelen (K 11-es) standjánál szeptember 4-én, szombaton 16 órakor dedikál.

Mandics György az Ünnepi Könyvhéten az Irodalmi Jelen (K 11-es) standjánál szeptember 3-án, pénteken, 15 órakor dedikál.

Frideczky Katalin az Ünnepi Könyvhéten az Irodalmi Jelen (K 11-es) standjánál szeptember 4-én, szombaton, 16 órakor dedikál.

Kántás Balázs az Ünnepi Könyvhéten az Irodalmi Jelen (K 11-es) standjánál szeptember 4-én, szombaton, 14 órakor dedikál.:

Demeter Szilárd Bodor Ádám és Gabriel García Márquez világához közel álló regénye az 1989-es romániai forradalom idején játszódik egy, a hegyek között fekvő kisváros fojtott levegőjű, de a diktatúrán belül is saját törvényei szerint működő világában. A mágikus realizmus kellékei mellett megtalálható benne a humor, a dráma és az ógörög filozófia néhány alaptétele, amely a meghökkentő látszat ellenére szervesen beleolvad a műbe – és mindezeken a rétegeken keresztül úgy törik meg az ábrázolt élet, mint a sarki fény a Hargita csúcsán. 

A gondozónő... kifinomult nyelvezetével és a címszereplőt körülvevő bizarr közeg pontos ábrázolásával egy olyan sajátos univerzumba repít, amelyben elveszve könnyedén megfeledkezhetünk arról, hogy a történet napjainkban játszódik.

Ebben a beretvaéles kritikai költészetben, ahol a vendégszavak és az utalások természete feloldhatatlan ellentmondásokat teremt, a metszés és szaggatás mögött mégis felsejlik némi humor, önirónia, az a férfias tűz, mely mégiscsak fény, ha emésztő is.