• Baráth Tibor

    Emberdarálás

    Hegyi Ede néhány röpke hónap alatt írta meg első, A senki című regényét, amely egy fiatal értelmiségi útkeresését mutatja be különböző munkahelyein keresztül. A történet arról szól, hogyan lesz a senkiből pincér egy kávézóban, folyamatfejlesztő, logisztikáért felelős munkatárs, informatikus, adminisztrátor, csoportvezető – majd újra senki.

  • Egy évszázad regénye, egyetlen kötetben

    Idegenek – Egy évszázad története címmel megjelent a Napkút Kiadó gondozásában Petőcz András trilógiája, szerves egységbe forrasztva a korábban három részben napvilágot látott regénysorozatot. Így, nagyregényként az író korábbi vágya is beteljesült a kiadást illetően. Kovács katáng Ferenc az új megjelenés körülményeiről és tanulságairól kérdezte a szerzőt.

  • Alföldy Jenő

    Postakürt és költői lant

    Domján Gábor nem sokat bűvészkedik, az életet írja szatirikus kedvvel, mégis a sokasággal társas viszonyt teremtő érzelmi világgal. A visszafogott érzelmek a jó ízlés jelei: a szűkszavún és találón rögzített tények fölkeltik az olvasóban az érdeklődést egy-egy gyorsan felvillanó és remekül elkapott jelzés iránt, amely jellemrajzi vázlat benyomásaként hat.

  • Rimóczi László

    A kvantum-sziluett lágy glóriája

    „A szerző páratlan műveltséggel sző, fest, olvaszt és szilárdít, robbant, ha kell, és jól érzi magát ebben a tág játéktérben, a hullámzó idők, absztrakciók, szubatomi ritmusok és meta-mozdulatok közt. A zene néha zajjá válik, pihenünk, majd újra táncolni támad kedvünk.” – Nagy Zopán Felhő regénye Rimóczi László olvasatában.

  • Frei Gabriella

    Személyes apokalipszis

    „Az elbeszélő asszociációkkal teremt sajátos telepatikus kapcsolatot sűrűn elmélkedő hősei között, akik fejezetváltáskor néha közvetlenül veszik fel egymás gondolatfonalát. Mentális rokonságukon keresztül mutatja be, milyen lehet meglátni önmagunkat egy idegenben, majd végignézni, ahogy elemésztik a bennünket is zaklató démonok.” – Florin Lăzărescu regényét Frei Gabriella ismerteti.

  • Robert Walser: Fritz Kocher dolgozatai
    Muth Ágota Gizella

    „Szerettem volna kiönteni a szívem”

    "Legjobban a tölgyeseket kedveli; szinte minden év- és napszakban ecseteli az erdő szépségét, színeit. Nyáron a leggyönyörűbb, de őt mégis téli havas varázsa ragadja meg." – Muth Ágota Gizella kritikája Robert Walser regényéről.

  • Irodalmi Jelen

    Egy másvilágpolgár örömhíre

    „Ha nem volna félreérthető, úgy fogalmaznék: az Örömmévalóság az evangélium legújabb fordítása. Adaptációkísérlet. Jézus és Buddha, Nyugat és Kelet társalgásának kihallgatása.” – az Irodalmi Jelen kritikarovata Iancu Laura írásával kíván boldog karácsonyt olvasóinak és szerzőinek.

  • Irodalmi Jelen

    Arany János és a krakkói Hermina

    A Napút folyóirat Arany Jánosnak szentelte friss számát, és a zenei-színházi produkciók, valamint a folyóirat pályázatának díjátadója mellett estjükön többek között Jerzy Snopek lengyel nagykövet is előadást tartott Arany János lengyelországi emlékezetéről.

  • Irodalmi Jelen

    Egy jogász, egy mérnök és a költészet

    Fiatal költő debütált kötetével az Országos Idegennyelvű Könyvtárban: Teleki Bálint Télidő-kontinuum című kötete Kovács katáng Ferenc szerkesztésében, a Napkút Kiadó gondozásában jelent meg. A versekre felkaptuk a fejünket, arra pedig, hogy egy nemzetközi szakjogász művei, különösen.

  • Irodalmi Jelen

    Vízimalom – Marin Georgiev verse

    Marin Georgiev bolgár költő egyik jeles versének két fordítását közöljük Kiss Benedektől és Szondi Györgytől a szerző budapesti látogatása alkalmából.

  • Irodalmi Jelen

    „Én egy reinkarnálódó személy vagyok”

    A 75 éves Lászlóffy Csabát köszöntötték, új kötetét méltatták a Napkút Kiadó szervezésében a BM Duna Palotában tisztelői, barátai.

  • Irodalmi Jelen

    Olaj vagy habitus?

    Az Országos Idegennyelvű Könyvtárban megtudhattuk, mi a titka a norvégok nagy gyerekvállalási kedvének, és megismerkedhettünk a legfiatalabb északi drámaírók egyikével.

  • Farkas Daniella

    Szétszaggatni a köldökzsinórt

    Anyák és gyermekeik – Teodora Dimova Az anyák című regényéről

    „Úgy gondolod, hogy helyénvaló valakit magadba fogadni, és aztán kidobni onnan?” – teszi fel a kérdést Dimova regénye, mely hét fejezetén keresztül egy-egy szeretetlen gyermek sorsába nyújt bepillantást.