Ugrás a tartalomra

Ajánló idei könyvheti kínálatunkból – Vasile Dan: Vízmag, Böszörményi Zoltán fordításában

Vasile Dan a jelenkori román költészet egyik kimagasló alakja 1948. május 8-án született Maroskecén (Chețani – Maros megye). A Nagyváradi Egyetem filológia szakán diplomázott. Az Arad megyei román kulturális élet kiemelkedő személyisége. Arca címmel 1990-ben irodalmi folyóiratot indított. Az elmúlt harminc évben a Romániai Írók Szövetsége aradi tagozatának elnöke. Számos rangos irodalmi díj kitüntetettje: a Romániai Írók Szövetsége díjazottja 1997-ben, 2000-ben, a Tudor Arghezi-díjat 2017-ben, a Mihai Eminescu-díjat 2020-ban ítélték oda neki. Az Irodalmi Jelen költészeti díját 2012- ben kapta meg. Románia elnöke a Kulturális Érdemrend Irodalom kategóriájának lovagi fokozatával tűntette ki 2010-ben (Ordinul Meritul Cultural în grad de Cavaler, Categoria A – Literatură).   
A költő Vízmag Miezul de apã című kétnyelvű verseskötete az idei Könyvhétre lát napvilágot Böszörményi Zoltán fordításában és tanulmányával, az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában.


Ízelítő a verseskötetből

 

A wuhani öreg

Abban az időben
egy kilencvenéves wuhani öreg
egyedül tengette életét.
Nem vágyakozott semmire.
Csak annyit kért,
hogy ágyával aláereszkedjen,
és utoljára megcsodálja
a lenyugvó Császári Napot.
Az ő helyében egy másikat
– mennyire hasonlítanak az öregek –
már rég meggyógyítottak volna.
 

 

A könyv

Mint folyó mely ráérősen
mélyen kanyarog a fel-feltűnő
homokpartok között olyan a könyv.
Zavaros váratlan örvények vize ez
melybe ha belépsz életed végéig
nem tudsz kijönni onnan.
Vagy mint vízesés párája körülötted
eget földet mindent megpuhít
bőröd nedves öltözék egyre zsugorodó testeden.
Ez az első olvasmányod
mellyel elindulsz az életbe
hullámaiban a részletek
lépj csak rájuk bizalommal
nézd a kékes iszapban
kigyúlnak a csillagok.

 
 
Fáradhatatlan dolgozom a múlton

Mint minden pórul járt, néha-néha
elveszítem új írásaimat a szövegszerkesztőmben.
Hogy megmaradjanak,
kézzel lemásolom őket.
Lám, mégis, a két legújabb írás,
mely egy pillanatra boldoggá tett,
elveszett.
Csak az ötlet maradt meg belőlük:
fáradhatatlan dolgoztam a múlton,
úgy értem, az én múltamon,
kitartóan gyúrtam a tésztát,
mely egyre kelt és kelt,
emelkedett, felfújódott,
szóval remek, sütőbe való,
állapítottam meg,
ez a mindennapi kenyerem,
így kerültem az egykori
Szent Ágoston* nyomába –
jelen a múltról,
jelen a jelenről,
jelen a jövőről.
 

 

*Szent Ágoston úgy véli, az időről csak mint jelen a múltról, jelen a jelenről és jelen a jövőről beszélhetünk. Ez a három idődimenzió
pedig kizárólag az ember lelkében található meg, azaz lélekben mérjük az időt. Az emlékezés: jelen a múltról, a szemlélet: jelen a jelenről, a várakozás: jelen a jövőről. Az idő problémájának kulcsa tehát az emlékezet megjelenítő tevékenységében és elvárásainkban van.

 
 

 

fehér éjszaka

jól kezdődött a képzőművészeti galériák fehér
éjszakája.
fegyelmezetten sorban állva tapogatóztunk
mint az öreg Bruegel vakjai.
én voltam az első.
falfehéren népitánchoz illő fehér bottal.
végül előttem a remekmű.
egészen benne voltam lábbal tiportam
mintha vízen járnék.
földes eső esett.
épp akkor megvirradt.

 
 
előtted nem titkolok semmit

előtted nem titkolok semmit.
azt sem, hogy sohasem láttalak.
bár nap mint nap beszélünk,
amióta eszemet tudom,
mint egy gyermek ismeretlen édes szüleivel,
mintha egy mély
légfalon át.
elmondok mindent,
mindent oly őszintén,
amilyen őszintén csak tehetem.
ami kimarad, azt te jól tudod.
nem egyszer veszekszem veled:
a te útjaid mindig szerteágaznak.

 


„Nézd, a kékes iszapban kigyúlnak a csillagok”

Részlet Böszörményi Zoltán tanulmányából
 
Vasile Dan a jelenkori román irodalom egyik legizgalmasabb költője, mind a leleményesség, a gondolatiság, mind a problémafelvetés, a világértelmezés szempontjából. Nicolae Manolescu író, irodalomkritikus, a Romániai Írók Szövetségének elnöke méltán tartja a költő 2021-ben, a ROCART Kiadónál – A Mihai Eminescu költészeti díjjal elismert költők című sorozatban – megjelent, A láthatatlan feltérképezése című verseskötetét igen fontosnak és időtállónak.  
A képzelet játéka, az absztrakt, abszurd helyzetek megteremtése, a befelé fordulás, a finom irónia és a szatirikus hang Vasile Dan költészetének főbb jellemzői. Lépten-nyomon elkápráztatja olvasóját azzal a metafizikába hajló groteszkséggel, mely hosszas töprengésre, továbbgondolásra készteti a befogadót. Mesterségbeli fogásai amilyen egyszerűnek tűnnek, annyira döbbenetesek és hatásosak.  
A költő kitágítja a téridőt, elhelyezi benne a gondolat varázsmagját, és – mint aki jól végezte dolgát – kikönyököl a maga építette képzeletbeli ház ablakán, és megvárja, míg a mag szárba szökik, és azt is türelmes figyelemmel követi, amíg a növény kivirágzik, míg a végső ítéletet – csodálatunkat – ránk bízza.  
A jelen kötet első, Fekete méhek című verse is ezt a hangulatot, értelmi-érzelmi kontemplatív attitűdöt példázza. Sorokba rendeződő, zümmögő fekete méhek a betűk, magukba szívják a fehér papír minden nedűjét, minekutána őket is felhörpinti az itatós ív. Szavaival a költő az erők természetbeni átalakulását, körforgását, az örök átváltozás látványát festi meg, miközben magunk elé képzelhetjük 140 az ő mosolygós arcát, mintha azt kérdezné: Megihlettelek benneteket?
Az írás, a megszületendő szöveg, mely világot rejteget, átlibben a valóság határán, a vágyakozás libabőrös rejtélyébe száll alá. Ott toporog, míg „a pernye bőrére írt szöveget” (Lenni) ki lehet tapogatni, a vakság metaforája az olvasat szellemisége lesz, a kedves pedig a szenvedő alanya az empirikus láttatásnak.  
A jelen kötetbe gyűjtött versek mind tanúvallomásai annak az egzisztencialista paradigmának, mely a költő és költészete viszonyát, mint őserőt ábrázolja. Ez a lét ereje, energiáját a szóból nyeri. És ha a szavak kézirattá szerveződnek, akkor, ha oda belépsz, nem tudsz mágneses vonzásából kilépni, gravitációs ereje fogva tart életed végéig. A költői hasonlatok, a metafora szakralitása olyan, mint a mennyei szféra. Lehetetlen elkívánkozni onnan.  
 
A teljes tanulmány a kötet utószavában olvasható magyar és román nyelven.
 
***

További, Böszörményi Zoltán fordításában megjelent Vasile Dan-költemények ide kattintva olvashatók.
 

 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.